PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elõttünk fekvõ törvénytervezet közhasznú szervezetekrõl beszél. A "közhasznú szervezet" kifejezés egyszerû, laikus gondolkodás szerint olyan intézmény, amely fontos közfeladatot lát el. Ilyen lehet például az energia-, rádió-, televíziószolgáltatás, tömegközlekedés, víz, csatornázás stb. A példaként felsorolt tevékenységeket végzõ szervezetek azonban mégsem közhasznú szervezetek, hanem többségük valamilyen gazdasági szervezetként, részvénytársaságként mûködik.
Nagy meglepetéssel fogadta a közvélemény az energiakompenzációval kapcsolatos kormányintézkedést is, miszerint az e célra biztosított költségvetési keretet nem közalapítvány, nem közhasznú társaság és nem köztestület, tehát nem közhasznú szervezet, hanem magánalapítvány számlájára utalta át a kormány azzal a céllal, hogy ez az alapítvány bonyolítja le a kormány intézkedésével kapcsolatos teendõket. Ezek szerint tehát az állami költségvetésbõl több millió forint került átutalásra egy magánszervezet részére, amely szervezet természetesen nemcsak kötelezettségeket vállalt, hanem az azzal együtt járó jogosítványokat, például a kamatkedvezményeket is élvezi.
A fentiek teljes fogalmi zavarra utalnak. Van tehát olyan szervezet, amelynek a tevékenysége közhasznú jellegû, de ennek ellenére mégsem közhasznú szervezet formájában, hanem a társasági törvény alapján mûködik. A fogalmi zavarokat a javaslat tovább fokozza azzal, hogy egyáltalán nem foglalkozik a közhasznú szervezetek gazdaságban betöltött lehetséges szerepével, s indoklása azonosítja a közhasznú szervezeteket a civil szervezetekkel. Ez a két szervezeti kör azonban még távolról sem nevezhetõ azonosnak, mert közismert, hogy vannak civil szervezetek, amelyeknek a tevékenysége nem minõsíthetõ közhasznú jellegûnek. Ugyanakkor vannak olyan civil szervezetek, amelyek csak bizonyos rétegek érdekképviseletére alakultak. Végül vannak olyan szervezetek, amelyek a politikai életben meghatározó szerepet vállalnak, de természetesen nem politikai szervezetek: ilyen például a munkavállalói érdekképviseleti szervek rendszere. Ez utóbbi szervezet egyértelmûen közhasznú szervezet, de arról a javaslat nem rendelkezik, hogy miként. A fentiek alapján a javaslat pontatlan, még a saját szabályozását sem oldja meg tökéletesen.
A javaslat preambuluma a közhasznú szervezetek egyik legfontosabb sajátosságaként említi az öntevékenységet és a nonprofit jelleget. Ezzel az általános érvényû megállapítással szemben a javaslat több helyen a közhasznú szervezetek gazdasági eredményére utal. Ez a kifejezés viszont azt jelzi, hogy a javaslat szerint a szervezet vagyoni eredmény elérésére törekszik, mert ennek következményeként gazdasági eredményt produkál. Ebben az esetben azonban nem nevezhetõ a közhasznú szervezet nonprofit szervezetnek, hanem nyereségorientáltnak, nyereségorientált szervezetnek.
Idevonatkozóan említhetõ a javaslat 5. § (1) bekezdés c) pontja, amely egyértelmûen eredményrõl rendelkezik - igaz azonban, hogy annak felosztására nem ad lehetõséget; ha ugyanis azt tette volna, akkor teljesen egyértelmûen gazdasági társaságról lenne szó. Véleményünk szerint a közhasznú szervezetek nonprofit jellegébõl adódóan nem lehet szó gazdasági eredményrõl; ezzel szemben azonban nem kizárt, hogy a közhasznú szervezeteknek bevételeik legyenek - a bevétel azonban nem az eredményes gazdasági tevékenység függvénye.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
A javaslat 6. §-a a kiemelkedõen közhasznú szervezetekrõl rendelkezik, és azt minõsíti a közhasznú szervezetek közül ilyennek, amely állami szerv vagy helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységet végez. Nem világos azonban az ilyen szervezetek hatásköre. Mit végez el az adott területen az önkormányzat, s milyen, ezzel összefüggõ feladat kerül vagy kerülhet a kiemelkedõen közhasznú szervezet tevékenységi körébe? A javaslat következetlenségére utal, hogy a továbbiakban nem foglalkozik az ilyen közhasznú szervezetekkel.
A fentiekbõl egyértelmûen következik, hogy felesleges a közhasznú szervezetek körébõl kiemelni azokat, amelyek bizonyos állami, önkormányzati feladatokat látnak el. Helyesebb lenne azt egyértelmûvé tenni, hogy nem közhasznú szervezet közhasznú tevékenységet állami költségvetési juttatásból biztosított összeg felhasználásával nem folytathat. Másrészrõl ez azt jelenti, hogy ilyen jellegû keret csak közhasznú szervezet részére biztosítható. Tekintettel arra, hogy a javaslat helyesen különbözõ elõjogokat biztosít - itt gondolok illetékkedvezményre, vámkedvezményre a közhasznú szervezetek részére - , ezért várhatóan olyan szervezetek is kérik majd a bírósági bejegyzéseket, amelyek nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyeket a javaslat bevezetni tervez. Fontos feladat hárul tehát a bejegyzést elvégzõ bírósági szervezetre és a törvényességi feladatokat ellátó ügyészi szervezetre is. E két szervezet hatékony mûködése a közhasznú szervezetek létrehozásának és mûködtetésének egyik legfontosabb feltétele. Reméljük, az igazságügyi kormányzat megfelelõ figyelmet fordít arra, hogy az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítsa.
A közhasznú szervezetek egy része társadalmi szervezet lesz; a társadalmi szervezetek mûködésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy rendkívül nehéz megtalálni a közgyûlések, taggyûlések olyan idõpontját, amikor alaposan feltételezhetõ, hogy a részvétel biztosítja a testület határozatképességét. Az egyesületi törvény ezt a problémát úgy oldja meg, hogy lehetõvé teszi a másodszori közgyûlés megtartását a jelenlévõk létszámától függetlenül is. Az utóbbi idõben a jogirodalom is foglalkozott a társadalmi szervezetek - például a társasházak mûködésével kapcsolatos - hasonló gondjaival. Egyetértünk azzal, hogy olyan törvényi szabályozást kell biztosítani, amely egyrészt lehetõvé teszi a szervezetek életszerû mûködését, ugyanakkor lehetõséget biztosít valamennyi tag részvételére, illetve szavazati jogával való élésére. A javaslat 8. §-a foglalkozik a közhasznú szervezet létesítésére vonatkozó okirat tartalmával, s csupán utal arra, hogy a legfõbb szerv üléseinek határozatképesnek kell lennie, de nem rendelkezik a megismételt határozatképességrõl.
A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági eljárás - amint erre a fentiekben már utaltam - nem kis terhet jelent majd a bírói szervezet számára: fel kell készülnie egy viszonylag nagyobb munkamegterhelésre, melynek szükségszerû következményeként elõfordulhat, hogy elhúzódik a bejegyzési eljárás. Igaz ugyan, hogy a javaslat az ilyen ügyek tekintetében soronkívüliséget biztosít, de ez önmagában - a feltételek biztosítása nélkül - nem teremti meg a gyors bejegyzés lehetõségét. Megfontolandó esetleg az - hasonlóan a cégeljárás új szabályaihoz -, hogy határidõt kellene megállapítani a bejegyzésre, törlésre, átsorolásra, regisztrálásra stb.; amennyiben a törvény nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, úgy célszerû lenne, ha a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet szabályozása tartalmazza a garanciákat a gyors eljárásra.
Összegzésként megállapítható, hogy a közhasznú szervezetek egységes jogi szabályozása indokolt, azonban ez a javaslat sok vonatkozásában nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogalkotásról szóló törvény meghatároz. Ezért elfogadására csak jelentõs módosításokkal kerülhet sor.
Igen tisztelt Képviselõtársaim! Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)