DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Október 8-án az Országgyûlés döntött népszavazás elrendelésérõl két kérdéskörben, a NATO és a föld kérdésérõl. A NATO-kérdésben egyetértés van, a vita ezt nyilván nem érinti. A nézeteltérés a föld kérdésében van, hisz a kormány egy népi kezdeményezést megelõzni próbált a saját kérdésével.
A záró vitában akkor - mint már többször elhangzott - az ellenzéki képviselõk több alternatívát ajánlottak a kormányzó pártoknak... (Vancsik Zoltán: Nem figyeltél az Erzsikére!) a záró vitában az ellenzéki képviselõk több alternatívát kínáltak a kormánynak. Az egyik ilyen volt Dávid Ibolya javaslata is, aki azt mondta, hogy ne kövessen el a kormány alkotmánysértõ magatartást, ne kerüljön fel a szavazólapra az a két kérdés, amelyet a föld ügyében tesz, mert ez akkor megelõzné a népi kezdeményezést, ez egy olyan alkotmánysértõ magatartás, amit célszerû elkerülni. Ebben a helyzetben utasította el a kormánypárti többség ezt a kezdeményezést és a másikat is. Tehát ebben a közegben kell azt a javaslatot vizsgálni.
A kormánykoalíció akkor - élve többségével - meghozta ezt a döntést. Az ellenzék akkor a legerõsebb tiltakozási eszközt választotta, kivonult az ülésterembõl. Ezt követõen az Alkotmánybíróság foglalkozott az üggyel, ennek két beadvány az oka. Az egyik: MDF-es képviselõk fordultak az Alkotmánybírósághoz azért, hogy a népszavazási törvény alkotmányellenességét állapítsa meg a másik pedig: szintén egy magyar demokrata fórumos képviselõ fordult az állampolgári jogok országgyûlési biztosához jogorvoslatot kérve az aláíró állampolgárok számára. Ezt követõen fordult az állampolgári biztos az Alkotmánybírósághoz.
(18.50)
Az Alkotmánybíróság döntését követõen tarthatatlanná vált az országgyûlési határozat, és ekkor a kormány elõterjesztett egy határozati javaslatot, és kérte a Házszabálytól való eltérést, mint ahogy azt az elõterjesztõ államtitkár úr mondta. Ez egy új országgyûlési határozatra tett javaslatot, amely kizárólagosan egy kérdést, a NATO-kérdést tartalmazza. Ekkor az ellenzéki pártok elmondták azt a véleményüket, hogy a jelenlegi országgyûlési határozatot módosítani kell, nem egy új határozatot kell beterjeszteni, és ebben a módosításban arra kell törekedni, hogy a kormány kérdése helyére az ellenzék kérdése kerüljön. A kormány ezt követõen visszavonta ezt a javaslatát, tisztelt államtitkár úr, tehát a jelenleg folyó tárgyalási javaslathoz nem kért a Házszabálytól való négyötödös eltérést a kormány. Az egy másik javaslat volt, amelyrõl a kormány megítélésünk szerint belátta, hogy hibás, ezért visszavonta, és a Ház elé egy más természetû javaslatot terjesztett, amely az eredetinek a módosítására irányult.
Ahhoz, hogy a tartalmi kérdésben - mert csak egyben van vita közöttünk: hogy mi legyen a módosítás tartalma - érdemben tudjunk beszélni, megítélésünk szerint három elõzetes eredményre célszerû a figyelmet ráirányítani. Az egyik egy hatpárti megállapodás, amely a madridi döntést megelõzõ napokban történt a miniszterelnök úrral, a parlamenti pártok vezetõinek társaságában a másik egy aláírásgyûjtés megkezdése és harmadik maga az Alkotmánybíróság döntése.
Július 11-én a miniszterelnök úr kezdeményezésére a madridi döntést megelõzõen a parlament politikai pártjai egy megbeszélésre jöttek össze azzal a szándékkal, hogy a döntést követõen az Országgyûlés egy politikai nyilatkozatot tegyen közzé, amely üdvözli ezt a lehetõséget. S nyilván, hogy ez egységes és egyhangú legyen, elõzetes egyeztetések történtek. A politikai nyilatkozattervezet részeinek megbeszélése során szóba került a népszavazás kérdése is. Ez olyan formában került a politikai nyilatkozatba, hogy az ellenzéki pártok tudomásul veszik a kormány kezdeményezését. Ekkor, ezen a tárgyaláson a Magyar Demokrata Fórum részérõl jeleztük a miniszterelnök úrnak, hogy még egy népszavazási kezdeményezést válthat ki a kormány földtörvény- javaslata, s a jogszabályokból adódóan könnyen meglehet, hogy egyszerre kerül a népszavazás lebonyolításra. Ezt a két kérdést, tekintettel arra, hogy az egyik kérdésben, a NATO-ban teljes körû az egyetértés, a föld kérdésében pedig óriási és jelentõs nézetkülönbségek vannak és nagyon komoly véleményeket, érzelmeket vált ki a társadalomban is, nem célszerû együttesen szavazásra tenni.
