JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Én is a helyi adó, és ezen belül is az iparûzési adó kérdésköréhez szeretnék röviden hozzászólni; azért röviden, mert már elég sok oldalról megközelítették képviselõtársaim ezt a kérdést.
Természetesen mint minden ilyen dolognak, ennek is két oldala van: nem mindegy, hogy ki fizeti ezt az adót, és nem mindegy, hogy ki kapja ezt az adót. Többé-kevésbé ez a módosítási javaslat, ami a parlament elõtt szerepel, annak a szemszögébõl készült, aki fizeti ezt az adót. Ebbõl a szempontból én értem a módosítás lényegét: többé-kevésbé el is tudom fogadni ezeket a javaslatokat, bár hozzáteszem, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint is annál az önkormányzatnál, ahol szándék van annak a problémának a feloldására, hogy különbözõ tevékenységeket különbözõ mértékben sújt ez a jelenlegi rendszer, megoldhatnák. Különbözõ tevékenységeket különbözõ adómértékkel lehet terhelni, és a helyi önkormányzat tulajdonképpen be tudja állítani a körülbelül egyforma adóterhelést egy adott településen; de emellett tehet különbözõ tevékenységeknek kedvezményt, illetve tehet bizonyos tevékenységeknél szigorúbb szabályozást, ahogy a helyi érdek kívánja. Ez azért nagyon fontos, mert itt a helyi adóról van szó, és ez tipikusan az az adó, ahol a helyi sajátosságok befolyásolhatják az adómértéket - és azt is, hogy ki fizet.
Még egy dolgot annak a szemszögébõl, aki fizeti: elhangzott, de egyre inkább közelít ez a szabályozás, ha ezt elfogadjuk, az áfához. Tehát egyre inkább megközelíti azt a tartalmat, ami az áfatartalom mögött van, és ezen is el kell gondolkodni, hogy hosszú távon ez jó-e, hogy ugyanolyan jellegû adót szedünk be két különbözõ adóhatóság által. És többször elhangzott már, hogy talán az Európai Unióval sem egészen konform ez a dolog, bár vannak rá példák, ahol ügyesen megfogalmazva mûködtetik ezt a rendszert.
Én inkább arról az oldalról szeretnék hozzászólni, aki kapja ezt az adót, az önkormányzatok részérõl. Régóta ismert, tudjuk, szinte valamennyi képviselõ, hogy az önkormányzatok között egy igen nagyfokú, nagy mértékû igazságtalanságot jelent a helyiadó-bevétel, mert van olyan önkormányzat, ahol van ilyenre lehetõség, és van olyan önkormányzat, ahol nagyon szerény ilyen lehetõség van. Aztán ebbõl adódik, amikor ezeket a számokat sokszor szoktuk hallani meg mondani is, hogy ötven-hatvanszoros egy fõre jutó helyi iparûzési adóbevétel- különbségek vannak. Éppen ezért a '98. évi költségvetési irányelvbe is belekerült - és reményeim szerint már a '98. évi költségvetésbe is -, hogy ezt a nagyfokú igazságtalanságot próbáljuk valahogy mérsékelni.
Más technikával akarjuk ezt az igazságtalanságot mérsékelni, holott nekem meggyõzõdésem, hogy magában a helyiadó-rendeletben kellene az igazságtalanságot legalább csökkenteni, ha nem is tudjuk teljesen megszüntetni. Én úgy gondolom, ebbõl adódik az az általam támogatott javaslat is, hogy ne növeljük ennek az adónak a mértékét, a bruttó összegét. Néhány év alatt megkétszerezõdött ebbõl a helyi iparûzési adóból származó önkormányzati bevétel; elhangzott, a következõ évben most már nagy valószínûséggel a 100 milliárd forintot meghaladja. Fõleg, ha a gazdaság fejlõdik, a GDP növekszik, akkor nemcsak az inflációval, hanem ezt meghaladó mértékben fog növekedni - ami tovább fokozza az önkormányzatok közötti differenciálódást.
Én úgy gondolom, hogy ez nem egy helyes út. Tehát amikor adócsökkentésrõl beszélünk különbözõ adójogszabályok, a gazdaság élénkítése kapcsán, éppen ez az adómérték is lehetne olyan, amit csökkenteni kellene; és az önkormányzati bevételt más forrásból, más oldalról lehet biztosítani, hogyha nem akarunk elmozdulást, csak ezt a szintet akarjuk meghagyni, ami most például benne van a következõ évi költségvetésben.
