FILLÓ PÁL (MSZP): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Talán valamennyien megszoktuk már, hogy az Országgyûlés õszi ülésszakán rendszeresen napirendre kerül a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat. A foglalkoztatási törvény módosításával kapcsolatban a foglalkoztatási bizottság ülésén is felmerült a kérdés, hogy szükséges-e a törvény ilyen gyakori módosítása, amelynek eredményeként egyre nehezebb a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok áttekintése és a jogalkalmazók munkája.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elmúlt idõszakban a gazdaság szerkezetében jelentõs változások mentek végbe. Ezek a nagy horderejû társadalmi és jogszabályi változások a munkanélküliség helyzetének alakulásában, a munkanélküliek számában és összetételében is visszatükrözõdnek. E folyamatokat követte és követni fogja a foglalkoztatási törvény a maga eszközrendszerével, annak gyakori módosításával, amely módosításokat legtöbbször éppen a megváltozott körülményekhez, az új jogi környezethez való igazodás teszi szükségessé.
Ha az elõttünk lévõ törvényjavaslatot áttekintjük, nem kerülheti el képviselõtársaim figyelmét, hogy számos módosító javaslat elõzménye most is az a jogszabályváltozás, amely ebben az évben más törvényekben következett be. Az alkalmi munkakönyvvel történõ munkavégzés, a mezõgazdasági õstermelõi tevékenység szabályozása, az egészségügyi hozzájárulás bevezetése vagy a munka törvénykönyvének ez év júniusában történõ módosítása - és sorolhatnám tovább a törvények sorát - mind olyan változások a jogi környezetben, amelyek kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de mindenképpen összefüggnek a munkanélküliség kezelésével, a munkanélküliek keresõ tevékenységének folytatásával, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokkal.
Tisztelt Képviselõtársaim! Most a törvényjavaslatból két, méltán figyelmet érdemlõ szabályozási területet szeretnék kiemelni: a foglalkoztatási rehabilitációt és a foglalkoztatás elõsegítésére irányuló új támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket.
Tisztelt Ház! Minden társadalom minõsítésében szerepet játszik, hogy hogyan bánik azokkal a polgáraival, akik valamilyen - rendszerint hátrányos - ismérv alapján mások a többinél. Ezért beilleszkedésük az átlagosnál nagyobb odafigyelést, több segítséget igényel. Közéjük sorolhatók azok a megváltozott munkaképességûek is, akik nincsenek testi vagy szellemi képességeik maradéktalan birtokában, de meglévõ munkaképességüket kellõ segítséggel eredményesen hasznosítani tudják a munkaerõpiacon.
Áttekintve az ezzel kapcsolatban jelentkezõ tennivalókat, az Országgyûlés ez év júliusában határozott azokról a legfontosabb feladatokról, amelyek végrehajtása a megváltozott munkaképességûek és a rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításához szükséges. A határozat értelmében minden segítséget meg kell adni a foglalkoztatási rehabilitációhoz azok számára, akiknek megmaradt munkaerejükkel esélyük van érvényesülni a munkaerõpiacon. A foglalkoztatási rehabilitációhoz ki kell építeni annak speciális intézményrendszerét, a megváltozott munkaképességet kezelõ aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert és a foglalkoztatást elõsegítõ munkaadói ösztönzõket is.
Én személy szerint örvendetesnek tartom azt a gyorsaságot, amellyel a munkaügyi tárca az országgyûlési határozatra reagált, és most a foglalkoztatási törvény módosításával elõkészíti a foglalkoztatási rehabilitáció legszükségesebb foglalkoztatási feltételeit. A törvénymódosítás bevezetni javasolja a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának kötelezettségét, ennek elmulasztása esetén rehabilitációs hozzájárulás fizetését minden, 20 fõnél több dolgozót foglalkoztató munkáltatóra. Mentesül a fizetési kötelezettség alól az a cég, amely a munkavállalói létszám 5 százalékát meghaladó számban foglalkoztat megváltozott munkaképességû munkavállalókat.
