KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Szintén Sándorffy Ottó képviselõtársam ingerelt kétperces hozzászólásra.
Az elsõ gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy el kellene dönteni, mi a baj: az, hogy a nyúlon van sapka, vagy az, hogy nincs sapka. Egyszerre a kettõt mégsem lehet a költségvetés tárgyalásakor sem állítani, illetve ezért a költségvetést kárhoztatni.
Képviselõtársam '98-as választási költségvetésrõl is beszélt, ugyanakkor arról is beszélt, hogy itt is, ott is kevesebb kiadás van a kelleténél, itt is, ott is több költségvetési bevételt szed be az állam, mint amit egyébként õ célszerûnek tartana. Most vagy az az igaz ebbõl, hogy választási költségvetést készített a kormány, és túl rózsaszínre festette a dolgokat, túl sok pénzt osztott, vagy túl kevés pénzt szedett be; vagy pedig az az igaz, amit a második körben mondott. A kettõ együtt valahogy nem stimmel.
Képviselõtársam az Állami Számvevõszék jelentésébõl idézett több kitételt. Eltekintett azonban attól, hogy az Állami Számvevõszék jelentésében az is benne foglaltatik, hogy az elsõ pénzügyminisztériumi elõterjesztésbõl készítették õk ezt a jelentést, és mindazok a kitételek, hogy miket hiányol mellékletként, a költségvetés részletes kibontásakor, a hároméves adatsor közlésekor szerepelnek, azokat meg lehetett találni. Kétségkívül nem annyira egyértelmû, mint a rövid ÁSZ-jelentésbõl.
Az adóbevételek, az adóterhelés növelésérõl beszélt Sándorffy Ottó képviselõtársam. Már a korábbiakban is elmondtuk, most is megerõsítem, hogy szó sincs errõl. A három évvel ezelõtti állapothoz képest mintegy 12 százalékkal csökkent az elvonások átlagos mértéke, a két évvel ezelõtti állapothoz képest a személyi jövedelemadó átlagos mértéke 2 százalékkal csökkent, és egyáltalában nem úgy van, ahogy képviselõtársam mondja.
Sajnos a két percben a sok helyesbítést igénylõ témára nyilvánvalóan nem lehet kitérni, de úgy gondolom, az eddigiekben elmondottak hûen tükrözik a valóságtartalmat.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselõk részérõl.)