DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A kérdést úgy tettem fel miniszterelnök úrhoz címezve, hogy "Megkapta-e már, miniszterelnök úr, a felemelt távfûtési számláját?", ugyanis arra lettem volna kíváncsi, miként éli meg a miniszterelnök úr azt a helyzetet, amit ma már tömegek kénytelenek a teljes tönkretételükként felfogni. Kétmillió olyan emberrõl van szó, akik a szegényes lakásuk fûtését, világítását, bérét ma már képtelenek fizetni.
Szerettem volna tudni, hogy a miniszterelnök úr a saját személyében miképp vélekedik errõl a kérdésrõl, hiszen korábban több alkalommal nyilatkozott úgy, hogy ez már az emelések utolsó szakasza, ezt követõen jelentõs áremelésre már nem kerül sor. Sajnos, azonban nem így történt. 650 ezer család életét lehetetlenítik el azzal, hogy a fûtésszámlák hónapról hónapra növekszenek, és ma már az energiaár- emelést nem tudják elviselni.
(14.10)
Ennek számos oka van, ilyen többek között a forint állandó és folyamatos leértékelése, az energiaárak eltúlzottan magas költségei, no meg természetesen a kormány dilettantizmusa, amire már több ízben bátorkodtam felhívni a figyelmet.
Felmerül az emberben, mit vétettek ezek az ártatlan emberek, hogy a kormány így bánik velük, de most csak annyit kérdezek:
Hol lesz az energiaár-emelések felsõ határa, miniszter úr? És meddig kell még a tehetséges tömegeknek a tehetségtelen kormány helyett a kormányzás dilettáns volta miatt... (Zaj a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás: Fejezd már be!) a költségeket viselniük? (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)
Várom megtisztelõ válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)