GAÁL GYULA (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Bánk Attila bevezetõjében arra hivatkozott, hogy bizonyára megalapozottak az ellenzéki bírálatok a költségvetéssel szemben, hiszen még egy nagy tekintélyû brit gazdasági szaklap, az Economist is veszélyforrásokra hívta fel a figyelmet a magyar államháztartási hiány nagyságát illetõen.
Én itt két megjegyzést kívánok tenni. Az egyik az, hogy persze ez igaz, hogy az Economist ilyet ír, de azt is írta a cikkében, és az egész elemzés lényege ez volt, hogy minden kockázati tényezõt figyelembe véve, a térségben, tehát a volt szocialista államok között - beleértve a sokat idézett és példaként felhozott Csehországot, Lengyelországot is - a magyar pénznem, a forint a legstabilabb a térségben, a magyarországi befektetések a legkevésbé kockázatosak a külföldi vállalkozások számára. És ez annak ellenére igaz - írta elemzésében -, hogy az államháztartási hiány ilyen magas, tehát ez viszonylag önmagában egy nagy kockázati tényezõ, azonban ennek ellenére, az egyéb tényezõket figyelembe véve a magyar gazdaságot ítélte a legstabilabbnak ez a cikk. Ha tehát tekintélyre hivatkozunk, akkor az egész állítását érdemes idézni, és ez inkább pozitív képet rajzol az országról.
A másik megjegyzésem az lett volna, amire Bauer Tamás is utalt. Már csak hab a tortán, hogy ezek után, miután felhozta képviselõ úr az államháztartási hiány túlzott voltát, vártam volna azokat a javaslatokat, hogy mivel lehet csökkenteni az államháztartási hiányt, milyen kiadáscsökkentéseket vet föl a képviselõ úr. Ehelyett olyan ötletei voltak, amelyek a kiadást és ezzel együtt az államháztartási hiányt is növelték volna. Igazából tehát nem fogom tudni lefordítani módosító indítványra vagy praktikus cselekvésre az õ javaslatait.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselõk körében.)