Kádár Béla Tartalom Elõzõ Következõ

DR. KÁDÁR BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt Ház! A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára nem tartotta alkalmasnak a kisebbségi oldalon, részben nagyságrendi, részben strukturális, részben nevesítési okokból adódóan.

A vén Európában ugyanis a gazdaságpolitika és a költségvetés folyamatossága és áttekinthetõsége nagyon fontos követelmény, különösen integrációra váró európai uniós tagjelölt országokban. Az a tény, hogy a maastrichti kritériumok felé gyors ütemben kíván közelíteni a költségvetés az államadósság nagyságrendjének kérdésében, nem tapasztalható a költségvetési deficit nagyságrendjében, hiszen a 4,9 százalék változatlanul 4,9 százaléka marad a magyar bruttó belföldi terméknek, tehát itt nem hivatkozhatunk arra, hogy elõrelépés történt volna a makroökonómiai egyensúlyi viszonyok - legalábbis a pénzügyi-költségvetési egyensúlyi viszonyok - alakulásában, bár erre nagyon odafigyelnek külföldön. A folyamatosság ilyen szempontból tehát nem érvényesül.

A másik kérdés az integrációs ráfordítások nagyságrendje. Senki elõtt nem lehet vitatott, hogy az európai uniós integrálódás hozama, hozománya attól függ, hogy az egyes tagországok hogyan, milyen felkészültségi állapotban lépnek be az Európai Unióba. Tulajdonképpen a hozományérték most növelhetõ, és majd a 2002-2003 után várható hozam is attól függ, hogy hogyan eddzük a magyar gazdaságot az integrációs nagytérségben várható versenyre. Nos, az a tény, ami a költségvetésben tükrözõdik... Pénzügyminiszter úr büszkén említette, hogy négyszerte nagyobb az euro-atlanti integrációs kiadási elõirányzat, mint tavaly, bár szeretném megjegyezni, hogy a miniszterelnök úr egyszer tett egy ígéretet, hogy a '98-as tízszer nagyobb lesz, mint 1997-ben; a négyszeres az nem tízszeres. De az a bizonyos négyszeres növeléssel elért 20 milliárd forint is elenyészõ nagyságrend!

Tisztelt Ház! Ez a jövõ évi magyar bruttó belföldi terméknek a 2 ezreléke, a költségvetési kiadásoknak a 0,7 ezreléke. Ez az ország legnagyobb történelmi vállalkozására ráfordítható összeg? Ezzel lehet az országot felkészíteni, edzeni a ránk váró versenyben? Ez egy rosszul kiképzett, felszerelt hadsereg frontra vezénylésével hasonlítható csak össze! És annak is milyen a költségstruktúrája? Abból a 20 milliárdból 9 milliárd a légvédelmi rakéták beszerzési költsége, ami lehet, hogy egyrészrõl jó, de az azért én olvasatomban nem kimondottan integrációs felkészülést elõsegítõ költségtétel. A szükséges beruházási, térségfejlesztési, környezetvédelmi ráfordításoknak pedig nem látjuk nyomát az integrációs felkészülés költségvetésében!

Itt jön a következõ dilemmánk. Lehet, hogy vannak dugott pénzek különféle költségvetési fejezetekben, amelyek közvetve az integrációt szolgálják. De ha egyszer az nincs nevesítve, akkor az Országgyûlés és annak európai integrációs bizottsága nem tud mit ellenõrizni, hogy jó helyen van-e az a költség-elõirányzat, megfelelõen lesz-e felhasználva, sok-e, kevés-e! Erre nincs módunk, ezzel parlamenti jogok csorbulnak egyrészrõl, másrészrõl viszont, ha a jövõ évben felvonul a tárgyalási asztal mellé a magyar tárgyalócsapat, ott is fog hiányozni az az érv, hogy nem tudjuk bemutatni, hogy kérem, Magyarország nevesítve bruttó belföldi termékének már most nem 2 ezrelékét, hanem 1,5 százalékát fordítja különféle integrációs felkészülési feladatok finanszírozására. Megkönnyítette volna ez a magyar tárgyalócsapat helyzetét vagy megkönnyítené a jövõ évben. Sajnos erre nem került sor, ezért nem tudjuk elfogadni a költségvetést.

Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap