KISS PÉTER munkaügyi miniszter (Hangosítás nélkül): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hét szerdáján, október 15-én, az Érdekegyeztetõ Tanácsban megállapodás történt a vállalkozási szféra 1998-as bérügyeirõl, valamint a jövõ évi költségvetésrõl, adózásról, járulékokkal és foglalkoztatással kapcsolatos néhány fontos kérdésrõl.
Az ÉT a vállalkozási szféra számára azt ajánlja, hogy a bérnövekedés a jövõ évben 13,5-16 százalékos sávon alakuljon, és abban állapodott meg, hogy az országosan garantált minimálbér 19 500 Ft legyen. Az ÉT megállapodását megelõzõen, szeptemberben, a kormány és a közalkalmazotti szféra meghatározó szakszervezetei elõzetes bérmegállapodást kötöttek, amelyek 1998. február 1-jétõl azt jelenthetik, hogy a közalkalmazotti bértábla bértételeinek 16 százalékos emelésére van lehetõség.
Hogyan is értékelhetõ ez a megállapodás, ez a két megállapodás? Az Érdekegyeztetõ Tanács és a KIÉT történetében példa nélküli, hogy ilyen korán, ennyire jó idõben szülessenek megállapodások a következõ évi bérnövekedésrõl. A megelõzõ években legkorábban az elõzõ év decemberében, de általában a folyó év január-februárjában születtek máskor az ilyen megállapodások. A korábbi idõpont most lehetõvé teszi, hogy a költségvetési törvényjavaslat vitájakor már ismert legyen a közalkalmazotti bérmegállapodás, ennek figyelembevételével nyújthattuk be ezt a javaslatot. (Hangosítással:) A vállalkozási szférában pedig a korán megszületett bérajánlások lehetõvé teszik, hogy a kollektív tárgyalások már most megindulhassanak, illetve a vállalkozások üzleti terveik elkészítésében a béralakulást illetõen is elõzetes, konkrét terveket tudjanak kialakítani, megfelelõ támpontokat kapjanak.
A két megállapodás, amely a szakszervezetek és a munkaadók érdekképviseleteinek józanságáról, önmérsékletérõl és kompromisszumkészségérõl tanúskodik, azt mutatja, hogy a szociális partnerek elfogadják és támogatják a korányfõ gazdaságpolitikai célkitûzéseit, a gazdasági növekedést, a gazdaság egyensúlyának fenntartását, az infláció leszorítását illetõen.
Itt jegyzem meg, hogy a tegnapi napon a Bankszövetséggel tárgyalva a Bankszövetség képviselõi szintén csatlakoztak az Érdekegyeztetõ Tanácsban kialakult megállapodáshoz, így támogatják azokat a gazdasági törekvéseket, amelyeket a kormány tervez a következõ idõszakra vonatkozóan, és elfogadják azt a bérajánlást, amelyik 13,5-16 százalékos sávban ajánlja a keresetemelkedést '98-ra.
A munkavállalók oldaláról nézve mindkét megállapodás biztosíték arra, hogy a reálkeresetek ez évben megindult szerény növekedése a következõ idõszakban is fennmarad, s ezeket a növekedéseket a gazdaság teljesítménye képes lesz megalapozni. Így mérsékelt, de érzékelhetõ, 2-3 százalék körüli reálkereset-növekedést valószínûsítünk közösen.
A megállapodások reálkereset-növekedést garantálnak a legrosszabb helyzetû munkavállalói körben is, hiszen az új minimálbér - köszönhetõen annak, hogy az idén jobban emelkedik, mint az átlagkereset-emelkedési várakozás - kicsit közelíti a korábbi évek elmaradásait a szükséges reálpozíciókhoz. Ennek köszönhetõen azok a veszteségek, amelyek a korábbi években kialakultak a minimálbér kapcsán, lassan, folyamatosan, elsõ lépésként pótolhatók lesznek.
A vállalkozási és a közalkalmazotti szféra bérmegállapodásai kiegyensúlyozott keresetnövekedést valószínûsítenek a vállalkozások munkavállalói és a közalkalmazottak körében is. Így tudjuk állni a kormány által a hároméves megállapodásban ígérteket, miszerint is törekvésünk az, hogy '98-ban lehetõség szerint a verseny- és a közszféra között ne nyíljon, lehetõség szerint záruljon a bérolló.
Az Érdekegyeztetõ Tanácsban született megállapodás messze túlmutat azonban a '98-as béreken. Hasonlóan jelentõs, a bérekre, a költségvetésre, az adókra, a járulékokra kiterjedõ egyezség a testületben eddig igen kevés született, és azt kell hangsúlyozzam, hogy ilyen típusú megállapodás a nyugdíjrendszerrõl szóló ez évi megállapodással vethetõ össze, vagy azokkal a megállapodásokkal, melyeket az elõzõ évben értünk el.
Végül szeretnék annak a meggyõzõdésemnek hangot adni, hogy a megszületett megállapodásoknak a fõ nyertese maga a társadalom. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.) Az utolsó mondat, elnök úr. Garanciát adnak ugyanis ezek a megállapodások arra, hogy az elõttünk álló hónapokban, években a munka világában béke és nyugalom lesz, hiszen ez az itt élõknek (Az elnök a poharát ismételten megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.), munkavállalóknak, munkaadóknak közös érdeke.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)