DR. TOKAJI FERENC (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A kérdés önmagát indokolja a válasz alapján, talán nem is kellene hosszadalmas indoklás, de azért egypár szót szeretnék mondani.
Ismeretes, Magyarországon sokéves tradíciója van az úgymond szabadtéri, utcai élelmiszer-árusításnak. Kialakult gyakorlat, hogy nemcsak elvitelre vásárolnak, hanem helyben fogyasztásra is. Amíg a vendéglátóegységeknél szigorú elõírások egész sora szabályozza a fogyasztást, addig az utcai árusításoknál, bár elõírások sora van, mégsem funkcionálnak, illetve azoknak az elõírásoknak egyáltalán nem tesznek eleget.
Konkrét példa - egy a sok közül -: vegyük például a pályaudvarokat. Hazánkban mindenki által ismert a Keleti pályaudvar, ahol mozgóárusok sora található, számos helyben fogyasztásra való élelmiszer- kínálattal: melegszendvics, hot dog, hamburger, hadd ne soroljam fel az étlapot. Ez önmagában helyes, szükségszerû, viszont a körülmények higiéniai szempontból teljes mértékben elfogadhatatlanok. Például egy melegszendvics-árusítás történtekor az elõkészítõ üzletben és a környékén egyáltalán nem található kézmosóhely. Így gyakorlatilag az eladó megkezdi reggel a munkát, és estig kézmosás nélkül szolgálja ki a vevõkörét különbözõ élelmiszerekkel; utcai ruhában, de ez egy más kérdés, és sajnos nemegyszer annak tisztasági állapota is enyhén szólva kifogásolható.
Nézzük a másik oldalt, a vevõ oldalát! A vevõ legtöbbször egy rossz asztalon, élelmiszerteli hulladék környékén tud étkezni. Koszos asztalon étkezik, illetve ha már ezen is túlvan, akkor a tisztálkodásának egyáltalán nincsen lehetõsége. Úgy gondolom, hogy ez akár üzleti, akár egészségügyi szempontból nemkívánatos.
Kérdésem:
Mi alapján, hogyan történik ezen mûködési engedélyek kiadása? Miért nem történik meg a terület átfogó szabályozása? (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Ha pedig megvan, akkor miért nem tartják be a szabályokat?
Köszönöm szépen.