Ezért megoldási javaslatot terjesztett akkor a miniszterelnök úr elé a Magyar Demokrata Fórum, és akkor, 1997. július 11-én azt javasolta a miniszterelnök úrnak, hogy a kormány vonja vissza a földtörvényre tett módosító indítványát. Ebben a kérdésben többször elhangzik, hogy ki mikor tette. Igen, a Magyar Demokrata Fórum július 11-én tett ilyen javaslatot a kormánynak. Pontosan azért, mert lehetett látni, hogy ez egy olyan ellenállást fog kiváltani a társadalomból, hogy hamar, rövid idõ alatt aláírásokat lehet gyûjteni a földtörvény beterjesztett módosítása ellen. Ekkor lehetett volna ezzel a lehetõséggel élni. A kormányfõ akkor elég határozottan - még azt is megkockáztatom, hogy barátságtalanul - elhárította ezt a kezdeményezést.
Ezt követõen, 1997. augusztus 20-án, illetve az azt megelõzõ napokban elkezdõdött egy aláírásgyûjtés, és az aláírások láthatólag olyan gyorsan szaporodtak, hogy a kormány is ellenlépésre szánta el magát, és úgy határozott - több mint egy héttel késõbb, augusztus 27- én a kormányülésen -, hogy õ maga elébe megy a kérdéseknek, és majd õ kérdez, ha errõl a kérdésrõl már mindenféleképpen népszavazást kell tartani. Ezzel a lépésével a kormány elõször összevonta a két kérdést. Lehet mondani, hogy ki mikor tett javaslatot. Elsõ alkalommal, hitelesen, olyan pozícióban, hogy közjogi súlya van, a kormány vonta össze a két kérdést.
Ezt a megoldást többen nevezték praktikusnak, taktikusnak, ravasznak - mindennek lehet nevezni. Az ellenzék részérõl leginkább az a jelzõ hangzott el, hogy ez a megoldás alkotmánysértõ. Azért alkotmánysértõ, mert megakadályozza egy népi kezdeményezésnek az érvényesítését, a népszavazás intézményét lehetetlenné teszi. Tény és való, hogy a kormány ezt az alkotmánysértõ lépését nem tudta végrehajtani - egyelõre legalábbis nem tudta végrehajtani - azért, mert az Alkotmánybíróság állj!-t parancsolt a kormány eme lépésének. Kizárólag csak ezért. Önök, tisztelt Képviselõtársaim, az ellenzéki képviselõk véleményére semmit sem adtak, kizárólag az Alkotmánybíróság döntése állította meg ezt ideiglenesen, mert most is még látszanak azért különbözõ furmintok és taktikák, amelyekkel próbálkoznak ezt a népi kezdeményezést lehetetleníteni, késleltetni, akadályozni, idõt húzni, más idõpontban kitûzni. (Zaj az MSZP padsoraiban.)
Az Alkotmánybíróság döntése valóban a népi kezdeményezés és a kormány kérdése közötti sorrendiséget állapított meg, a népi kezdeményezés javára. Azt mondta, hogy megelõzi, természetes módon, hiszen ezt az ellenzéki képviselõk is elmondták. Azért elõzi meg, mert ha nem így lenne, akkor a kormány minden esetben a neki nem tetszõ népszavazási kezdeményezést meg tudná akadályozni. Ebben a kérdésben egyértelmûen nyilatkozott az Alkotmánybíróság.
Mi következik ebbõl a helyzetbõl? Hiszen ez juttatott el minket oda, hogy a hatályos országgyûlési határozati javaslatot módosítani kell. Megítélésünk szerint ebbõl az a döntés következik, hogy a kormány földkérdését le kell cserélni azzal a kérdéssel, amelyet az állampolgárok aláírásukkal támogattak. A kormány elismerte, sõt maga is fontosnak tartotta, hogy a két kérdés egyszerre kerüljön népszavazásra. Amikor ez elkerülhetõ volt, nem élt ezzel a lehetõséggel. Természetesen megkésett volt az a javaslat, hogy a földtörvény visszavonásával orvosolni lehet a kérdést akkor már, amikor több mint 200 ezer érvényes aláírás volt. Erre több képviselõtársam már utalt.
Nem fogadható el a kormánynak az az álláspontja, hogy a NATO-kérdés mellett szükség van a földrõl is szavazni akkor, ha ott a kormány által kezdeményezett kérdés szerepel - ez, ugye, teljesen egyértelmû - , és nem kell együtt megtartani a népszavazást akkor, ha a NATO-kérdés mellett az állampolgárok által kezdeményezett kérdés szerepel. Ez a magatartás finoman szólva sem következetes, és egyszerûen elfogadhatatlan.
Éppen ezért módosító javaslat formájában ismételten, nem elõször, lehetõséget kívánunk önöknek adni, hogy a népszavazás kérdésében egyszerre a NATO mellett a föld kérdésérõl is legyen lehetõség népszavazást tartani, mert mindenkinek megítélésünk szerint ez a jobb és ez a helyesebb megoldás. Erre megfelelõ módosító javaslatot terjesztettünk be, reménykedve abban, hogy esetleg makacsságukat feladják.
Köszönöm a tisztelt figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)