POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! A parlament minden évben kiemelkedõ figyelmet fordít a költségvetési vita keretében az önkormányzatok költségvetésére. Valóban óriási összegrõl van szó, amellyel az önkormányzatok 1997-ben, de 1998. évben is gazdálkodhatnak. Egyik oldalon arról beszél az ellenzék, hogy választási költségvetést készítettünk, a másik oldalon ezen a területen is arról tudunk szót ejteni, hogy ha szûkösen is, de éppen tudjuk adni azokat a növekményeket, amelyek az önkormányzatok feladatainak ellátásához szükségesek.
Általában már a tervezés idõszakában is nagy vita elõzi meg a következõ év költségvetését, hiszen hallhattunk arról, hogy mind a 3170 önkormányzat csõdben van, ezzel szemben szerencsére nagyon minimális ezek száma, és mindezek döntõen gazdálkodási problémákból adódnak. Ennek a témának a nemzetgazdasági jelentõségét érzékelteti, hogy ezen a területen mintegy 4000 óvodában ellátott 360 ezer gyermekrõl 3300 általános iskolában oktatott 960 ezer tanulóról 300 gimnáziumba, 300 szakközépiskolába és 200 szakmunkásképzõ iskolába járó 480 ezer diák ellátásáról valamint 70 ezer kórházi ágy, 45 ezer szociális otthoni férõhely mûködtetésérõl kell gondoskodni - és ekkor csak a legfontosabb humánszolgáltatásokat emeltem ki.
Úgy látjuk, hogy a kormány - a korábbi évekhez hasonlóan - a széles közvélemény és az érdekképviseletek bevonásával alakította ki az önkormányzati szabályozás és finanszírozás 1998. évi alapelveit. A szabályozás a normativitás erõsítését, a feladatorientáltabb forráselosztást, a területi kiegyenlítést, a döntési hatáskörök decentralizációjának fokozását fogalmazta meg legfontosabb célkitûzésként az 1998. évre - amellett, hogy továbbra is általános követelmény az önkormányzatok mûködõképességének biztosítása és a fejlesztések, a helyi infrastrukturális beruházások ösztönzése.
Pártállásra való tekintet nélkül megállapíthatjuk, hogy az elmúlt Bvekhez viszonyítva kedvezõ az önkormányzatok 1998. évi bevételi forrásainak alakulása. Az együttesen rendelkezésére álló, mintegy 1180 milliárd forint bevétel gyakorlatilag reálértékmegtartást eredményez. E forrásokon belül legkiemelkedõbb szerepük van a központilag szabályozott forrásoknak, így az átengedett személyi jövedelemadónak, valamint az állami támogatásoknak és hozzájárulásoknak, melyeknek együttes összege 587 milliárd forint, és növekménye az 1997. évi elõirányzathoz viszonyítva 18 százalékos.
Ezenfelül az önkormányzatok 1998. évtõl sajátos, új forráslehetõséghez jutnak a termõföld bérbeadásából származó adók beszedése révén, ami 1 milliárd forinttal emeli ezen központilag szabályozott önkormányzati bevételeket, 2 milliárd forint fordítható továbbá az agrártámogatásból az új feladatként belépõ mezei õrszolgálatok finanszírozására is.
Az új forrásokat is figyelembe véve a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek együttesen mintegy 18,6 százalékkal haladják meg az elõzõ évi elõirányzatokat. E növekmény tartalmazza a többletfeladatokhoz hozzárendelt forrástöbbletet is, amely mintegy 3 százalékpontot tesz ki. Ezt figyelembe véve még mindig az inflációt meghaladó mértékû a növekedés, amelynek nominális összege 92,3 milliárd forint.
A fenti forrásból a legtöbb, 50,8 milliárd forint biztosítja a fedezetet az átlagkeresetek 16 százalékos, a tûzoltóság esetében pedig 20 százalékos emelésére, természetesen a 2 százalékos differenciált létszámfogyást feltételezve. Ezen túl jelentõs többletforrás jut a dologi kiadások növekedésére - ez 7,6 milliárd forint -, a beruházások támogatásának növelésére - ez 9 milliárd forint -, valamint a lakossági szociális juttatások reálértékének megõrzésére; ez 12,3 milliárd forint.
1998. évben számos új feladattal bõvül a helyi önkormányzatok hatásköre. Ezek fedezetére rendelkezésre áll 14,6 milliárd forint. E feladatok különösen: az idõskorúak járadékának bevezetése, a gyámügyi és az igazgatási körzeti feladatok ellátása, a tûzoltóságok szolgálati törvény miatti többletbére, valamint idesorolhatók az 1997 novemberében belépõ gyermekvédelmi törvénybõl adódó feladatok.
Az elõbb bemutatott központi költségvetési kapcsolatokból származó források révén 1998-ban az önkormányzati területen is mód nyílik nemcsak a keresetek reálértéknek a javítására, hanem évek óta elõször a dologi kiadások mintegy 7 százalékos mértékû növekedésére. Tudjuk, jó lenne már e területen is a reálértéktartás, egyelõre azonban mi sem látjuk ennél nagyobb mértékben biztosítottnak a források fedezetét. Ezek mellett a felhalmozási kiadások 22 százalékkal emelkedhetnek, természetesen figyelembe véve az önkormányzatok saját forrásait is.
Ugyancsak jelentõs, 38 százalékot meghaladó növekménnyel lehet számolni - a belépõ új feladatokból származó többletkiadásokkal együtt - a szociális kiadások körében is.
A helyi önkormányzati forrásszabályozás 1998. évre még nem változik, hiszen ehhez alapvetõen szükséges lenne a feladat- és hatásköri rendszert áttekinteni, amelyre ez ideig teljességgel nem került sor. Ennek ellenére pozitív, hogy a helyi önkormányzati szabályozásban 1998-ban tovább erõsödik egyrészt a feladatorientáltság, különösen a szociális ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások differenciáltabbá tételével, emellett egyes közoktatási normatívák felhasználásának kötötté válásával a területi kiegyenlítés, a szolidaritás részben az ilyen célú felhalmozási források, részben pedig a személyi jövedelemadó-kiegészítés jelentõs emelésével; továbbá a források és a döntési hatáskörök decentralizációja a megyei területfejlesztési tanácsok által elosztható elõirányzatok bõvítésével; valamint az önkormányzatok együttmûködésének ösztönzése a társulásos megoldásokhoz kapcsolódó források kiemelt növelésével. Kiemelem a körjegyzõségek támogatását és a közoktatási normatíváknál megjelenõ plusztámogatást a társulásoknál.
(11.30)
Hasonlóan az elõzõ évekhez, az önkormányzati szabályozást alapvetõen behatárolja az átengedett személyi jövedelemadó várható nagyságrendje. A korábbi elhatározásunknak megfelelõen az átengedés mértéke 38 százalékról 40 százalékra növekszik, míg a helyben maradó összeg 22 százalékról 20 százalékra mérséklõdik. Sokan ez utóbbit kifogásolják. Nekünk nemcsak azon önkormányzatokra kell odafigyelnünk, ahol a fejlõdés megindult, hanem azokra az önkormányzatokra is, ahol a gazdasági háttér nem megfelelõ. Tehát indokolt ennek érdekében a jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló forrásoknak a bõvítése.
Üdvözöljük tehát, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésére kiemelt összeget tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. Ez az összeg fedezetet nyújt arra, hogy a leginkább rászoruló települések a törvényben meghatározott alapkiegészítésen túl pótlólagos kiegészítésben részesüljenek. Ezáltal nyílik mód a személyi jövedelemadó mellett az iparûzési adóban jelentkezõ, az önkormányzatok között meglévõ óriási jövedelemdifferenciáltság mérséklésére is.
A törvény módosítása következtében az iparûzési adóból származó bevételek 1998-ra makroszinten nem változnak, ugyanakkor a települések között a jövedelemdifferenciáltság tovább fokozódik. Ezért különösen indokoltnak látjuk növelni a személyi jövedelemadó kiegészítésére fordítható hányadot.
Megállapítható, hogy dinamikusan nõ a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból történõ részesedése, mivel ezen önkormányzatok helyi bevétellel nem vagy alig rendelkeznek. Az állami támogatásokon és hozzájárulásokon belül a normatív állami támogatások növekménye az 1997. évi országgyûlési elõirányzathoz viszonyítva mindösszesen 7,9 százalékos, azonban az átengedett személyi jövedelemadó normatívan elosztott részével jelentõs mértékû - 19 százalékos - az emelkedés.
A helyi önkormányzati közoktatás 1998. évi központi költségvetési finanszírozása lényegesen nem változik, azaz továbbra is az 1996. évben módosított közoktatási törvény alapján 1997. évben bevezetett hozzájárulási, támogatási rendszer mûködik. A normatív hozzájárulásokból 187 milliárd forint fordítódik közoktatási célokra, amely 12,3 százalékkal haladja meg az 1997. évi elõirányzatot, s mintegy 10 milliárd forinttal több, mint a közoktatási törvény szerint garantált hozzájárulásoknak megfelelhetõ összeg. A létszámfogyást is figyelembe véve, az inflációkövetést e fontos ágazatban megvalósulni látjuk.
Pozitív, hogy erõsödik a szociális és gyermekjóléti normatíva feladatorientáltsága a rendelkezésre álló források még helyesebb allokációja érdekében. E normatív hozzájárulás 1998-ban az eddigieknél is differenciáltabb elosztás alapján illeti meg az önkormányzatokat, preferálva a speciális feladatokat ellátókat, illetve azokat, amelyek nagyobb erõfeszítéseket tesznek a helyi szociális feszültségek enyhítésére. A központi forrásokból, így a normatív hozzájárulásokból, illetve a személyi jövedelemadó normatívan elosztható részébõl 112 milliárd fordítódik szociális, gyermekjóléti, valamint intézményi feladatokra.