Tehát éppen ezért én úgy gondolom, hogy a javaslatban az elsõ évinél szereplõ 1,5 százalékos mérték, így ahogy van, nem támogatható; éppen kisebb mértékben kellene engedni az adómértéknek a növekedését, mint ahogy az adóalap változik. Ez az egyik része a dolognak.
A másik része az, hogy az önkormányzatok szembekerülnek azzal a problémával néhány héten belül - ha a parlament folyamatosan jól dolgozik -, hogy akkor a következõ évre szóló helyiadó-rendeletüket meg kell alkotni. December 31-éig meg kell hozni a módosítást, mert ha nem hozzák meg, akkor automatikusan változik az adóalapjuk; ha a mértéken nem változtatnak, akkor biztos, hogy mindenütt, minden önkormányzatnál kisebb lesz a helyiadó-bevétel. Ezt nem tudják megengedni maguknak az önkormányzatok; én úgy gondolom, ha célul is tûzik ki azt, hogy ebbõl a jövedelmi forrásból, tehát a helyi iparûzési adóból ne legyen több bevételük, csak ez az adóterhelés maradjon, akkor is nagyon komoly számításokat kell végezniük.
Azt a számítást, amit a Pénzügyminisztériumban elvégeztek, minden önkormányzatnál el kellene végezni tételesen, minden adózóval kapcsolatban. Ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre az önkormányzatoknál az adatok; az APEH-tõl meg tudják kérni, de elég pontos és részletes számítást kell tenni ahhoz, hogy az adott önkormányzatnál az adózás mértékét a szándékuknak megfelelõen végre tudják hajtani.
Rendkívül rövid ez az idõ. Ha a Magyar Közlönyben megjelenik az általunk elfogadott törvény, abban az esetben nagyon rövid idõ áll rendelkezésre, hogy el tudják végezni ezt a számítást. Lehet, hogy ezt még meg lehet csinálni, de egy dolgot tudok: nem tudjuk megcsinálni azt, hogy az önkormányzatok közül azokat, amelyeket ez a változás - tehát az adóalap kiszámításában végrehajtott változás - olyan mértékben érint, amit nem tudnak korrigálni az adó mértékének megemelésével... - mert itt a költségvetési irányelvben szó volt arról, hogy a különbségeket mérsékelni kell, van technológia. De jelenleg nincs meg az, hogy melyik önkormányzatnál mi az adófizetõk potenciálja, mi az, amit jelenleg beszed; a következõ év nagyon jó alapot biztosít arra, hogy ezek a számok meglegyenek. Megcsináljuk a technikáját annak, hogy önkormányzatokat ne hozzunk lehetetlen helyzetbe; egy ilyen törvénymódosítás ne eredményezze azt, még ha nem is nagy számban, de esetleg tízes-húszas nagyságrendben önkormányzatokat ne sodorjunk a fizetésképtelenség határára ezzel a módosítással.
Éppen ezért én is, de az MSZP önkormányzati munkacsoportjának a nagyobbik fele is azt támogatja, hogy ennek a módosításnak, ami most itt az asztalon szerepel, a bevezetési határidejét '99. január 1-jére toljuk ki. Viszont egy kétéves ütem alatt ugyanúgy el tudunk jutni ahhoz a megoldáshoz, amit a kormány szándéka tartalmazott, tehát hogy egy bizonyos idõ alatt térjünk át erre a rendszerre.
Én úgy gondolom, hogy így nem sérül az érdeke annak sem, aki annak az elszenvedõje, hogy ezt az adót fizetnie kell, de azoknak az önkormányzatoknak az érdeke se, ahol ez az adó nagyon fontos saját bevételt képez. Én úgy gondolom, ez egy jelentõs, nagy horderejû változás; éppen ehhez adjuk meg a felkészülési idõt. Mint ahogy Szász Domokos is mondta, azt támogatjuk, hogy '99. január 1-jétõl induljon, és két év alatt fejezõdjön be az a technika, amit most a törvényjavaslat tartalmaz.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(21.10)