DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint a soproni borvidék országgyûlési képviselõje kívánok ehhez a törvényhez hozzászólni, illetve a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslathoz.
Tudjuk, nagyon nagy szükség van erre a törvényre, elsõsorban a borhamisítások megelõzésére, az export fellendítésére, de a hazai borfogyasztók védelme érdekében is, hiszen végül is a megtermelt bornak nagyobb mennyiségét itthon fogyasztjuk el.
Egyik ellenzéki képviselõtársunk azt mondta, hogy a kormány a sört preferálja kisebb adóztatással a borral szemben. Ez természetesen nem így van, hisz Sopronban sörgyár is van, és így tudom, meg többen megkerestek korábban, hogy igen magas volt a sör fogyasztási adója, amely elsõsorban a gyártókat, de a fogyasztókat is sújtotta. Gondolom, kedves képviselõtársam is észrevette ezt.
Sopronban egyébként évszázados hagyományai vannak a minõség- és eredetvédelemnek. Régen a tûztoronyból nemcsak a lángcsóvák felcsapását figyelték, hanem azt is, hogy nem érkeznek-e idegen szekerek és nem hoznak-e máshonnan származó bort a városba. A Belvárosba vezetõ utak mentén ellenõrzõ kapuk is voltak. Erre utalnak még ma is azok az utcanevek, mint Elõkapu, Hátsó kapu, tehát nagyon szigorúan ellenõrizték ezeket.
A hagyományos Kékfrankos mellett a soproni és Sopron környéki hegyközségek területén újabban meghonosodott egyéb fajták is vannak természetesen, de a Kékfrankos a leghíresebb. Ha nem is ezt a régi hagyományt akarja Sopron visszaállítani - ami volt évszázadok óta -, de mindenképpen a minõségi borok jó hírnevének, rangjának visszaszerzésére, a minõségi borfogyasztásra és a borturizmus kialakítására, fellendítésére kezdeményezõ lépéseket tett. 1996 novemberében Sopronban volt egy találkozó, ahol a magyar borvárosok képviselõi találkoztak. Elhatározták, hogy egy egyesületet hoznak létre Magyar Szõlõ- és Borvárosok Szövetsége elnevezéssel. Ennek az ünnepélyes aláírására éppen holnap kerül sor Tokajban. Talán nem véletlen a helyszín, hisz a régi mondás szerint a tokaji bor a borok királya és a királyok bora.
A Sopron környéki hegyközségek aktívan kivették részüket a törvény elõkészítésébõl is. Több helyen regionális és országos tanácskozáson is elmondták véleményüket, és ezek nagy része be is épült a törvényjavaslatba.
A vörösbor kiváló élettani hatásáról is ejtenék néhány szót. Errõl bõvebben az Orvosi Hetilap 138. évfolyamának 1997/11. számában lehet részletesen olvasni. Francia tapasztalatok alapján kimutatták, hogy a vörösbor antioxidáns és gyökfogó hatású. Mérsékelt fogyasztás mellett - ami férfiaknál 2-3, nõknél 1-2 egység alkoholt jelent, talán deciliterben egyszerûbb meghatározni valóban: ez 1-3 decilitert jelent - a megfelelõ minõségû vörösbor értágító hatása miatt kedvezõen hat a szíveredetû keringési megbetegedések visszaszorításában és az emésztõszervi betegségek megelõzésében. Nem véletlen, hogy azokban az országokban - Görögország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália -, ahol kitûnõ minõségû vörösborok vannak, és rendszeresen már igen kis mennyiségben fogyasztanak vörösbort, nagyon magas az idõs emberek, különösen a 80 év felettiek aránya.
Néhány szót a konkrét törvényjavaslatról is szólnék. Nagyon helyesen a szõlõtelepítéstõl kezdve végigkíséri a bor és egyéb készítmények elõállítását, tárolását és forgalmazását is. Fontos, hogy a telepíthetõ ajánlott és kiegészítõ fajták jegyzékét a hegyközségi tanácsok - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyetértésével - állítják össze. Szõlõt telepíteni és kivágni a jegyzõ, vagy ahol már mûködik a hegyközség, a hegybíró engedélyével lehet. Õk mint engedélyezõ hatóság járnak el.
A borhamisítások elleni fellépést szolgálja, hogy a törvény kimondja a 16. §-ban: mustot, illetve bort csak szõlõbõl szabad elõállítani. A készítéshez nem megengedett anyagokat borkészítõ és - tároló helyiségekben tartani is tilos.
A 31. § (6) bekezdésében az alábbi áll: "Hamisított bort és annak elõállításához szükséges, borászati célból felhasználásra nem engedélyezett anyagot birtokban tartani és tárolni is tilos." Bár sok más gyümölcsbõl is készül bor - például ribizlibõl, meggybõl -, de ezeknél mindig szerepel a "gyümölcs" elõtag is a bor elnevezésénél.
A törvényjavaslat részletes útmutatást ad a különbözõ borkészítési eljárásokhoz is. A szõlõ és bor útját végig lehet követni a származási bizonyítvány alapján. Ezt csatolni is kell az OBI-hoz benyújtandó forgalomba hozatali engedélyhez.
A forgalomba hozatal részletes szabályai között fontos a 44. § (5) bekezdése, amely kimondja: "Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni tilos." A bírság mértéke 20 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet. Talán célszerûbb lett volna a bírság mértékét a hamisított bor mennyiségéhez viszonyítani, mint ahogy erre láttunk jó példákat korábban az élelmiszer- és a takarmánytörvény tárgyalásánál is.
Az elmúlt alkalommal Puha Sándor képviselõtársam itt vörösborral kívánt jó egészséget a hallgatóknak. Én ezt nem teszem, de szeretném még egyszer felhívni a figyelmüket a vörösbor kedvezõ élettani hatására. S szeretném elmondani azt a mondást, amelyet Bálint Gyuri bácsitól hallottam, s amely így hangzik: "Szeress asszonyt, igyál bort, így érhetsz meg öreg kort." Ezt fontolják meg mindig, kedves képviselõtársaim!
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)