GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Hogy maradjon idõ a kisebbségi véleményt elõadó képviselõtársamnak is, igyekszem megoldani félidõben, legfeljebb három percben a feladatomat, így a kisebbségi vélemény is szóhoz juthat.
Már az eddigi vita folyamán is kiderült, hogy az elõttünk fekvõ törvénycsomag egységes rendszert alkot. Ezt az elõadásomban igyekeztem érzékeltetni, s az eddigi felszólalásokban is jócskán esett szó a szentszéki megállapodásról, amely ennek a mostani napirendi pontunknak a tárgya. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy elõször azt kell tisztáznunk - ez a bizottsági ülésen is szóba került -, hogy milyen a viszonya ennek a megállapodásnak a törvénycsomag egyéb elemeivel. A legfõbb kifogás vele szemben az, hogy elõbb született meg a kormány megállapodása a Szentszékkel, mintsem hogy a törvénycsomag elkészült volna.
Tisztelt Képviselõtársaim! Pusztán jogalkotási szempontból - ez a bizottsági ülésen is elhangzott - nem okozhat ez problémát, hiszen végül is itt most sorrendben is elõbb tárgyaljuk a beadott törvénymódosításokat, és utána vitatkozunk a megállapodásról és döntünk is, idõben utoljára, a Magyar Köztársaság és a Szentszék közötti megállapodásról, annak ratifikálásáról. Az Országgyûlésnek tehát igenis módja van a maga jogát gyakorolni, semmiféle jogi elvonás nem történt.
A másik: a történelmi elõzmények, amelyek miatt azt gondolom, hogy külön fel kell hívni az Országgyûlés és a közvélemény figyelmét: a Magyar Köztársaság kormányának igenis külpolitikai sikerei közé tartozik, sõt, az egyik kiemelkedõ ezek sorában, hogy sikerült a Szentszékkel a megállapodást létrehozni. Ha megfordítva történik a dolog, mint ahogy ezt ellenzéki képviselõtársaim mondják, elõfordulhatott volna - elméletileg igencsak feltételezhetõ -, hogy olyan törvényt hozunk, amelyet a Magyar Katolikus Egyház nem tud elfogadni, a Szentszék nem tud elfogadni, s megfeneklik ez a megállapodás. Így ugyanaz a helyzet, amelyet kifogásoltak most képviselõtársaim, fordított helyzetben is igaz lenne. Ha valakinek az a szándéka persze, hogy egy ilyen megállapodást egyáltalán ne kössön a Magyar Köztársaság a Szentszékkel, az egy más helyzet, de akkor azt kell kimondani és nem alkotmányos kifogásokat hangoztatni.
Mindezek után el kell mondanom, hogy - ez elhangzott az expozéban is -, hogy nem azért történt a megállapodás... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.) Igen, elnök úr, figyelek az órára. Nem azért történt a megállapodás, mert a Magyar Katolikus Egyház kitüntetett helyzetben volna a többiekkel szemben, hanem mert ez egy nemzetközi jogi konstrukciót igénylõ megállapodás volt. És szeretném, ha ezt képviselõtársaim figyelembe vennék, mint ahogy ezt a bizottság is figyelembe vette, s 10 igen, 4 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta az országgyûlésihatározat-tervezetet.
Köszönöm. (Taps.)