SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! Én a következõt tudom elmondani az önök felvetésére:
Varga Mihály kollégám a költségvetési törvény vezérszónoklatában elmondta azokat a szempontokat, hogy honnan kívánunk bizonyos célokra forrást csoportosítani. Én nem vagyok költségvetési szakértõje ennek az ügynek, a mi belsõ egyeztetési rendszerünkön belül ezeket a dolgokat meg tudtuk oldani. Azt gondolom, hogy van egy közgazdasági elképzelés, ami mûködik, ez a mi álláspontunk, a Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja, ami nem egyezik meg a Szabad Demokraták Szövetségének és az MSZP-nek a koncepciójával. Az ott elhangzott javaslataink tartalmaznak forrásokat erre nézvést.
Én egyébként azt mondom, hogy nem feltétlenül kell plusz olyan dolgokat erre az egy témára juttatni, ami most úgy nevesíthetõ, hogy 20, 30 vagy 40 milliárd, én azokról beszéltem - például önkormányzati lehetõségekrõl -, ahol átgondolással az önkormányzatok érdekeltségét felmutatva lehet a lakásszektoron belül szociális bérlakásokat vásárolni, létesíteni. Errõl beszéltem, és arról egyébként nem beszéltem, hogy a költségvetésben szereplõ összegnek milyen aránya szól lakás-elõtakarékosságról, amelynek a forrása, amelynek az iránya nem a személyekhez megy, hanem a bankokat célozza meg, azokat a bankokat, amelyek ebben az ügyben érdekeltek. Ez rendben is van így, de ez elõtakarékosság, amelynek a végfázisa valamikor négy év múlva lesz meg. Tehát effektíve ebbõl most nem lesz több lakás.
Ezért gondolom azt, és ezt meg is elõlegezem önöknek, hogy 1998 folyamán 20-25 ezer lakásnál több nem fog megépülni ebben az országban, amit én a magam részérõl nagyon sajnálok és azt mondom, hogy az adótörvényeken keresztül vannak arra lehetõségek, hogy ebben a szektorban úgy keletkezzen valamilyen fajta beruházási kedv, hogy egyúttal a bevétel szempontjából nem történik nagy kiesés vagy minimális sem, vagy akár még hozadéka is van.
Köszönöm szépen.