DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Késõi órán is ilyen fontos törvényjavaslatokat tárgyalunk, mint a költségvetési és az egyéb agrártörvények, és így talán kevesebb figyelem irányul erre a 4680-as, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatra. Ha nem is közvetlenül, de közvetve összefüggésben áll a mezõgazdasággal, közelebbrõl a termõfölddel kapcsolatos viszonyokkal. Elsõsorban persze nem mezõgazdasági, hanem jogi, szakmai jellegû ez a törvény, a földtörvény módosítása vagy például az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat mellett mégis igen komoly figyelmet érdemel, hogy milyen is lesz az ingatlan-nyilvántartás megújuló rendszere, mit várhatunk a földhivataloktól, elõsegítik-e az ingatlanforgalom biztonságát az ebben levõ új törvényi rendelkezések. Sajnos az utóbbi idõben már elég sokat hallottunk a bûnügyi hírekben is a különbözõ ingatlanforgalmazással kapcsolatos visszaélésekrõl.
Fokozott figyelmet érdemel az elõttünk fekvõ törvényjavaslat - nemcsak szakmai szempontból. Alig van olyan társadalmi csoport, amelyet közvetlenül vagy közvetve ne érintenének az ingatlan- nyilvántartás szabályai; a társadalmi élet legkülönbözõbb területeire van annak kihatása, hogy miként követhetõ nyomon az ingatlanok forgalma, megbízható és hiteles-e az a kép, amit a nyilvántartás rögzít. Az állampolgár a legkülönbözõbb ingatlanokkal összefüggõ jogügyletei által kerülhet kapcsolatba a nyilvántartással. Nem mindegy tehát a számára, hogy akár a gazdasági célú, akár lakó- vagy üdülõingatlanával kapcsolatos jogokat, a jogilag jelentõs tényeket mikor vezetik át a nyilvántartáson.
Másfelõl bármely kívülálló szempontjából lényeges, hogy mennyire lehet megbízni abban, amit a tulajdoni lap mutat. A gazdasági élet szereplõi - így különösen a mezõgazdasági termelést folytatók - számára ugyancsak nélkülözhetetlen a termõföldek tulajdoni és használati viszonyainak pontos ismerete. Végül nem kevésbé fontos a gazdasági élet egésze szempontjából a hitelforgalom biztonsága, aminek ugyancsak a megbízható, pontos és naprakész nyilvántartás az alapja.
Ami az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi állapotát illeti: ma sok esetben inkább gátját jelenti a biztonságos ingatlanforgalomnak, ezáltal közvetve a hitelezés gazdaságélénkítõ szerepének is. Kétségtelen, hogy ebben olyan tényezõk játszanak szerepet, amelyek nem magában a rendszerben, az ingatlan-nyilvántartás szabályozásában vagy az annak alapján kialakult gyakorlatban keresendõk, sokkal inkább a rendszerváltás óta végbement, történelmi léptékûnek nevezhetõ tulajdoni reformban, amely lényegében helyreállította a magántulajdon helyét és szerepét a társadalomban.
Egyetértek a miniszter úrral abban, hogy a kárpótlás, a részaránytulajdon kiadása, nem kevésbé az egyéb, így különösen az önkormányzati lakások mobilizálása, eladása tekintetében bekövetkezett tulajdonváltás olyan mértékû terhet rótt a földhivatalokra, hogy annak szükségképpeni következménye lett a mai helyzet kialakulása. Jelentõs hátralék van az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések tekintetében, különösen Budapesten - errõl már többször hallottunk. Éppen ezért módosító javaslatom is lesz ezzel kapcsolatban, éppen a 45. §-hoz, mégpedig olyan formában, hogy ha a beadvány 10 vagy 30 ingatlant vagy érdekeltet érint, akkor ne 90 nap, hanem 60 nap legyen az ügyintézési határidõ.
Általában nagyon nehéz helyzetben dolgoznak a földhivatalokban, és különösen az irattározás nagyon mostoha - a jövõben ezen is szükséges változtatni.
Kétségtelenül jelentõs változást, az állampolgár számára is érzékelhetõ javulást az fog jelenteni, ha a tulajdoni reform minden területen befejezõdik, és a földhivatalok a tevékenységüket a hátralékok ledolgozására tudják összpontosítani. El kell fogadnunk, hogy az ingatlan-nyilvántartás naprakész állapota és olyan fokú megbízhatósága, mint egykor nálunk volt, vagy amilyen ma, mondjuk, Németországban van, nálunk még nem a jövõ év eredménye lesz, nem is e törvényjavaslat elfogadásáé, de afelõl is biztos vagyok, hogy az új ingatlan-nyilvántartási törvényre feltétlenül szükség van ennek érdekében.
