DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselõtársaim! Abból a szempontból vizsgálom most a költségvetési törvény tervezetét, hogy mit ígér a családoknak 1998-ra, vagyis mire számíthatunk, akik gyermeket nevelünk, ettõl a költségvetéstõl. Ezen belül is különösen az érdekel és az érdekelt, hogy a nem oly rég elfogadott gyermekvédelmi törvény milyen pénzügyi alapokra helyezõdött a költségvetési törvény által, hiszen az a példás egyetértés, amit a parlamenti pártok mutattak a törvény elfogadása kapcsán, nagyon szép és rendjén való dolog volt, de azt mindannyian tudjuk: ebbõl a törvénybõl csak akkor - és hangsúlyozom: csak akkor - lesz valami, ha a megfelelõ költségvetési alapok is megvannak.
(21.40)
Azt mindjárt el kell mondjam, hogy ember legyen a talpán vagy képviselõ legyen a talpán, aki meg tudja találni mindazokat a költségvetési tételeket, amelyek egészen konkrétan a törvény végrehajtása kapcsán ebbe a javaslatba kerültek. Hiszen a családtámogatások egyik része a belügyminisztériumi fejezetben, a másik része a népjóléti fejezetben található, ugyanakkor nem csekélyke módon érintik a családokat természetesen a társadalombiztosítási tételek is, amelyek a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest és a gyedet tartalmazzák.
Elõször is nézzük, hogy a BM-fejezetben mit találhatunk, mire számíthatnak a családok. Elõször is azt megtudhatjuk a szöveges indoklásból, hogy az elõzõ évi normatívákhoz képest átlagosan 136 százalékkal emelkedett a javaslat. Ez milliárdokban kifejezve nem nagyon értelmezhetõ természetesen a számunkra. Egyelõre pusztán ez, amit érdemes kiemelnünk, hogy 136 százalékkal több, mint az elõzõ évben. Azt azért jó, ha tudjuk, hogy ebben a növekményben nemcsak a gyermekvédelmi törvény végrehajtása mint költségvetési fedezet szerepel, hanem az idõskorúak járadékának a fedezete is, mintegy 5,1 milliárd forintos tétellel.
Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyermekvédelmi támogatás olyan alanyi jogon járó ellátás, amelyre bár 9,5 milliárd lett elkülönítve a BM-fejezetben, azonban ez annyit jelent, hogy ha - urambocsá! - több lenne az igény, a jogos, törvényes igény, akkor természetesen ezt a költségvetésnek fedeznie kell, tekintettel arra, hogy a törvényben a megfogalmazott feltételek szentek. Tehát, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, annak meg kell kapnia ezt a támogatást.
A gyermekvédelmi törvény végrehajtásának nagyobbik része talán a népjóléti minisztériumi fejezetben szerepel, amelyek között kiemelném az otthonteremtési támogatást, amely azért is lényeges, hiszen '98-ban mintegy kétezer fiatal válik jogosulttá elõreláthatóan. Meglátásom szerint ez az összeg talán jól lett bemérve. A gyermektartásdíj megelõlegezésére szánt mintegy 200 millió forint az elõzõ évek gyakorlatából adódó igényeknek is úgyszintén talán megfelel.
Amivel vitám van, az elsõsorban a családsegítõ szolgálatok és a gyermekjóléti szolgálatok fejlesztésére elõirányzott mintegy 300 millió forint. Azért vitázom emiatt - ebben az évben is ennek a hálózatnak a fejlesztésére ennyi állt rendelkezésre -, egészen egyszerûen azt kell mondjam, hogy téves az indoklásban megjelölt mintegy 200-as szám, amely a meglévõ és mûködõ családsegítõ szolgálatokra vonatkozik. Egészen egyszerûen nincs ennyi, nem mûködik ennyi az országban, körülbelül 120-130, és ahhoz, hogy ezt a hálózatot fejleszteni tudjuk, és valóban egy elõre eltervezett ütemezés szerint még több családsegítõ szolgálat mûködhessen - ezen belül természetesen gyermekjóléti szolgálat -, ahhoz ezt az összeget feltétlenül meg kell emeljük.
Képviselõtársaimmal együtt olyan módosító indítványt terjesztettünk önök elé, amely ezt a keretösszeget 100 százalékkal megemeli. 600 millió forint volna körülbelül reális, ha az általunk is kívánt célt el akarjuk érni. Ennek a másik lábát is megtaláltuk, tisztelt képviselõtársaim, mégpedig azt a területi kiegyenlítést szolgáló 9 milliárd forintot, ami pontosan hasonló feladatok megoldására hivatott. Valóban területi egyenlõtlenségeket tudnánk, ha nem is meggyógyítani, de legalább orvosolni, ami - csúnya szóval mondva - a humán infrastruktúra területét jelenti, vagyis valóban szolgáltatást nyújthatna - és egy minõségi szolgáltatást - még olyan településeken is, ahol ez nem mûködik.
