DR. FARKAS GABRIELLA, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnöknõ. Tisztelt Országgyûlés! A mezõgazdasági bizottság 1997. május 14-ei ülésén megvitatta a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és mezei õrszolgálatról szóló T/4278. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a Házszabály alapján az alábbi általános vitát elõkészítõ ajánlást nyújtja be.
A bizottság a törvényjavaslatot 18 igen és 2 nem szavazattal általános vitára ajánlja, bár az alkalmasságot illetõen súlyos aggályok is felmerültek. A bizottság úgy határozott, hogy a törvényjavaslat jobbítása érdekében eseti munkacsoportot hoz létre a módosító javaslatok kimunkálására. A munkacsoport feladata - az elõterjesztõ képviselõjével együttmûködve - az érdekeltek számára hasznos, precíz törvény elõkészítése.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy most néhány gondolattal megvilágítsam, milyen aggályok vannak a mögött a 18 igen szavazat mögött.
Pártállásra tekintet nélkül a bizottság tagjai súlyosan kifogásolták azt a tényt, hogy ez a törvényjavaslat szerkezetileg egyáltalán nem egységes, kis keserû túlzással illetve: csak a tûzõgépkapocs tartja egyben ezt a törvényjavaslatot. Több tárca külön- külön fogalmazványainak laza egybegyúrása ez tulajdonképpen. Szerkezetileg, kodifikációs munkát illetõen sem kifogástalan. Vélhetõleg ez összefüggésben van a bizottság álláspontja szerint azzal, hogy számos olyan törvényt elfogadott a Ház a természetvédelemrõl, környezetvédelemrõl, vadgazdálkodásról, halászatról, hegyközségrõl, amelyekben õrszolgálatot szabályoznak ezek a külön törvények. Ráadásul ebben a törvényben sem egységes a szabályozás. Mint mondtam, tulajdonképpen csak egymás mellé tett igen különbözõ dolgokról van szó. Sem a felügyelet, sem az együttmûködés, sem a vizsgáztatás kérdése nincsen összhangban a különbözõ õrszolgálatokat illetõen.
A bizottság álláspontja szerint egy nagyon alapos, nagyon összefogott módosítóindítvány-csomagra van szükség ahhoz, hogy ez a törvény használhatóvá váljon. A bizottság tagjai azt is kifejezték, hogy nem volna-e jobb visszaadni és újbóli elõterjesztést kérni a kormánytól. Mindössze azért döntött a többség úgy, hogy általános vitára ajánlani fogja ezt a törvényt, mert úgy gondoltuk, hogy hamarabb születhet meg egy használható törvény ezzel a módszerrel, ha a bizottság tagjai is segítenek ebben egy összehangolt módosítóindítvány-csomaggal.
Aggályosnak tartjuk azt, hogy nagyon sok feladatot testál ez a törvénytervezet az FM-hivatalokra, azokra az FM-hivatalokra, amelyek rendkívül kis létszámmal és idõnként létükben veszélyeztetetten mûködnek, és egyre több jogosítványt adunk ezekkel a törvényekkel a földmûvelésügyi hivataloknak. Javasolja éppen ezért a bizottság, hogy a Földmûvelésügyi Minisztérium tegye meg azokat a szükséges felügyeleti intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezek a megyei hivatalok el tudják ezt a feladatot végezni.
Fontosnak tartja a bizottság, hogy a 30. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás teremtse meg valóban a végrehajtás pénzügyi feltételeit, mert azt mint egy óhajt kifejezni, hogy 50 százalékos állami támogatással jár ez, az önmagában - rossz tapasztalataink szerint - nem jelent semmit. Nem jelent semmit, mert azt a pénzt meg is kell majd szerezni. Volt már rá példa, hogy évekbe telt; tehát határidõvel és nagyon pontosan a költségvetésbe illesztve várja el a bizottság, hogy ez a pénzügyi háttér valóban meglegyen.
Abszolút hiányosnak és alkalmatlannak tartja a bizottság a mezõõrök feladatait, jogosítványát összefoglaló 23. § (1) bekezdést is. Gyakorlatilag egy illúziót törvényesítünk, ha az úgy kerül elfogadásra, egyszerûen azért, mert alkalmatlan eszközökkel a mezõõr nem lesz képes azt a feladatot betölteni, amit a törvény neki szán.
Ezt fogalmazta meg a bizottság többsége akkor, amikor azt mondjuk, hogy aggályaink vannak ezzel a törvénnyel, és kérjük az érintett tárcákat, hogy legyenek segítségére a bizottságnak abban, hogy be tudjuk fejezni ezt a törvényt vagy egységes egésszé tudjuk módosítóindítvány-csomagokkal készíteni.
Köszönöm szépen. (Taps.)