FRANCZ REZSÕ (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Gyimóthy képviselõtársam többször szóvá tette, hogy a földtörvény- módosítással kapcsolatos kormányzati elõterjesztés a szövetkezeti lobby nyomására történt. Ez nem így van. Igaz, hogy választási ígéret volt, nagyon helyesen, és igaz, hogy ezt illik is beváltani.
Mindazok tévednek, akik úgy gondolják, hogy ez a szövetkezeti vezetõk szoros érdekét szolgálja. Egyáltalán nem. Deutsch Tamásnak hallottam a múltkor egy reggeli televízióadásban heves gesztikulálás közepette való érvelését, miszerint ez a szövetkezeti lobby érdeke. Mennyiben és miért? Éppen ellenkezõleg. Az a szövetkezeti vezetés, amely eddig nem gondolt arra, hogy maga is földet vegyen, amennyiben ezt a módosítást nem sikerülne megtenni, rá lesz kényszerülve, hogy földet vegyen az a megbízható társaság, amely lojális a szövetkezethez. Hiszen manapság teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy- egy sertéstelep szomszédságában levõ terület kié, kié lesz évek múlva, és egyáltalán el lehet-e helyezni a keletkezett hígtrágyát. Tehát a területek tartós használatbavétele lehetetlen. Most takarmánybázisról nem beszélek, mert azt akárhonnét meg lehet venni. De ma egy területre biztosan azt mondani, hogy erre vízjogi engedélyt és mindent lehet szerezni, azt öt-tíz év múlva is ott tudják használni, ezt nem lehet kimondani a jelenlegi szabályok szerint.
Másrészt kérdezem én, a sokat forszírozott kérdésben, amely így hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdonosként közvetve és maga a szervezet - ne szerezhessen tulajdont?" a szervezetbe itt bele kell érteni az eddig földszerzésre jogosult szervezeteket is? Tehát úgymint a legelõ- és erdõbirtokosságot, az önkormányzatot vagy az egyházakat? Az 1994. évi LV. törvény földszerzési tilalma vonatkozik majd rájuk is a következõkben? Erre szeretnék magyarázatot kapni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)