Rusznák Miklós Tartalom Elõzõ Következõ

RUSZNÁK MIKLÓS (független): Köszönöm szépen. Rendes hozzászólást kérek, elnök asszony, nem kétpercest... (Az elnök jelzésére reagálva:) Köszönöm szépen.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ezen késõi órákban olyan törvényjavaslatot, törvénytervezetet tárgyalunk, amely - ha az asztalunkra kerül - mindnyájunknak megdobogtatja a szívét. Nagyon sok mondás hangzott el az elmúlt néhány percben, engedtessék meg, hogy én is egy rigmussal kezdjem rövid hozzászólásomat. Ezt a szólást lakodalmakban szokták mondani, amely a szõlõvel és borral függ össze: "Midõn Noé apánk Isten parancsára a vízözön elõtt futott a bárkába, minden növény- és állatfajból a bárkába egyet vitt, hogy a vízözön után ne nélkülözzön semmit. De a legjobban mégiscsak azt tette, hogy a szõlõtõkét el nem felejtette".

Nos, kedves képviselõtársaim, ez a szõlõtõke, mint ahogy elhangzott az elõzõ hozzászólásokban már, sok bajt, sok örömöt okozott, de kultúránkban nagyon sok olyan eseménnyel hozható kapcsolatba összességében, amely a mindennapi életünkhöz hozzátartozik. A szõlõ, a bor... Mint aki Tokajhegyalján él, a magam részérõl csak azt tudom mondani, hogy kínkeserves munkával, de a mai napokban, az õsz örömével és mindenféle problémájával együtt az ottani ember meg kell hogy találja a megélhetését, meg kell hogy találja az abban való számítását. Tokajhegyalja az elmúlt években, mondhatom, nem a legszerencsésebben vészelte át az átmenet idõszakát, de abban vitatkoznék az elõttem hozzászóló képviselõtársammal, hogy - legalábbis Tokajhegyalján - nem darabolódtak szét a szõlõk, tehát nem lettek apró parcellák, sõt, a termelõszövetkezeti rendszer idején is bérbe adták 800 és 1600 négyszögöles parcellákra osztva ezeket a területeket, mert a gazda gondossága mindennél fontosabb a kis parcellákon megmûvelhetõ szõlõterületeken. Végsõ soron lehetett azt egyben permetezni, egyben mûvelni, de az egyholdas területek a családi gazdaság munkájával együtt tudták kiteljesíteni azt, ami a szõlõ igényét megtestesíti.

Mondanivalómat annak a gondolatsornak a körébe szeretném csoportosítani röviden, amely a hegyközségek problémaköréhez tartozik; nevezetesen: meglesz a származás- és eredetvédelem, de ez végsõ soron csak akkor oldja meg a problémát - azt a problémát, amit itt a hozzászólásokban képviselõtársaim is fölvettek - a borhamisítással kapcsolatban, ha a hegyközségek rendkívül szervezetten és jól fognak mûködni. Ehhez az a pénzösszeg, amellyel õk rendelkeznek, amelyhez akár a termelésbõl, akár az árbevételükbõl, szõlõtermelésbõl hozzájutnak, oly kevés és olyan alacsony mértékû, hogy nincs, illetve nagyon minimális a jövedelemtermelõ képességük.

Pénzügyminiszter úr nincs itt, de azt hiszem, államtitkár úrnak is felhívhatom a figyelmét, hogy talán egy picit jobban kellene lobbyzni - vagy biztosan kell is, vagy lobbyzik is - azért, hogy ezek a hegyközségek, amíg meg nem erõsödnek, több támogatást kapjanak, hogy érezzék az ott élõ emberek, hogy szükség van rá, érezzék az emberek, hogy csak õk tudják megállítani a borhamisítást, hiszen ahol a szõlõ, a bor a tõkétõl kezdve egészen az asztalunkra kerülésig kísérve lesz dokumentumokkal, akkor ezt az állami adminisztráció nem tudja követni Budapestrõl, nem tudja követni, hogy hol és mikor pancsolnak, de a helyben lévõ hegyközségi szervezetek bizony tudják az eredet- és származási bizonyítvánnyal majd igazolni, ha ezek megfelelõen mûködésbe lépnek.

Azt hiszem, hogy az a költség, amire most is 70 millió forint rendelkezésre áll a költségvetésben, nem lesz elég ahhoz, hogy az ebben a törvényben leírt kötelezettséget a hegyközségekre ráhárítsa, nem lesz elég a hegyközségek számítógépes rendszerének a beszerzésére, hiszen ha olyan kataszteri és egyéb kimutatásokat kell majd elvégezni, ami a törvényben - akár a hegyközségiben, akár a bortörvényben - szerepel, bizony nem hiszem, hogy manuális úton meg tudják majd csinálni, és a számítógép világában erre mindenféleképpen szükség van. Ha a hegyközségi tanácsok ugyan rendelkeznek is ezzel a számítógép- felszereléssel, de a 20 borvidéken mindenféleképpen szükség van a hegyközségi szervezetek további infrastruktúrájának javítására. Ehhez legalább mintegy 50-80 millió forint - de legalább 70 millió biztosan - kellene.

Összességében úgy gondolom, hogy ez a törvény, ha késve is, de az EU-csatlakozás reményében folyamatosan biztosítani tudja majd európaiságunkat a csatlakozás idején. Hangzottak el itt a törvénnyel kapcsolatban különbözõ vélemények; én a magam részérõl csak azt tudom mondani, hogy azok a módosító indítványok, amelyek akár a hegyközségi nemzeti tanács, akár képviselõk révén beterjesztésre kerültek, mind- mind javítani fogják a törvény minõségét, és azt hiszem, hogy ha azt a parlament mindkét oldalán jó szándékkal tudjuk majd elfogadni és támogatni, akkor vélhetõen a termelõk is jó szándékkal tudják majd végrehajtani a hegyközségi szervezeteken belül.

Kertész képviselõ úr mondott egy borral kapcsolatos kifejezést, én a tokaji aszúval kapcsolatban szeretném a mondanivalómat zárni: fogyasszák a tokaji aszút akár nõk, akár férfiak, mert a tokaji aszú a férfit bátorrá, a nõt pedig engedelmessé teszi. Kívánom önöknek, hogy sokat fogyasszanak belõle! Köszönöm szépen. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap