DR. BOROSS PÉTER (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai hozzászólások közül ez a "pont, pont, pont" volt a legjobb, és én javasolom is, hogy egyre inkább gyakoroljuk ezeket, mert a kimondott szavak némelykor azt a benyomást keltik, hogy mögötte nem meggyõzõdés van, hanem hovatartozás. (Gellért Kis Gábor: És gagyi és otromba.)
Hack Péter képviselõtársammal egyetértek, hogy itt felmerülhetnek olyan problémák, amelyek jogalkotást érintenek, és majd a népszavazás után ezek a kérdések bizonyára napirendre kerülnek; de most, népszavazás elõtt, nem hiszem, hogy ezek tisztázandó kérdések lennének, hogy milyen további kötelezettséget ró a parlamentre egy népszavazási eredmény.
De alapjában véve én úgy érzem, aki - azt hiszem - nem egyedül némi rosszkedvûséggel hallgatja ezeket a kétperces reflexiókat... -
egyébként a neoacquistica commissiót javasolom részletesebben megismerni, annak nagyon érdekes reprivatizációs elemeit - állj elöl Veér Márkus, és nem folytatom tovább -, de bizonyára ez egy nagyon érdekes külön polémia lenne.
De én változatlanul azt a kérdést teszem fel, és ezt a kérdést kellene önöknek is feltenni: bölcs kormány-e az, amelyik ilyen horderejû kérdésbe, mint ami a NATO ügye, amely valóban az ország biztonságának jövõjét érinti, a nyári parlamenti szünetben becsempészi a földdel kapcsolatos irtózatos emóciókat is kiváltó polémiát? - mert ezt lehetett volna három évvel korábban és fél évvel késõbb is. Erre nincs magyarázat, vagy ha erre valaki magyarázatot tud adni és ezt érett kormányzati munkának tekinti, akkor biztos, hogy engem még nagyobb lehangoltság lepne el, mint amilyet jelenleg e vita során is érzek.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)