DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselõház! A Magyar Demokrata Fórum véleménye az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramról támogató, bár mint képviselõ, szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan pontra, amely nyilvánvalóan szóba kell hogy kerüljön az általános vita kapcsán.
Mindannyian OTKA-ról beszélünk, és elfelejtjük elmondani, hogy most már nem Országos Tudományos Kutatási Alapról, hanem Alapprogramról van szó, és a kormány - nagyon ügyes cselével - tulajdonképpen elfedi azt, hogy más az alap és más az alapprogram, és továbbra is mindenki OTKA- nak hívja. Én úgy értékelem, hogy az alap egy olyan megbízhatóbb rendszer volt, aminek nemcsak a költségvetési pénzeket kellett volna magába gyûjtenie, hanem más forrásokat is, és azzal, hogy most már alapprogrammá vált, ezzel egyre kevesebb a lehetõsége annak, hogy ha a gazdasági helyzet javulni fog, akkor ez az alap vagy alapprogram más forrásokból, pénzekbõl is részesüljön. Tehát érdemes elgondolkodni azon, valóban az volt-e az elõterjesztõ szándéka, hogy szûkítse a forrásokat, vagy pedig úgy gondolja: alapprogram helyett ezt mégis alapként kellene kezelni.
A második kérdés az, ami az elõterjesztés kapcsán képviselõtársaimnál is felmerült, és én magam is, a Magyar Demokrata Fórum is nagyon támogatná: a tudomány autonómiája. A tudomány autonómiája azonban csak szólam akkor, ha nincsen mögötte pénzügyi forrás. Mondhatjuk azt, hogy legyen autonóm a tudomány, mondhatjuk azt, hogy legyen autonóm az OTKA, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, de ha nem tudjuk biztosítani azt, hogy megfelelõ forrással rendelkezzen, akkor az autonóm mûködésnek nincs meg az igazi feltétele. Szeretném arra emlékeztetni a képviselõtársaimat, hogy az elmúlt idõszakban, több költségvetés és pótköltségvetés tárgyalása során hol 400, hol 500, hol 600 milliót vettünk el vagy adtunk vissza az Országos Tudományos Kutatási Alapnak, ami azt jelentette, hogy bizony azok, akik a kuratóriumokban vagy pedig az egyes programbizottságokban dolgoztak, az adott idõszakban nem tudták biztosan, mennyi pénz fölött rendelkeznek, mennyi pénzt tudnak szétosztani. Tehát jó lenne, ha meg tudnánk mondani - természetesen az ország teljesítõképességéhez mérve -, hogy egy bizonyos összeg mindig rendelkezésre áll a költségvetésbõl, valahány százalék mindig megjelenik az OTKA-nál. Ne mondjuk azt, hogy legyen autonóm, miközben nincsenek forrásai!
A harmadik kérdés az OTKA beszámolása a kormánynak. Daróczy képviselõ úr már említette, hogy ez rendkívül fontos. Valóban, el kell hogy mondjam, az OTKA tevékenysége során a Hírlevél és a rendszeres beszámoló is egy nagyfokú nyilvánosságot biztosított, és hogy ezt a nyilvánosságot meg kell tartani, azt gondolom, nemcsak a tudományos élet képviselõi tartják fontosnak, hanem mások is - akár egyetemen, akár fõiskolán vagy máshol dolgoznak -, mert látják, kik milyen pályázaton nyerték el a támogatást, és hogy milyen eredmény várható attól a támogatástól.
A Magyar Demokrata Fórum javaslata azonban az, hogy ha elfogadtuk - és mindannyian elfogadtuk a parlamentben -, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évenként beszámol a magyar tudomány helyzetérõl, akkor célszerûnek tartjuk, hogy ennek megfelelõen a magyar tudomány támogatásának egyik fontos forrásáról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramról legalább a parlament ebben illetékes bizottságának kelljen évente beszámolni. Azt hiszem, ebben nincsen semmi ellentmondás, hiszen a kormány mellett a parlament illetékes bizottsága is felelõs azért, hogy mire és hogyan költõdik el a pénz.
A negyedik probléma, ami a bizottsági üléseken is felmerült - és amit a Magyar Demokrata Fórum már többször elmondott jelzésként mind a bizottsági ülésen, mind a parlamenti viták kapcsán : jelen pillanatban a kormányban nincs igazán a tudományért felelõs miniszter. Természetesen tudomásul vesszük, hogy a miniszterelnök úr mint kormányfõ felelõs részben a tudománypolitikáért is, de azt gondoljuk: miután a tudomány, a kutatás és fejlesztés együttesen sokkal átfogóbb, a kormányzati tevékenységbe be kellene illeszteni egy olyan felelõst, aki a tudománypolitikáért felel.
Az OTKA kapcsán felmerült, hogy a kuratóriumban dolgozzanak az egyes tárcák képviselõi. Ezek közül hiányzik a Belügyminisztérium képviselõje. Úgy gondoljuk, hogy az államháztartás, az államszervezet mûködése kapcsán a Belügyminisztérium reprezentánsának is benne kellene lennie az OTKA kuratóriumában. A válasz az volt, hogy azért nincsen, mert hiszen a Belügyminisztériumban nincsenek kutatási pénzek, tehát az õ munkájukat nem lehet bevonni. Én azt hiszem, ez átgondolandó, és javasoljuk, hogy a továbbiakban a Belügyminisztérium által jelölt képviselõ is jelenjen meg.
A hatodik megjegyzése a Magyar Demokrata Fórumnak: az OTKA kapcsán az elsõ pillanattól kezdve azt mondtuk - és azt hiszem, ebben nincs ellentét a parlamenti képviselõk között, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek -: nagyon fontos a pályázati rendszer, hiszen a pályázati rendszer biztosítja azt, hogy bizonyos kérdésekben valamilyen demokratikus rendszer alakuljon ki. Azt is tudomásul kell azonban venni, hogy a pályázat nem ad minden kérdésre megoldást. Tehát miközben azt mondjuk, hogy igenis, a kutatás-fejlesztésben nagyon fontos a pályázati rendszer, nem lehet csak a pályázati rendszerrel megoldani ezt a kérdést, mert vannak olyan, az ország számára nagyon fontos kutatási problémák, amelyek nagyobb összeget igényelnek. Arra szeretnénk figyelmeztetni, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatása mellett nem oldódik meg minden kutatási- fejlesztési kérdés, tehát további eszközökre van szükség a késõbbiek során.
(20.10)
Az utolsó probléma, amit szeretnék felvetni: összehasonlítva az 1993. évi törvényt, valóban ez a törvény részletezõbb. Úgy gondoljuk, számos kérdésben nem biztos, hogy a törvényben kellene olyan kérdéseket szabályozni, ami az SZMSZ-be való, amit már Daróczy képviselõ úr is említett. Tehát jó lenne, ha törvényszerkesztés szempontjából áttekintenénk ezt a törvényt, és remélem, hogy a bizottságban a módosító indítványaink támogatást kapnak.
Köszönöm szépen. (Taps.)