MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság elõadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Képviselõtársaim! Pénzügyminiszter úr! A külügyi bizottság is megtárgyalta az elmúlt héten a kormány elõterjesztését a '98. évi költségvetéssel kapcsolatban. Nem tudok olyan ravasz fordulatot használni, mint amit Kádár képviselõtársam használt az elõbb, hiszen a külügyi bizottság egyhangúlag támogatta a költségvetés általános vitára alkalmasságát.
Látszólag jó hírekrõl tudok beszámolni a tisztelt Háznak, hiszen a külügyi költségvetés az elmúlt évihez képest 5,7 milliárddal nõtt, információink szerint arányában ez mutatja a legnagyobb növekedést a tárcák között. Különösen öröm ez akkor, ha azt is elmondhatom, hogy az elõzõ évhez képest, amikor is 4,7 milliárdos növekedés volt már tapasztalható, egy újabb növekedést láthatunk.
Azt hihetnénk tehát, hogy a külügyi tárcánál és a Külügyminisztérium környékén minden rendben van. Azt kell mondjam azonban: mindenki számára nyilvánvaló, hogy ebben az idõszakban jelentõs feladatokat kapott és kap a Külügyminisztérium, ezek a pluszpénzek ezen feladatok forrását biztosítják. A Külügyminisztérium a saját mûködését úgy tudja fenntartani, hogy tovább folytatja azokat a takarékossági megszorító intézkedéseket, amelyeket gyakorlatilag '94- ben kezdett meg. A kiadási oldalon a Külügyminisztérium 26 milliárd forintot igényelt, végül is a megállapodás szerint egy 23 milliárd forintos összeg szerepel a költségvetésben.
Szeretnék kiemelni néhány új dolgot, amivel a Külügyminisztériumnak foglalkoznia kell.
99-re nõtt a külképviseletek száma. A '97-es év második felében vagy '98-ban várhatóan további egy, esetleg két külképviselettel növekedhet a Magyar Köztársaság hálózata, ami, azt gondolom, nyilvánvalóan jelentõs kiadásokat okoz.
A másik ilyen fontos döntés, ami '97. július 1-jétõl lépett életbe: az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal történt megállapodás szerint az integrált külképviseleti rendszer kialakítása, ami azt jelentette, hogy az IKIM állományából átkerült diplomaták külgazdasági attaséként a Külügyminisztériumot erõsítik. Ez az átállás, ez az átalakulás az állomáshelyeken szintén jelentõs kiadással járt.
Az elmúlt évben született egy kormányrendelet, amely jelentõs részben megnövelte a külszolgálatosok ellátmányát bizonyos területeken, a szociális ellátásokat, tehát a taníttatással járó költségeket és a házastársak költségeit - ez is jelentõsen terheli a Külügyminisztérium költségvetését.
A végén említem, de nyilvánvalóan az egyik legfontosabb dolog a NATO- és az EU-csatlakozással kapcsolatos kiadások ügye. Politikailag sejtjük, hogy a következõ évtõl kezdõdõen - ha minden jól alakul a ma délutáni vitában - a NATO speciális jogú tagja tud lenni Magyarország. Erre egy 750 millió forintos kerettel rendelkezik a Külügyminisztérium, amely forrása kell hogy legyen annak a speciális státuszú irodának, amelyet várhatóan '98. január 1-jétõl Brüsszelben kell felállítani. Az európai uniós kiadások kapcsán a 2 000 milliárdos (Sic!) keretbõl 500 milliót a Külügyminisztérium használhat fel pluszstátuszok létesítésére és nyilvánvalóan a szükséges szakmai elõkészítõ munkákra és a kommunikációs stratégia támogatására.
A külügyi bizottságon belül egy érdekes, izgalmas vita alakult ki a kérdések kapcsán a költségvetés ezen fejezetérõl. Személyemben csak sajnálattal tudom megjegyezni azt, hogy ebben ellenzéki képviselõtársaim nem vagy nagyon kis létszámban tudtak részt venni. Külön köszönet a Kisgazdapárt képviselõjének, aki volt olyan türelmes és végigvárta a költségvetés rendkívül hosszadalmas vitáját. Még egyszer mondom, sajnálom, hogy ellenzéki képviselõtársaim úgy döntöttek, hogy más fontos teendõik mellett a '98. évi költségvetés ezen fejezetét a külügyi bizottságon belül nem kívánják megvitatni.
Befejezésképpen szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a külügyi bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a költségvetést.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)