DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Annak érdekében, hogy a rádióhallgatók és a televízió nézõi is megértsék, mirõl folyik itt a vita... (Moraj.), nem árt, ha felidézzük emlékezetünkben azt a tényt, hogy van egyszer egy népszavazási kezdeményezés az Országgyûlés részérõl - ennek a kiírásáról van most szó -, és van egy másik népszavazási kezdeményezés a nép részérõl.
Mit mond errõl a Magyar Köztársaság alkotmánya? Érdemes annak 2. §- a (2) bekezdését felolvasni, amely elirányít minket ebben a vitában. "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé" - mondja az alkotmány 2. § (2) bekezdése -, "amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
A választott képviselõi útján való szuverenitás, népszuverenitás gyakorlása a november 16-ára kiírt népszavazás, míg a nép maga pedig kinyilvánította akaratát, hogy közvetlenül is gyakorolni kívánja a népszuverenitást. Miután a népszuverenitás közvetlen gyakorlása megelõz minden más szuverenitást - hiszen a közvetett szuverenitásnak, az Országgyûlés szuverenitásának forrása is a népszuverenitás, amelyet a választások során gyakorolnak és küldik maguk helyett az országgyûlési képviselõket a Házba -, ha a nép közvetlenül kívánja a szuverenitást gyakorolni, ebben senki meg nem akadályozhatja.
Ezért teljes mértékben egyetértek a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Demokrata Fórum által közösen, a Független Kisgazdapárttal... (Vancsik Zoltán: Bravó!) együttesen kezdeményezett módosító javaslattal, hogy ha egyszer a népszuverenitás tartalma az, amirõl én itt a Házban beszámoltam, akkor a népszuverenitás közvetlen gyakorlásának is teremtsük meg a teret, és a november 16-ára kiírt népszavazáson az Országgyûlés által feltett kérdés mellett szerepeljen a magyar nép által feltett kérdés is. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)
Ne vegyék tõlem rossz néven, de én egyszerûen nem értem a Magyar Köztársaság kormányának elnökét, hogyan juthat el addig, hogy a magyar nép által feltett kérdésnek a népszavazáson való szereplését mindenáron meg akarja akadályozni! Mert ez egyértelmûen olyan negatív következmények levonásával jár, amelyek a magyar alkotmányos rendbe vetett bizalmat ingathatják meg.
(16.30)
Mirõl van itt szó? Igen tisztelt képviselõtársaim, a népszuverenitás közvetlen gyakorlása rendkívül ritka. Ha egyszer ennek a gyakorlására sor kerülhet, és a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága mint a Magyar Köztársaság alkotmányának betartása felett õrködni jogosult testület is azt mondja, hogy itt a népszavazásnak nemcsak helye van, hanem az megelõzi a kormány által kezdeményezett népszavazást, akkor az alkotmány rendelkezései és az alkotmányõri feladatokat ellátó alkotmánybírósági rendelkezés következtében a nép által feltett kérdésnek meg kell elõznie a kormány és a parlament által feltett kérdést ha pedig azt egy idõre tesszük, akkor annak olyan költségkímélõ hatása lehet, amelynek az alkalmazása még lehetõséget teremt a népakarat népszuverenitás útján való kifejezésére. (Zaj.)
A Független Kisgazdapárt felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány lényegében azért akarja megakadályozni, hogy november 16-án a NATO-ba való belépésünk kérdése mellett a földtulajdonra vonatkozó, a nép által feltett kérdések is szerepeljenek, hogy ezáltal egy olyan helyzetet teremtsen, hogy legyen november 16-án egy népszavazás a NATO- ról. És hadd tegyem hozzá: a kormány a saját jövõjének az érdekében inkább hajlandó a NATO-népszavazás sikerét, eredményességét is veszélyeztetni. Hiszen az, hogy összekapcsolják a NATO-kérdést a földkérdéssel, eredetileg abból a feltevésbõl indult ki, amelyet a Független Kisgazdapárt fogalmazott meg minden pártnál korábban, és amelynek az volt a lényege, hogy a népszavazáson feltehetõ összesen négy kérdést kapcsoljuk össze, így többek között azt a kérdést is, hogy vajon az energiaprivatizációval egyetért-e a magyar nép vagy nem ért, tegyük a kérdésekhez a termõföldre vonatkozó kérdéseket, tegyük a kérdésekhez a NATO-kérdéseket. Ehhez az alkotmányt egy kis részében módosítani kellett volna, ehhez azonban négyötödre lett volna szükség. Mi nem kívántuk azt, hogy az Országgyûlés vitázzon arról, vajon az alkotmánymódosítás idõszerû vagy nem idõszerû ebben a körben, ezért elfogadtuk a Fidesznek azt a késõbb elõterjesztett módosító indítványát, hogy a NATO mellett a föld kérdése szerepeljen a népszavazásra feltett kérdések között.
