Szabad György Tartalom Elõzõ Következõ

DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Demokrata Néppárt a többiekkel együtt tiszteleg 1956 hõseinek, vértanúinak emléke elõtt. De nemcsak tiszteleg. Igyekszik a történtek tanulságait levonni. Hadd idézzek az idõ keretei között ezekbõl néhányat!

1956 és az, ami azóta történt, bizonyítja, hogy igenis lehet összhangot teremteni a nemzeti és a demokratikus törekvések között. Ugyanakkor tanulságnak tekintjük azt, hogy a képviseleti demokráciára épülõ jogállamiság nem férhet össze a diktatúra eszközeivel, a diktatúra maradványaival. Tanulságnak tekintjük, hogy az önálló államiság nemzetközi garanciái elengedhetetlenek. Ebbõl a szempontból is nagy fontosságot tulajdonítunk az európai demokratikus integrációnak, a magyarság és európaiság annyit keresett és - reméljük - végre megtalált összhangjának.

Korunkban a nemzeti és demokratikus erõk veszíthetnek csatát. Példa erre 1956. De hangsúlyozni szeretnénk, hogy a diktatúra túlerejével szemben veszített csata nem a nemzeti és demokratikus erõk történelmi gyengeségét mutatja, hanem a diktatúrák agóniájának mindig figyelmet kívánó veszedelmeit.

Hogy így van, hogy a nemzeti és demokratikus erõk együttes fellépése, a nemzeti és demokratikus erõk ötvözõdése csak csatát veszthet s nem többet, arra két mozzanat is hadd emlékeztessen valamennyiünket. Az egyiket a XIX. században ismerte fel 1848-49 egyik résztvevõje, aki kritikusa is volt '48-49-nek: Kemény Zsigmond. Arra figyelmeztetett az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, amikor már lélegezni lehetett, hogy egy nemzet sohasem felejti el azokat az eszméket és azokat a követelményeket, amelyekért - szavait idézem - "egykoron nagy küzdelembe bocsátkozott".

S végül, de nem utolsósorban szeretném annak a véleménynek itt is kifejezését adni, hogy 1956-ot nem elsõsorban a protokolláris alkalmak õrzik a jövõ számára, hanem az, amit történelmi tanulságaiból a nemzet magába szívott és ténylegesen gyakorol. Összefoglalóan, talán egy szokatlanabb megfogalmazásban: az, ha látjuk, ha látnánk elõrehaladni azt, hogy a nemzet minden tagja embert keres és embert talál honfitársaiban.

Köszönöm. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap