RUSZNÁK MIKLÓS (független): Van két percem, elnök úr, és egy gondolatot kifelejtettem, amit a pénzügyminiszter úr gondolatvilágába ajánlok. Szeretném, ha a kormány és a kormánypártok képviselõi foglalkoznának a hegyközségi szervezetek támogatásával. A borhamisítás nap mint nap megjelent itt a parlament asztalán, hozzászólások kapcsán.
Úgy gondolom, ha a hegyközségek állami feladatot kaptak, márpedig kaptak, akkor ehhez az államnak valamilyen mértékben hozzá kell járulnia. A szõlõtermesztésnek és a bortermelésnek nagyon kicsi a jövedelemtartalma, hisz - ahogy itt hallottuk az interpellációkban - nagyon sok eladatlan készlet van, és az emberek, a termelõk nem tudják teljes mértékben vállalni ezeknek a szervezeteknek a mûködését. Hiszen ezek olyan köztestületként mûködõ szervezetek, amelyeknek a nyilvántartástól a borkészletezésig mindenféle adatot föl kell venniük, és ehhez számítógéprendszert kell vásárolni.
Kérem az államtitkár urat, vizsgálják meg annak lehetõségét, hogy ne csak a hegyközségi tanácsok, illetve a nemzeti tanács kapjon állami segítséget, hanem ezek a kisebb szervezetek is, mint ahogy az indulás elején, a hegyközségi szervezetek megalakulásakor kaptak.
Még egy rövid gondolatom van: a gyermekekrõl esett szó, és holnap családpolitikai vitanap van. Nagyon sokan a kormánypártok soraiból - a földmûvelésügyi miniszter úr is, Szekeres frakcióvezetõ úr is - említették, hogy az iskolatej-akciót be fogják vezetni, és ezt itt, a parlament falai között is elmondták. Nagyon szeretném, ha a kormánypárti képviselõk és a kormány is eleget tennének az ígéretüknek; nemcsak szóban, hanem ténylegesen is megvalósítanák ezt az iskolatej-akciót, ami a gyermekek alultápláltsága ellen nagyon nagy segítség lenne, és vélhetõen a felnövekvõ nemzedék érdekét is képviselné.
Köszönöm szépen, elnök úr.