Igen ám, de az a tény, hogy a kormányzat kiiktatta a nép által feltett kérdés népszavazáson való megjelenítését, és ehelyett önmaga kérdését helyezte be, ez azt jelentette, hogy ez a kormány sárba tiporta a Magyar Köztársaság alkotmányát, és a népszuverenitás közvetlen gyakorlása elé helyezte a saját hatalomgyakorlását, ami pedig alkotmányba ütközõ, és amire nézve a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága is megállapította határozatában, hogy ezt ilyenként kell értékelni. (Állandó zaj.)
Ha megnézzük, hogy miért tette ezt a kormány, akkor világosan ki kell mondani, hogy azért kérem, mert ebben az esetben a földkérdésre vonatkozó, a nép által feltett kérdés népszavazását majd valamikor a legnagyobb téli idõszakra, januárra fogja kiírni, amikor a falvak, a tanyák lakói egyszerûen nem lesznek abban a helyzetben (Közbekiabálások az MSZP soraiból.), hogy elmenjenek népszavazni. Ebben az esetben az MSZP kormánya már mintegy elõre egy olyan helyzetet akar teremteni az országgyûlési képviselõ-választásokra is, hogy a népszavazásokban csalódott lakosságot távol tartsa az országgyûlési képviselõ-választásoktól, és az országgyûlési képviselõ- választásokon a saját fegyelmezett kisebb pártelitjét és pártkatonáit sorakoztassa fel a magyar néppel szemben (Taps az FKGP soraiból.) úgy, ahogy azt tette 1956-ban, csak most nem fegyverrel, hanem fondorlattal akarja ugyanazt elérni, amit '56-ban fegyverrel és erõszakkal ért el. (Taps az FKGP soraiból.)
Ezt világosan ki kell mondani, az összes többi valótlan, a tények elferdítése, olyan turpis tényállítás, amely például annak a felvetése, vajon alkotmányos-e a kérdés feltevése akként, hogy Magyarországon külföldi se egyénileg, se szervezeteken keresztül ne szerezhessen földtulajdont. Azt megkérdezni, megkérdõjelezni, ez miként értendõ, hogy vajon ha egyszer a kérdésben az szerepel, hogy se egyénileg, se szervezeteken keresztül ne szerezhessen földtulajdont a külföldi, ez jelenti-e vajon azt, hogy a külföldi valóban nem szerezhet szervezeten keresztül földtulajdont, ez olyan arcátlan kicsavarása a nép által feltett kérdésnek, amelynek egyetlenegy helyes jogi minõsítése van, nevezetesen a népszuverenitás eltiprása. Ezt így hívják. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.)
Ha megnézzük ennek a költséghányadait, akkor én számon kérem önöktõl MSZP-s, SZDSZ-es képviselõ hölgyek és urak, hogy vajon tudják- e, hány ormánsági iskolának, az Õrség hány iskolájának, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye hány falusi iskolájának jelentene mentõövet, ha havonta 20 ezer forinttal többet kapna, mint a jelenlegi; hány parasztgyereket, hány munkásgyereket, igen tisztelt MSZP-s képviselõtársaim, lehetne taníttatni ebbõl a kétmilliárd forintból. Ebbõl tessék kiindulni, amikor önök kidobják az ablakon a magyar nép számára jutó pénzt! Már elõre figyelmeztetem a közvéleményt (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne fenyegess!): azért teszi ezt Horn Gyula, hogy végül is azt mondhassa, az ellenzéknek köszönhetõ, hogy ezt nektek fizetnetek kell. Kérem, most hívom fel a figyelmet arra, ha feltehetõ lett volna Horn Gyula kérdése a november 16-ai népszavazás kérdése mellett, akkor miért törvénytelen, miért alkotmányellenes a magyar nép kérdésének feltevése. Itt mindig csak a nép húzhatja a rövidebbet? (Taps az ellenzék soraiból.) - kérdezem én, igen tisztelt MSZP-s képviselõ hölgyek és urak.
