DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Választókerületem, Budapest XVII. kerületének képviselõjeként kívánok hozzászólni a tárgyalt törvényjavaslathoz. Tennem kell ezt azért, mert választókerületem és Rákoskeresztúr község 1950-es Budapesthez való csatolása elõtti területének nagy részét, 835 hektárt - e nagyság érzékeltetéséül: Budapest V. kerületének több mint háromszorosát - érinti a tervezett törvényjavaslat. Ekkora terület lenne átcsatolva a XVII. kerülettõl a XVIII. kerülethez, amennyiben ez a törvényjavaslat eredeti formájában elfogadásra kerülne.
A repülõtér korábbi teljes területét 1950-ben a nagy-budapesti kialakításkor a XVII. kerülethez tartozóvá tették, természetesen, hiszen ennek a területnek döntõ többsége korábban a XVII. kerület részévé tett Rákoskeresztúrhoz tartozott. 1968-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 17/1968. számú határozatával a repülõtér akkori teljes területét átcsatolta a XVIII. kerülethez, azonban elmulasztotta módosítani a határleírást tartalmazó 1949. évi minisztertanácsi rendeletet.
1994-ben Soroksár önálló kerület lett, s ekkor az Országgyûlés Budapest fõváros közigazgatási területérõl és kerületi beosztásáról új törvényt alkotott, érvénytelenítve az 1949. évi XXVI. törvényt, illetve a 4349/1949. évi 264. számú minisztertanácsi rendeletet. Az Országgyûlés akkor a repülõtér 1968-ban átcsatolt területét ismét a XVII. kerület részeként emelte törvényerõre. Ezt az alkotmányban rögzített felhatalmazás alapján jogszerûen tehette, és jogszerûen hagyhatta figyelmen kívül az 1968-as elnöki tanácsi határozattal történt módosítást.
A NET-határozat szerinti határmódosulást az 1994. évi törvény elfogadása elõtt kerületünk jelezte a Belügyminisztériumnak, sõt még a törvény tárgyalását megelõzõen az Országgyûlésnek is megküldte észrevételét. A parlament tehát az idõközi változás tudatában döntött 1994-ben úgy, hogy a kérdéses terület eredeti tulajdonosához tartozzon.
A repülõtér területe az 1980-as évek elejéig egy közigazgatás alá tartozott, amikor is jelentõsen bõvítették Ferihegy területét: megépült a második kifutó és a Ferihegy-2 terminál. Azóta a repülõtér területe a XVII. és XVIII. kerület, továbbá a Pest megyei Vecsés és Ecser területéhez tartozik. E törvényjavaslat ezen nem változtat, elfogadása esetén továbbra is négy közigazgatási terület lesz a repülõtér. A repülés okozta környezeti károk egyaránt érintik a környezõ településeket.
Ebbõl kiindulva tett a XVII. kerület önkormányzata a XVIII. kerület felé egy olyan kompromisszumos javaslatot, hogy a repülõtér budapesti területét elfelezve legyen a közös határ. Sajnos, a XVIII. kerület részérõl erre nem mutatkozott kompromisszumos készség. A repülõtér felvételi épülete a XVIII. kerület felõl van a kezdetek óta, azonban közel harminc évig, 1968-ig ez nem okozott problémát. Maga a tér, a repülõtér - beleérve a fel- és leszálló-, valamint a kifutópályákat - a volt és a jelenlegi Rákoskeresztúr, tehát a XVII. kerület területén helyezkedik el.
(18.40)
A repülõteret ellátó út- és közmûellátás nem kerületi, hanem fõvárosi kompetencia, tehát nem ró feladatokat a XVIII. kerület önkormányzatára. Továbbá a repülõtér ma még be nem épített fejlesztési területei gyakorlatilag kizárólag Rákoskeresztúr területén vannak. A fejlesztések kivitelezése szükségessé teszi majd a XVII. kerület felõli megfelelõ út- és infrastruktúrakapcsolatot, és akkor a mai látszólagos, XVIII. kerülethez való kötõdés kiegyenlítetté válik.
835 hektár terület ide- vagy odacsatolása nem lényegtelen alaki helyesbítése a törvény mellékletének, hanem lényeges tartalmi változtatás. Így a vonatkozó eljárás törvényességének betartása, betartatása fokozottan indokolt. A törvény módosítása a XVII. és XVIII. kerület határának vonatkozásában nem sürgetõ, nem halaszthatatlan, hiszen lakott területet nem érint, így választási körzetet sem módosít, továbbá a XVII. kerület 1968-ig, illetve 1994 óta ellátta és ma is ellátja a hatósági államigazgatási és egyéb feladatait. Indokolt - amennyiben egyáltalán szükséges -, hogy a törvénymódosító javaslat minden érintett fél által egyeztetve, a jogszabályi elõírások betartásával, azoknak megfelelõen kerülhessen a parlament elé megtárgyalásra.
