DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, egy félreértést el kellene oszlatni: a "közhasznú" szó egy megnevezés. Mint a törvények túlnyomó többsége, ez a törvény is azzal kezdi, hogy megfogalmazza a saját hatályát: megfogalmazza azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeket õ közhasznúaknak nevez és amelyekre az õ szabályozása kiterjed.
(19.10)
Nem arról van szó, hogy a törvény azon szervezetekrõl kíván szabályokat alkotni, amelyek tevékenysége hasznára van a köznek, hanem arról van szó, hogy egy jól meghatározott, jól definiált tevékenységi kört jól meghatározott módon folytató szervezettípus tevékenységét kívánja szabályozni. Ennek megfelelõen a köztestület, a közalapítvány vagy a közhasznú társaság nem szükségképpen és per definitionem közhasznú szervezet, hanem csak abban az esetben, ha olyan módon mûködik, ahogyan ez a törvényben le van írva, és abban az esetben, ha a bíróságnál ilyen szervezetként bejegyezteti magát.
A közhasznú nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek között az 5. § (1) bekezdés b) pontja azt mondja, hogy vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. E vállalkozási tevékenység eredménye az, amelyet gazdasági eredménynek nevez a törvénytervezet, és errõl mondja ki azt, hogy ezt egyrészt ki kell mutatnia nyilvános jelentésében, másrészt ezt nem oszthatja fel, hanem a cél szerinti tevékenység elõsegítésére kell fordítania.
Végezetül kiemelkedõen közhasznúnak nevezi a törvény a közhasznú szervezetek egy bizonyos típusát. Természetesen nincs szükség erre a kiemelésre, amennyiben nem kívánjuk ezeket külön kedvezményekben részesíteni. Amikor a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, abból indult ki, hogy ezeket más, nagyobb, a közhasznú szervezetek általános típusához képest nagyobb kedvezmények illetnék meg a jövõben. Ezt természetesen ki lehet venni a törvénybõl, akkor ilyen nem lesz.
Köszönöm szépen.