Átalakul a kulturális területhez kapcsolódó normatív finanszírozási rendszer az általunk párhuzamosan tárgyalt kulturális szaktörvény következtében. Megvalósul - a közoktatási finanszírozáshoz hasonlóan - , hogy a két évvel ezelõtti ilyen célú saját bevételekkel csökkentett kiadások hatvan százalékát kell hogy elérje a települési és a megyei, fõvárosi kulturális normatívák összege. Ez összességében mintegy 8 milliárd forint települési, illetve megyei önkormányzati támogatást jelent. Egy félreértést tisztázni kell, amit egyesek szóvá is tesznek: az itteni háromszoros összeg belsõ átcsoportosítás eredménye, az önkormányzatok együttesen ezáltal nem részesülnek többlettámogatásban, viszont a finanszírozás ezáltal tisztább lesz.
Képviselõtársaim kritikája és nem utolsósorban az ÁSZ javaslatai alapján évrõl évre pontosul az önhibáján kívül hátrányos helyzetû önkormányzati elõirányzati elosztási módszere. Az erre fordítható összeg ötmilliárd forintról 6,7 milliárd forintra emelkedik. Elõrelépésként kell értékelnünk, hogy az eddigi általános szabályokon túl 1998-ra lehetõvé válik, hogy az átlagosnál jobb ellátási színvonalat ellátó önkormányzat ilyen címû támogatása egy bizonyos mértékig mérséklõdjék, míg a lemaradó önkormányzatok többlettámogatása növekedhet. Ez is a kiegyenlítõ eszközök tárházát gazdagítja.
Tisztelt Ház! Külön is indokolt szólni a helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatásáról, melyeknek 1998. évi javasolt elõirányzata 11,6 milliárd forint, ez 2,8 milliárd forinttal több mint 1997-ben. Ez lehetõvé teszi az átlagkeresetek reálértékének nemcsak megtartását, hanem elõsegíti a fegyveres szervezetek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben elõírt illetményrendszerre való áttérés eléréséhez szükséges felzárkóztatást, valamint a törvényben meghatározott pótlékok bevezetésének feltételét.
Tisztelt Ház! '98. évben kiemelkedõ éve lesz az önkormányzati beruházásoknak. A címzett és céltámogatás 1998. évben javasolt elõirányzata 43 milliárd forint, amely 4 milliárd forinttal haladja meg a korábbi év elõirányzatát. Ez az összeg a determinizmusokon túl új induló címzett támogatásokra 3 milliárd forintot, céltámogatásokra 11 milliárd forintot biztosít. A céltámogatásokból fordíthatnak a települési szilárdhulladék-lerakó építésére, az életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltására, a mûködõ kórházak és szakrendelõk gép- és mûszerbeszerzésére, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházásaira. A címzett támogatás révén számos kórház újulhat meg.
Üdvözöljük továbbá a decentralizáció jegyében született új elõirányzatot a cél jellegû decentralizált támogatás elnevezéssel. E támogatás 4,3 milliárd forintja normatívan kerül elosztásra a megyék között. A pénzeszközök megyén belüli eloszlásáról a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek. A területfejlesztési tanácsok ebbõl már nemcsak az elmaradott térségek önkormányzatai, hanem valamennyi önkormányzat részére segítséget tudnak nyújtani sokkal több információ birtokában, mint ahogyan ezt a kormányhivatalok tennék.
A helyi önkormányzatok beruházásait segíti továbbá a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás, amelybõl csak a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkozási gondokkal küszködõ térségek önkormányzatai részesülhetnek az infrastrukturális kiépítettségben meglévõ területi különbségek mérséklésére. 1998-ban 1 milliárd forinttal több, 9 milliárd forint fordítható e célra.
(11.40)
Így a megyei területfejlesztési tanácsok döntési körébe utalt területfejlesztési támogatások a KTM fejezetében levõvel együtt összességében megközelítik a 19 milliárd forintot. Számolni lehet azzal is, hogy az állami támogatások összehangolását célzó munka eredményeként 1998-ban a rendelkezésre álló források hatékonyabban, a területi prioritások és a megyei programokat jobban követve kerülnek felhasználásra. Úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló forrásokból valamennyi önkormányzat mûködése biztosított az 1998. évre.
Két vitatott kérdést javaslunk megfontolásra a kormánynak. Elsõként, hogy csak az 1 százalék létszámfogyásból felszabaduló forrást vegyen figyelembe véve a 16 százalékos bérfejlesztéshez. Ez azt jelenti, hogy mintegy 4-5 milliárd forint többletjuttatást javaslunk e területen. Másodikként a fejlesztési, beruházási támogatások növekedését javasoljuk a költségvetés keretén belül, amely mintegy 3-5 milliárd forint pénzeszköz-átcsoportosítást jelenthetne.
Összességében a munkacsoportunk a költségvetést támogatja, és azt elfogadásra javasolja a tisztelt parlamentnek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)