Tehát egyértelmû, látni kell, hogy a magyar nép jogainak kijátszásáról van szó, és hogy világos legyen, emellett ki kell mondjam: egy értelmetlen buta dologról is van szó, mert ha Horn Gyula felállt volna a Magyar Köztársaság Országgyûlésében, és azt mondta volna, hogy én ugyan feltettem kérdéseket a földdel kapcsolatban, de miután a magyar nép is feltett kérdéseket, én a nép kérdéseit többre tartom, mint a sajátomat, akkor valamennyien meghajoltunk volna (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és azt mondottuk volna, hogy ez a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez méltó megközelítése volt a kérdésnek.
(16.40)
De ehelyett turpiskodnak, szakértõket rendelnek ki, hogy vajon a nép tud-e magyarul vagy nem. Azok teszik föl ezt a kérdést, akik hosszú ideig csak oroszul tudtak beszélni Magyarországon (Taps az FKGP padsoraiból. - Derültség az MSZP padsoraiban.), azok most a magyar néptõl kérdezik, hogy vajon tud-e magyarul a magyar nép. Nos kérem, én úgy gondolom, hogy a Kisgazdapárt, a Fidesz és az MDF által jegyzett módosító indítvány azt jelzi, hogy bizony, a magyar nép olyannyira tudott magyarul, hogy azt ennek a három pártnak a teljes vezetése, tagsága és szimpatizánsainak tömegei is megértették.
És amikor Toller képviselõ úr a felszólalásában arra utalt, hogy vajon miért nem szólaltak itt fel az ellenzéki oldalról valamennyien a NATO támogatása mellett, fölhívom a figyelmet, hogy mi a mai napot azzal kezdtük. Sõt, nemcsak hogy azzal kezdtük, hogy kiálltunk a NATO gondolata mellett, hanem tettük ezt nemcsak a Független Kisgazdapárt, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt nevében is (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból.), hiszen a Kereszténydemokrata Néppárt vezetése, frakciója felkért minket arra, hogy közösen, a két párt és szimpatizánsai teljes tömegére való utalással hívjuk fel a magyar népet a november 16-ai népszavazáson való megjelenésre és igen szavazatának leadására. De kérem, ne csodálkozzanak azon, hogy mi nemcsak a NATO-ra mondunk igent, hanem a jövõnkre is. Arra is igent kívánunk mondani, hogy a magyar földet ne húzza ki senki a talpunk alól, mert az Aranybulla óta (Moraj az MSZP padsoraiból.) mi arra az alapvetõ politikai álláspontra helyezkedtünk és helyezkedünk a magyar föld ügyét illetõen, hogy az jelenti a nemzet számára az utólagos, az egyetlen stratégiai biztosítékot.
És legyen szabad rámutatnom arra, igen tisztelt képviselõtársaim, akkor, amikor a november 16-ai népszavazásról szólunk, hogy vajon tudatában vannak-e önök - mert tudatában kell lenniük - annak a ténynek, hogy ha ilyen elõzetes viharok után csak a NATO kérdését fogják a népszavazás során kérdésként feltenni, nem lesz meg a népszavazás érvényességéhez szükséges, körülbelül 3 millió 700 ezer állampolgárnak a jelenléte.
Kérem, egyenesen ki kell mondjam: ha itt nem jelenik meg a választásra jogosultak több mint 50 százaléka (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), akkor az egyértelmûen az MSZP-SZDSZ-es kormánykettõsnek róható fel, mégpedig akként, hogy mindenkinek világosan látnia kell, hogy az MSZP-SZDSZ-es oldalról egyszerre hideget és meleget fújnak a szájukból, hiszen oly rafináltan járnak el, hogy az igent mondják, de a nemet sugallják. (Derültség az MSZP padsoraiból.)
A Független Kisgazdapárt pedig azt mondja: az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk eredménye az, hogy minket most a NATO-ba felvesznek. Nem az MSZP-SZDSZ-es kormányzat harcolta ezt ki, amint azt félrevezetõ módon állítják. Tessék megérteni, Clinton elnök úr félreérthetetlenül fejezte ki, hogy ez a mi szent forradalmunk és szabadságharcunk által kivívott jogunk! És önök ezt a jogot merik meggyalázni, ezt a jogot merik sárba tiporni akkor, amikor veszélyeztetik ennek a népszavazásnak az eredményességét. (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból: Mirõl beszél ez az ember?)
Kérem, most még elfekszik az önök asztalán a mentõöv, amelyet a Független Kisgazdapárt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Demokrata Fórum dobott önöknek. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Nekem az a tanácsom, kapaszkodjanak ebbe a mentõövbe, mert önök egyszer már sárba akarták tiporni a mi szent forradalmunkat és szabadságharcunkat! Ne kíséreljék meg másodszor is megtenni, mert annak összes átka önökre fog visszahullni!
Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.)