Tisztelt Képviselõtársaim! A tárgyban jelenleg hatályos, 1994. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdésében ez áll: "Az Országgyûlés a fõvárosi kerületek közigazgatási területét az e törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási határok szerint állapítja meg." Az érvényes határleírást pedig az 1949. évi minisztertanácsi rendelet tartalmazta, és a törvény annak szó szerinti szövegét emelte át, tette a törvény részévé. Az ingatlan-nyilvántartási határok sérthetetlenségét a törvény 1. §-a csak a fõváros határára mondta ki, és ezt nem vitatja, nem akarja megváltoztatni sem a két érintett önkormányzat, sem a fõváros, sem a kormány.
A hatályos törvény és annak melléklete tehát önmagában egységes, jó, érdemben módosítani nem szükséges, csak lehet, ha erre megalapozott indok van, például, hogy a repülõtér ne tartozzon egy kerülethez sem, hanem - országos jelentõségû terület lévén - önálló egységként a fõvároshoz vagy Pest megyei résszel együtt legyen önálló egység. Ilyen alapos ok azonban a törvényjavaslatban nem fogalmazódott meg.
A XVII. kerület az õsi tulajdonra, a XVIII. kerület az 1968-as NET- határozatra hivatkozik. A törvényjavaslat belügyminisztériumi elõkészítése során is több változat között folyt az egyeztetés, javasolva a két kerületnek a kompromisszumos megegyezést. A kompromisszumra a XVII. kerület hajlandó volt, a XVIII. kerület viszont rendre elutasította az ajánlatot - talán mert túlzottan hittek az igazukban.
A belügyminisztériumi elõterjesztést annak idején kerületünk véleményezte, ugyanezen indokokat pedig már akkor leírtuk. A minisztériumi elõkészítõk hosszas vizsgálódást követõen - megalapozottnak tartva a pro és kontra érveket - a kormány számára két változatban nyújtották be a törvényjavaslatot. Ennek értelmében az A- változat szerint a XVIII. kerület, a B-változat szerint a XVII. kerület közigazgatási területei közé javasolta sorolni a repülõteret. A kormány a parlament felé csak az egyik változatot nyújtotta be, holott azon túlmenõen, hogy az önkormányzati törvény elõírásait természetesen be kell tartani, a 835 hektár ide- vagy odacsatolása véleményem szerint nem lehet egyesélyes.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány által a parlamenthez a T/4919. számon benyújtott törvényjavaslat két kerület közötti közös határra vonatkozó leírása a XVII. kerület és a XVIII. kerület határleírásában eltérõ, valamelyik tehát hibás vagy pontatlan. Továbbá a Csévézõ utca Rákoshegy melletti szakaszának nevét a XVII. kerület önkormányzata 1996 júniusában Bélatelepi útra változtatta - a határleírás szövegében ez is helytelen. A határleírásban szereplõ Ferihegyi út a repülõtér területén - ahol most a törvénytervezet szerint ismét kerülethatár lenne - 15 éve, a Ferihegy-2. miatti területkisajátítás miatt nem létezik. Nem elfogadható részünkre továbbá a 4,5 kilométer hosszú, erõsen tagolt határszakasz olyan elnagyolt leírása sem, hogy "a többszöri töréssel a Ferihegyi repülõtér területén is haladva" mondja a határt.
A fentieken túlmenõen a T/4919. számú, Budapest fõváros közigazgatási területérõl és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi törvény mellékletének módosításáról szóló törvényjavaslat eredeti szövege sérti az önkormányzati törvénynek a budapesti kerületi tagozódás megváltoztatásának szabályait taglaló részét. Ennek feloldására terjesztettem a tisztelt Országgyûlés elé módosító indítványomat, miszerint a törvényjavaslat szövege úgy módosuljon, hogy a XVII. és XVIII. kerület vonatkozásában a határleírás maradjon a hatályos törvény szerinti megfogalmazás.
Tisztelt Képviselõtársaim! Bízom benne, hogy a fenti objektív tényeket megismerve tisztelt képviselõtársaim elfogadják majd a módosító javaslatomat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)