DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány tartani fogja magát ahhoz az íratlan szabályhoz, hogy a politikai vitában nem vesz részt addig, ameddig szavazásra sor nem kerül.
(16.10)
Úgy érzem azonban, hogy egy-két ténybeli kijelentést célszerû helyrehozni, nehogy a parlamenti képviselõk, a vitát figyelõ nézõk vagy hallgatók agyába téves információ kerüljön be.
Mikrõl van szó? Gondolom, mindenekelõtt arról van szó, hogy Pokorni Zoltán képviselõ úr úgy véli, hogy ha valamit többször megismétel, az igazsággá válik. Megint azt mondta, hogy azt történt, hogy Horn Gyula miniszterelnök úr javaslatát nem tudták elfogadni. Ezzel szemben az történt, hogy pontosan Pokorni Zoltán képviselõ úr javaslatát fogadta el a miniszterelnök úr... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!), majd õk léptek vissza a saját javaslatuktól. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Úgy érzem, ez egy fontos tény, amire célszerû a Ház figyelmét felhívni. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.)
A második körülmény, amelyet szeretnék megemlíteni: Pokorni képviselõ úr ügyrendi praktikákról és arról beszél, hogy a kormánykoalíció képviselõi idõhúzásra játszanak. (Varga Mihály: Így van.) Nos, egy dolgot szeretnék az "ígyvanozó" fideszes képviselõk figyelmébe ajánlani. Mégpedig azt, hogy - azt hiszem, ebben talán nincs közöttünk vita - a törvény úgy rendelkezik, hogy a népszavazási kérdésnek egyértelmûnek kell lennie.
A tekintetben, hogy ez a kérdés egyértelmûen került-e megfogalmazásra, a következõket szeretném az önök figyelmébe ajánlani: arra a kérdésre, hogy ha a népszavazásra az állampolgárok igennel válaszolnának, kell-e a parlamentnek törvényt hoznia vagy nem kell, Medgyasszay képviselõ úr azt mondta, hogy szerinte nem kell. Ezzel szemben Gyimóthy képviselõ úr azt mondta, hogy: de igen, kell. Orbán Viktor képviselõ úr azt mondta, hogy erre nincs szükség, Szájer József képviselõ úr pedig azt mondta, hogy: de igen, szükség van erre.
Kérem szépen, ha az ellenzéki képviselõk számára ilyen egyértelmû ez a kérdés, akkor hogy lehetséges az, hogy egy ilyen alapvetõ kérdésben maguk között a kezdeményezõ pártok között nincs összhang? Úgy ítélem meg, hogy pusztán annyit már ma is megállapíthatunk, hogy ez a kérdés, amelyet önök feltenni javasolnak, semmiképpen sem tekinthetõ egyértelmûnek.
Harmadjára pedig a NATO-menetrenddel kapcsolatban szeretnék egypár szót szólni. Ahogy Pokorni képviselõ úr fogalmazott: november 17-én semmi nem történik, néhány tisztségviselõ összeül, és megbeszéli a tennivalókat, a másnapi teendõket; ezzel szemben a NATO-tagországok nagykövetei hivatalos találkozóra jönnek össze, és ennek során elõkészítik azt a NATO-csúcsot, amelynek jóvá kell hagynia a jelentkezõ országok, köztük Magyarország csatlakozását.
Úgy ítélem meg, hogy ezt a menetrendet - amely, szeretném róla még egyszer hangsúlyozni: nem a NATO által diktált menetrend, hiszen ezt a csatlakozási tárgyalások folyamán velünk és a többi csatlakozni kívánó országokkal megbeszélve állapították meg - Magyarország elfogadta, és ezt követõen ez természetesen ránk is vonatkozik, hiszen mi az adott szóhoz szeretjük magunkat tartani. Ezért a november 16-i népszavazás megtartása és annak dátuma is, tisztelt képviselõ úr, Magyarország NATO-csatlakozása szempontjából igen fontos jelentõségû, és nagyon szomorú lennék, ha arra kellene gondolnom, hogy akár ezt az igen fontos nemzeti célt is bármely párt kockára tenné annak érdekében, hogy a májusi választásokra pislogva, pártpolitikai elõnyökre próbáljon meg szert tenni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)