DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Szeretném én is felhívni a figyelmet arra, hogy a választási költségvetések összehasonlításában kár lenne a '90-es és az azt megelõzõ éveket elfelejteni, hiszen a történelem nem '94-ben kezdõdött.
Másrészt, ha már '94-gyel hasonlítjuk össze, akkor azt gondolom, a gazdasági növekedést is össze lehetne hasonlítani; és folyamatosan arról szól a történet, hogy a gazdasági növekedés kapcsán ez a kormány 3 év alatt elérte ugyanazt, mint ami '94-ben volt (Gaál Gyula: Ez nem igaz!), a gazdasági növekedési számok ezt mutatják.
A kérdésnek a másik oldala, hogy a gazdasági növekedésbõl eredõ jövedelmet vagy a többletet mire használják. És Raskó György képviselõtársam arra hívta fel a figyelmet, hogy ha azzal számol a kormány, hogy kevesebb a gyermek, ha ezzel számol, és így automatikusan bezárásra kerülnek az iskolák és az egyéb közintézmények, akkor ez egy másfajta politika - gazdaságpolitika és társadalompolitika -, mint hogyha azzal számol valaki, hogy igenis, ezt a folyamatot meg kell állítani, és ezt nem tudja úgy tekinteni, mint egy végleges, megállíthatatlan folyamatot. (Gaál Gyula közbeszól.)
Én azt gondolom, hogy képviselõtársam erre hívta fel a figyelmet; és ezen ezért nem kellene felháborodni, hiszen itt arról a kérdésrõl van szó, hogy a humán erõforrás - amibe beletartozik az egészségügy, a családtámogatás és még nagyon sok minden - kap-e prioritást, vagy nem kap prioritást; belenyugszunk-e ebbe a folyamatba, és azt mondjuk, hogy ez a költségvetés tudomásul veszi, és ennek következtében nem akar változtatni rajta, vagy pedig valamiféle pozitív irányú változtatást kívánunk deklarálni. És ez bizony nagyon lényeges kérdése az egész költségvetésnek, hiszen nemcsak 1 évet (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret lejártát.) jelent a költségvetés, hanem hosszú távú befolyása is van.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)