A másik vitám a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésével kapcsolatos úgyszintén 300 millió forint. Ez úgyszintén igen kevéskének bizonyul, ha végre akarjuk hajtani a gyermekvédelmi törvényt, tekintettel arra, hogy olyan emberibb, gyermekközpontúbb, ha tetszik, családközpontúbb elhelyezést biztosítana ennek a szolgáltatásnak az igénybe vevõi, vagyis a gyermekek számára, amelyek közül például olyan intézménytípusokat céloztunk meg, amikbõl egyelõre nincsen egyetlenegy sem. Például ilyenek a magatartási zavarral küzdõ, intézetben elhelyezett gyermekek vagy valami komoly és tartós betegséggel küzdõ gyermekek. Ahhoz, hogy ez az intézményhálózat fejlõdjön, pályázati pénzként úgyszintén szeretnénk, ha legalább 100 százalékkal megemelkedne ez az összeg. Erre is terjesztettünk önök elé módosító indítványt.
Nagyon fontos tétel a családtámogatási rendszerben a családi pótlék. Örültem, hogy képviselõként egy olyan kormánypárti többség tagja lehettem, amely hosszú évek óta elsõként tudott olyan családipótlék-emelést felmutatni és megvalósítani, amely elõtte hosszú éveken keresztül nem volt. Azonban mindahhoz, hogy következetesek legyünk önmagunkkal, hogy végrehajtsuk mindazt, amit ígértünk, ebben az évben sem térhetünk el attól az önmagunk számára elõírt kívánalomtól, hogy a családi pótlék õrizze reálértékét.
Amikor elolvastam legelõször az elõterjesztésben megjelölt 112,9 milliárd forintot, akkor arra gondoltam, hogy némi praktikához folyamodott a Pénzügyminisztérium. Elég alacsonyan állapította meg ezt az összeget, számítván arra, hogy ez egy olyan tétel lesz, amit így is, úgy is a képviselõk megcéloznak majd módosító indítványaikkal - és meg kell hogy mondjam, nem számítottak hiába, tisztelt államtitkár úr. Valóban abszolúte elégedetlenek vagyunk ezzel a költségvetési tétellel, s képviselõtársaimmal együtt az SZDSZ nevében benyújtottuk azt a módosító indítványt, amely valóban azt a 13,5 százalékos családipótlék-emelést tartalmazza, amely lépést tart majd a jövõben a jövõ évi költségvetésben inflációs rátaként meghatározott 13,5 százalékkal.
Meggyõzõdésem, képviselõtársaim, hogy ez egy olyan módosító indítvány, amelyet önöknek meg kell szavazniuk - kormánypárti oldalon kiváltképp -, hiszen csak akkor és kizárólag csak akkor mondhatjuk el, hogy következetesek vagyunk önmagunkkal.
Csupán egyetlen összefüggésre szeretném még a figyelmet fölhívni, ez pedig a családtámogatási rendszer, szociális ellátórendszer és a nyugdíjemelés kapcsolata. Számtalanszor elhangzott ebben a vitában, leginkább ellenzéki képviselõtársaink szájából, hogy az idõsek jól járnak, ezzel szemben a családok viszont nem kapnak semmit.
Tisztelt Képviselõtársaim! Jó vagy nem jó, de egyelõre a családtámogatások igen jelentõs része a legkisebb nyugdíj százalékában van kifejezve, ami mindenképpen annyit jelent, hogy a jövõ évi 19,5- 21,5 százalékos nyugdíjemelés a szociális támogatás jelentõs emelését is jelenti egyben. Hogy csak egyetlen példát emeljek ki: akik a rendszeres gyermekvédelmi támogatást decemberben kapják, december 31- én, ez a kör mintegy 20 százalékkal bõvül január 1-jétõl, hiszen a nyugdíjemelés kinyitja azt az ollót azok számára, akik igénybe vehetik a jövõben ezt az ellátást.
(21.50)
Nem állítom, hogy sok, de talán a sok-sok vád és elégedetlenkedés mellett ez is a realitáshoz tartozik, hogy tudjuk, a nyugdíjemelés igenis segít azokon a rászoruló családokon, ahol gyermeket nevelnek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)