Mindenesetre megnyugtató és a jövõ szempontjából biztató, hogy a kormányzat jól sáfárkodott azokkal a pénzeszközökkel, amelyeket az expozéban is említett a miniszter úr. Az úgynevezett segélyprogram révén rendelkezésre állnak pénzeszközök; és az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adatkezelésre történõ átállítására ma már lehetõség van. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez természetesen az egyik, de nem egyetlen feltétele a megbízható, pontos nyilvántartásnak. A biztonságnak sajátos vonatkozása az a kérdés, hogy a nyilvántartási helyzet a térképhez igazodik, a térképi alapok pedig nem mindenütt tekinthetõk megbízhatónak.
Bizakodással nyugtázhatjuk azt az információt, hogy most már valóban beindul a Nemzeti Kataszteri Program, ami az ingatlan- nyilvántartás térképi alapjainak, az egységes ingatlan-nyilvántartás másik részének a megújulását jelenti majd. Remélem, hogy az ingatlanok adataival kapcsolatos informatikai háttér fejlesztésén kívül a rendelkezésre álló pénzeszközökbõl jut majd a földhivatalok általános szervezeti és személyi feltételeinek javítására is, mert a továbblépéshez ez is szükséges.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat valóban a jövõ számára készült, és nemcsak az indoklás állítja róla, hogy a számítógépes nyilvántartás szabályait tartja a kezében. Számos kérdésben persze nem érzékelhetõ közvetlenül a különbség a hagyományos és az új nyilvántartási rendszer között, de mindenképpen megállapítható, hogy a tervezett szabályozás jól használja ki a számítástechnikai rendszerbõl adódó elõnyöket.
Különösen az állampolgár szempontjából tartom nagy jelentõségûnek, hogy a földhivatali adatbázishoz kapcsolódhatnak a helyi Tnkormányzatok, a közjegyzõk, a bíróságok és a különbözõ közigazgatási szervek, akikkel az állampolgár mint hatósággal lép kapcsolatba; amellett, hogy költségkímélõ, idõt és fáradságot lehet megtakarítani azzal, hogy a jövõben elég a települési önkormányzat jegyzõjéhez bemenni hiteles tulajdonilap-másolatért, vagy hogy például hagyatéki ügyben a közjegyzõ is adhat ki hiteles másolatot. Említhetném azt is, hogy az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés jogával is bárki egyszerûbben élhet, miután a rendszerek összekapcsolása lehetõvé teszi az adatok lekérdezését, illetve a különbözõ személyek, szervezetek által a tulajdoni lap nem hiteles formában történõ szolgáltatását.
A javaslat részletesen szabályozza az okiratok kellékeit, a beadványok sorsát és a jogorvoslati lehetõségeket is. Bejegyzés, illetve feljegyzés indulhat ügyfél kérelmére és hatósági megkeresésre is.
Külön ki kell emelni az ingatlan-nyilvántartási törvényjavaslatnak a földtörvény módosításával való összefüggését. A javaslat számolt azzal a földtörvényi változással, amely kötelezõvé teszi a haszonbérleti jognak az ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését, ami a termõföldek használati viszonyaiban való megbízható tájékozódást hivatott biztosítani. A jövõben ezért a haszonbérleti jog is az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetõ jogként szerepel az említett javaslatban.
A javaslat jól illeszkedik azon kormány-elõterjesztések sorába, amelyek az utóbbi hónapokban jelentek meg a törvényhozás elõtt. A kárpótlási eljárások lezárásával összefüggõ, még a tavaszi ülésszak idején elfogadott törvényjavaslat, majd most az ugyan félretett, felfüggesztett termõföldtörvény-módosítás, nemkülönben pedig azok a javaslatok, amelyek elõkészület alatt állnak - például a földkiadással vagy a tartós haszonbérlettel kapcsolatosak -, ezek ugyancsak összefüggésben vannak a földtulajdoni és -használati viszonyok szabályozásával. Ez arról tanúskodik, hogy a kormányzat tudatos törvény-elõkészítõ munkát folytat e területen is. A termõfölddel, a földforgalommal, a forgalombiztonsággal közvetlen összefüggésbe hozható javaslatok pedig összhangban állnak más, az agráriumot szabályozó törvényekkel. Mindezektõl az várható, hogy határozott elképzelések alapján, rendezett viszonyok irányába hat az agrárgazdasággal kapcsolatos törvényhozás.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot jól elõkészített és színvonalas elõterjesztésnek tartom. Ezen nem változtat az sem, hogy különbözõ szakmai körökbõl kaptunk már bizonyos jelzéseket, hogy bizonyos pontokon szükséges ezeket módosítani.
(19.10)
Ezeket a következõ napokban módosító javaslatok formájában be fogjuk nyújtani. Ezek után javaslom majd a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)