SZÁSZ DOMOKOS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Két rövid megjegyzésem van. Az látszik, hogy Miklós képviselõtársam százhalombattai, ez a hozzászólásából kiderült. Csak az eredményekrõl próbálok pár szót szólni.
A modellek, ha nem maguk az önkormányzatok végzik el a számításokat a törvényjavaslat ismeretében, akkor azok csak bizonyos feltételezésekkel készülhetnek. A feltételezés az, hogy minden önkormányzat a változott maximális kulccsal kivetné úgy, ahogy eddig kivetette, vagy annak arányában kiveti - tehát valami hipotézissel kellett élni. És ezért van az, hogy bizonyos számok kijöttek, de azok inkább csak iparágakra és nem városokra jellemzõk, jóllehet, az indoklásban, meg a táblázatokban például Százhalombatta, Esztergom, nagyobb ügyek szerepelnek.
Értelemszerûen ettõl van az, hogy az SZDSZ módosító javaslata az lesz, hogy egy évvel késõbb próbáljuk bevezetni, hogy a pontosabb számokat is megismerhessük, és megkíséreljük ehhez a partner vagy - ad abszurdum - az ellenzék támogatását is megszerezni.
Még Rusznák képviselõtársamnak mondanám, hogy értem a gondolatot, hogy nagyobb térségé legyen az iparûzési adó, ha mondjuk, valahova telepítettek egy vegyipari üzemet, de ez a meglévõkre még csak igazságos gondolat lehetne, de az újakat becsalogató szándékot már nem segítené.
(21.00)
Itt van például Tatabánya problémája, illetve most sikere. Õ azzal, hogy mindenféle adókedvezményt, sõt közmûves telket, nyavalyát adott a külföldi beruházónak, le tudta magához kötni; a zöldmezõs beruházás 350 millió dollár értékben ott valósul meg - nála, és nem Sátoraljaújhelyen. Ezt a szándékot nekünk ápolni kell, mert az öntevékeny és autonóm önkormányzatok ilyen irányú tevékenységét támogatnunk kell, és ezért szól így a törvény. Nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy régi vagy új beruházás - sajnos -, és emiatt ez nem oldható meg.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)