Tisztelt Ház! Egyetértek a törvénymódosítással abban, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettségét valamennyi munkaadóra kiterjeszti. Ezentúl a költségvetési szféra sem mentesül a fizetés alól, és úgy gondolom, hogy ez így igazságos. Megjegyzem, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint azokban az országokban, ahol kvótát alkalmaznak, a hozzájárulás fizetésének kötelezettsége mindenütt kiterjed a költségvetési szervekre is. Bõvíti a törvényjavaslat a rehabilitációs alaprész forrásait is, amikor a jelenlegi 8 ezer forint/fõ rehabilitációs hozzájárulási összeget évi 11 ezer forintra felemeli.
Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a törvényjavaslat benyújtását követõen az Érdekegyeztetõ Tanácsban létrejött a megállapodás, és ennek alapján a hozzájárulás összege várhatóan módosul, vagyis alacsonyabb lesz a törvényjavaslat szerinti, a kötelezõ legkisebb munkabér automatizmusát követõ mértéknél. A megállapodásra való tekintettel az 1998. évre vonatkozóan a hozzájárulás tervezettnél kisebb mértékû növelését támogatom.
(17.50)
Szeretném azonban felhívni képviselõtársaim figyelmét, hogy a sikeres foglalkoztatási rehabilitáció bõvülõ anyagi erõforrásokat igényel. Ezért változatlanul szükségesnek tartom a hozzájárulás mértékét automatizmusként meghatározni. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a munkaadók terhelése korlátlanul nem növelhetõ. Azonban úgy vélem, hogy az elsõdleges társadalmi érdek a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásához és nem az annak elmulasztásával járó hozzájárulás fizetéséhez kötõdik. A törvénymódosításból a költségvetési szférában is csak akkor jelentkezik többletteher, ha a foglalkoztatási kötelezettségnek nem tesznek eleget.
Kedves Képviselõtársaim! A megváltozott munkaképességûek álláskeresése, közvetítése, képzése terén nagyobb nehézségekkel kell számolni, mint a többi, egészsége teljes birtokában lévõ, munka nélküli álláskeresõ esetében. Feltehetõ, hogy az ilyen munkavállalót alkalmazó munkaadó is csak kedvezõbb támogatási feltételekkel vállalja a foglalkoztatást. Erre is lehetõséget biztosít a törvényjavaslat, amikor felhatalmazza a munkaügyi minisztert a kedvezõbb támogatási szabályok megállapítására.
A foglalkoztatási rehabilitációt segíti az a módosító rendelkezés is, amely alapján a rehabilitációs alaprészbõl támogathatók lesznek a foglalkoztatási rehabilitációs képzést, foglalkoztatást elõsegítõ közalapítványok. A rehabilitációs feladatok végrehajtásában jelentõs szerepe van a megfelelõ intézményi háttérnek is. Ez az oka annak, hogy a törvényjavaslat a központi és a helyi szinten egyaránt meghatározza a munkaerõ-piaci szervezet ezzel kapcsolatos feladatait.
Tisztelt Országgyûlés! A foglalkoztatási törvény munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos szabályai jelenleg is módot adnak olyan munkahelyek létrehozásának a támogatására, amelyek a munkaerõpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását, valamint az önfoglalkoztatóvá válást segítik. A törvényjavaslat ezt az eszközrendszert most tovább bõvíti azzal, hogy olyan korszerû munkahelyteremtés támogatására is lehetõséget biztosít, amely akár egyszerre több száz munkavállaló, munkanélküli és álláskeresõ számára jelenthet új munkalehetõséget. Az új eszköz nemcsak a munkanélküliek foglalkoztatásához nyújt segítséget, de - megítélésem szerint - mindenképpen kedvezõ hatást fog gyakorolni a munkaerõ-piaci helyzetre is.
A másik új foglalkoztatási eszköz alapján a megyei pénzügyi keretekbõl olyan civil szervezetek juthatnak támogatáshoz, amelyek aktívan részt vállalnak a munkanélküliség kedvezõtlen hatásainak mérséklésében. A támogatás alapvetõ feltételeinek a meghatározása garanciát jelenthet arra, hogy támogatásban valóban csak azok az egyesületek és alapítványok részesüljenek, amelyek mûködésének elsõdleges célja a hátrányos helyzetû munkanélküliek foglalkoztatásának az elõsegítése.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A foglalkoztatási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat alapjaiban nem változtatja meg a munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások rendszerét. Elfogadása mégis további elõrelépés a foglalkoztatáspolitika területén, újabb lehetõség a munkanélküliség problémájának enyhítéséhez. Kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)