DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sajnos elszólítottak, így nem volt módom Bauer képviselõ úr nyilatkozatait meghallgatni, amelyek következetlenséget véltek felfedezni a tegnapi és a mai állásfoglalásunk között. Hivatkozva arra, hogy egyrészt nehezményeztem a 4,9 százalékos, ez évivel azonos deficitnagyságot, egyrészrõl a jó konjunktúra idõszakában, másrészt viszont tegnap és ma is egyébként nehezményeztem, hogy az ország legnagyobb történelmi vállalkozására, az európai uniós felkészülésre a kormány a költségvetés kiadásainak mindössze 1 százalékát szánja a katonai integrálódással együtt, azaz tisztán európai integrálódásra 5 milliárd forintot, az ez évi költségvetés kiadásainak nem egészen 2 ezrelékét. E kettõ között lát Bauer képviselõ úr ellentmondást. Õszintén szólva nem ismerem azt a logikai rendszert, amely egy 4,9 százalékon belüli 2 ezrelékes ráfordítás csekély színvonalát egymással ellentétesnek és összeegyeztethetetlen követelménynek jelzi.
Arról volt szó, hogy ha ilyen nagyságrendû a költségvetés kiadása, ezen belül bizony jóval jelentõsebb összegekkel, erõforrásokkal kellene segíteni az európai uniós felkészülést. Ami pedig átláthatatlan és ellenõrizhetetlen az Országgyûlés számára, az a nagyarányú kamatkiadás. Talán annak a rovására lehetett volna a 4,9 százalékot csökkenteni, módosítani. Ez egyáltalán nem üti az európai felkészülés követelményeit. Tehát nem logikai ellentmondásról van szó (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), bár ilyenfajta távollétben lévõ vádaskodások ellen bizony nehéz védekezni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)