GRÁF JÓZSEF, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Elnök Asszony! Miniszter Úr! A mezõgazdasági bizottság október 8-ai ülésén megtárgyalta a kormánynak a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló T/4832. számú törvényjavaslatát, és azt nagy többséggel - négy ellenvéleménnyel - általános vitára alkalmasnak ítélte.
(11.20)
A bizottság többsége megelégedéssel fogadta, hogy az 1997-es év megalapozta egy eddigieknél nyugodtabb, elõbbre vivõ költségvetés elkészítését; megelégedéssel fogadta, hogy a gazdaság ráállt egy fenntartható fejlõdési, növekedési pályára, és a külsõ adósság egy olyan szintre csökkent, ami már nem veszélyeztetheti az ország jövõjét. Így a bizottság támogatja, hogy az 1998-as költségvetés a gazdasági növekedés tartóssá tételére, az export, a beruházások növelésére és végre a belsõ fogyasztás növekedésére is alapoz.
Konkrétan a költségvetés agrárfejezetérõl: természetesen több, ez évben megszületõ vagy folyamatban lévõ törvényt, a nemzeti agrárprogramot, az EU-csatlakozás elõkészítését és a mezõgazdaság általános helyzetét is figyelembe vette a bizottság a költségvetés tárgyalásánál. Mindezeket figyelembe véve a következõ megállapításokat tettük:
Jólesõ érzéssel vettük tudomásul, hogy a kormány az agrárágazatot a prioritások között kezeli. Ez már az elõbb említett törvényekkel összhangban is igen jelentõs, fõleg a jövõ szempontjából.
A megjelenõ támogatási összeg - a miniszter úr által is említett 110 milliárd forint - természetesen kiegészül az áthúzódó bevételekkel, illetve a privatizációból idecsoportosítható összeggel, megközelíti a 120 milliárdos nagyságrendet. Természetesen ez az összeg sem fogja megoldani az agrárágazat összes kérdését, de ilyenkor mindig figyelembe kell venni az ország valós lehetõségeit, és ehhez kell viszonyítani azt, hogy folyó áron immár közel 18 százalékkal, reálértékben is 3,5 százalékkal emelkedik ez a támogatás. Megjegyzem: ez megegyezik a GDP tervezett növekedési ütemével is. A bizottság úgy gondolja, hogy az elmúlt három év költségvetésével szemben ez ma már a szükséges és az elfogadható támogatási összeg.
Ugyan a törvényjavaslat még nem tartalmazza a nemzeti agárprogram vitájának követelését, hogy a mindenkori kormány a GDP 2,5 százalékát fordítsa az agrárium fejlesztésére, az összeget összevetve a vidékfejlesztésre szánt más fejezetekben megjelenõ támogatási összegekkel, ez a költségvetés nagyjából már megfelel ennek a kritériumnak.
A bizottság a támogatás belsõ fejezeti tartalmát is véleményezte, s annak arányait jónak tartja. Így egyetért azzal, hogy az agrárpolitikai célokkal összefüggésben jelentõsen emelkedik ebben a költségvetésben a beruházásokra fordítható összeg. Ez 1998-ban közel 30 milliárd forint, mintegy 35 százalékkal több, mint az ezt megelõzõ évben volt.
Ismerve az ágazat elhasznált eszközállományát, az elavult technikai rendszereket, a kezdõ vállalkozások eszközellátását, azt hiszem, mindenképp indokolt ez a változtatás.
A bizottság ugyanakkor felhívja a figyelmet az összeg felelõsségteli, a hatékonyságot, a termelést és az exportnövelést elérõ felhasználására. Ebben okulni kell az elmúlt évek negatív tapasztalatából.
Jelentõsen emelkedik - 21 milliárdról 32 milliárd forintra - az agrártermelés közvetlen támogatására fordítható forrás összege is. Ennek fõbb elemei a tõkepótló hitel, a kezességvállalási díj, a kamattámogatások. Mind a két fejezet a közvetlen termelõi támogatások kategóriájában található.
A mezõgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutásának a támogatása is igen fontos a számunkra. Erre 1998-ban nagyjából az elõzõ évivel megegyezõ 41 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére.
Úgy gondolom, hogy az exportösztönzés és a hazai piacszabályozás megvalósítása egy ilyen exportorientált mezõgazdaság számára igen fontos. Ezt mutatja az is, hogy szinte minden alapágazatban idõnként megjelenik mind az exportnál, mind a belsõ értékesítésnél az igen jelentõs gond; lásd sertés, baromfi, burgonya, alma, búza, kukorica - harc az elmúlt idõszakok folyamán.
A bizottság ezen a területen úgy gondolja, hogy a fejezeti összeg megfelelõ, de a felhasználás hatékonysága itt is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért ezen a területen is a szabályozórendszer jelentõs átalakítása szükséges, ami jobban alkalmazkodik a nemzetközi gyakorlathoz és a piacokhoz.
Tisztelt Országgyûlés! A mezõgazdasági bizottság tavaly igen komoly vitába került az elõterjesztõvel a privatizációs bevételek felhasználása és hovaszámítása ügyében. Most úgy látszik, a sebek gyógyulnak, az 5 milliárd forintnak a mezõgazdasági célú támogatásokra való átcsoportosításával.
Ebbõl a reorganizáció mintegy 3 milliárdot, az esetleges gázolaj- támogatás növelése további jelentõs összeget tesz ki, és mintegy 700 millió forint jelenik itt meg a mezõgazdaságban keletkezõ, elõre nem biztosítható károkra. Azt hiszem, ha ezt a biztosítók és a termelõk is kiegészítik megfelelõ összeggel, akkor végre ezen a területen is elõre tudunk lépni.
Végezetül, tisztelt Ház, a mezõgazdasági bizottság - ahogy már említettem - a benyújtott törvényjavaslatot nagy többséggel alkalmasnak tartotta általános vitára, nem lemondva arról, hogy a részletes vitában javító szándékú javaslataival éljen. Köszönöm szépen. (Taps.)