KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én is borzasztóan sajnálom, hogy Raskó képviselõtársam elszakadt a tényektõl, és nem vette figyelembe azt, hogy mit fogalmaz meg a központi költségvetés, adott esetben mit fogalmaz meg a tb-költségvetés 1998-ra.
Csak egy bizonyíték arra, hogy mennyire tudatosan csúsztatott Raskó képviselõtársam. Azt mondta, hogy a kormány a központi költségvetés általános indoklásában olyat fogalmazott meg, hogy szerencsére itt jövõre már 50 ezer gyerekkel kevesebb mértékû családi pótlék terheli a központi költségvetést. Ezzel szemben szeretném fölhívni mindenkinek a figyelmét, hogy a kormány úgy fogalmazott a központi költségvetésben, hogy a családipótlék-elõirányzatnál a tervezett infláció mellett az érintett korosztály mintegy 50 ezer fõs csökkenése lett figyelembe véve.
A második kérdés a nyugdíjemelés. Azt gondolom, Raskó képviselõtársam ugyanolyan jól tudja, mint én is, hogy 1999-ben hasonló módon fog megtörténni a nyugdíjemelés, mint ahogy 1998-ban. Valószínûleg a nettó keresetnövekedés mértéke nem lesz olyan, mint 1997-ben, ebbõl következõen értelemszerûen nem lehet olyan nyugdíjemeléssel számolni, mint 1998-ban.
Az is leírásra került a központi költségvetésben, hogy bizonyos feladatok elvégzése, illetve finanszírozása majd átkerül a központi költségvetésbe, azon feladatok finanszírozása, amelyet eddig a tb- költségvetés végzett el.
(12.10)
Ilyen a vérellátás, a mentés, és az egyes kiemelt, nagy költségigényû beavatkozásoknak a tétele. Ezt értelemszerûen nem lehet számon kérni a tb-költségvetésen. Szeretném mondani: a gyógyító- megelõzõ ellátásoknak az elõirányzata 15 százalékkal növekszik, és nem olyan mértékben, ahogy ön ezt mondta.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)