KOLTAI TAMÁS, az európai integrációs ügyek bizottságának elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársak! Az európai integrációs ügyek bizottsága 1997. október 8-ai ülésén a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló T/4832. számú törvényjavaslatot az Állami Számvevõszék véleményével együtt megvitatta.
Bizottságunk illetékességébõl adódóan a törvényjavaslatot két szempontból elemezte. Elsõként azt vizsgáltuk, hogy a költségvetés makrogazdasági folyamatokra gyakorolt hatása biztosítja-e az Európai Unióhoz való közeledés kritériumát. Megállapítottuk, hogy a javaslat az elõzõ évek költségvetéseinek jellegét követi, és a nemzetgazdaság prioritásainak figyelembevételével ezt a kritériumot folyamatos tendenciával biztosítja.
A vizsgálat második szempontja az euro-atlanti integráció költségvetésben nevesített ráfordításainak megjelenítése volt, tehát tipikusan egy feladat-finanszírozás, mely csatlakozási törekvéseink politikai szilárdságának államháztartási bizonyítékát adja, és a szándék komolyságát mutatja. Ebben a tekintetben már nem alakult ki egységes álláspont, és értelmezésbeli megközelítéseink is eltérõek voltak.
Miként definiálható egzakt módon a csatlakozásra való felkészülés költségvetési tételként? Értelmezhetõ-e csak új feladatok tekintetében szûkebb értelemben, vagy tágabb értelemben a társadalmi, gazdasági élet teljes integráció irányú tevékenységét is így kell értékelni, és forintosítható-e ez konkrét módon? Itt egy nyilvánvaló metodikai probléma van, ezért bizottságunk kéri a kormányt, hogy dolgozzon ki egységes elveket a pénzügyileg egyértelmû számba vehetõség érdekében.
Egyetértés volt annak megítélésében, hogy hiányoltuk a Phare- programok finanszírozása hazai hányadának egy részét. Bár értjük ennek a tételnek tervezési nehézségeit, melyek összegszerûségben és az alrendszerekben elfoglalt helyekbõl következnek, de elõzõ évi adatokból ez jó közelítéssel becsülhetõ, miként erre korábbi állami számvevõszéki jelentés is jó támpontot adott.
Mindezek mellett érzékelhetõ az intézmények, illetve fejezetek azon törekvése, hogy a csatlakozásra való felkészülés költségei a törvényhozók számára érzékelhetõk és számon kérhetõk legyenek. Ezt mutatja a költségeket nevesítõ intézmények számának növekedése. Az 1994-95. évi költségvetésben még csak egy, a 1996. éviben nyolc, az 1997. éviben tíz, a jelen javaslatban pedig már tizenkét intézmény nevesített integrációs költségeket.
A törekvés mérhetõ a tételek összegeként is, melyek egyre emelkedõ tendenciát mutatnak.
Egy felkészülést elemzõ korábbi állami számvevõszéki vizsgálat megállapítása szerint a költségek nevesített és látens hányada 40-60 százalékos arányt képvisel. Ennek figyelembevételével és a Phare- finanszírozás átlagos hazai hányadát hozzáadva, a költségvetés integrációs tételeinek összege nem mutat jelentõs eltérést az elõzetes kormányzati elõrejelzésekhez képest.
(11.10)
Az elõzõek alapján a bizottság többsége, egyetlen ellenszavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak minõsítette.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)