DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! A közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslat általános vitájában most hét pontban szeretném ismertetni a véleményemet.
Az elsõ a szabályozás nehézségérõl szól. Mintegy két héttel ezelõtt Kecskeméten egy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol civil szervezetek képviselõi voltak jelen. Értékelvén a törvényjavaslatot az egyik résztvevõ az ismert szlogennel fogalmazott, minõsítve a törvénytervezetet: vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret. Egy másik, továbbfûzve a metaforát, azt mondta, hogy attól tart, ez az egér egy sovány egér lesz. Egy harmadik pedig, hogy méltóképpen befejezze, azt mondta: szerinte ez már nem is sovány, hanem döglött egér lesz.
Ezt a kis tréfás megjegyzéssorozatot azért mondtam el, mert valamit talán kifejez abból a nehézségbõl, amit maga a szabályozás jelentett a törvény-elõkészítõnek. Nevezetesen: az a dilemma, hogy egy eddig még nem szabályozott életviszonyt vagy társadalmi intézményrendszert szabályozó törvény részletes, kódexszerû vagy pedig egy általánosan fogalmazó, keretjellegû törvény legyen-e. Nos, ez a törvényjavaslat megítélésem szerint egy harmadik utat választott, mert se az egyik, se a másik, hanem a harmadik az, amely egy eddig nem létezõ intézményrendszer, a közhasznú szervezetek szervezeti eljárási kérdéseit próbálja egybefoglalni.
Ez a szabályozási forma természetesen önmagában még nem minõsíti a törvényjavaslatot, de azt hiszem, kifejezi azt a dilemmát, amelyet korábban már többen érintettek a képviselõtársaim közül, hogy amennyiben az elsõ úton haladunk, tehát egy részletes, kódexszerû törvényt fogadunk el, akkor annak illik tartalmaznia mindazon kérdéseket, amelyek fontosak, mondjuk, a közhasznú szervezetek mûködésében. Ebben az esetben természetesen jól lehet tájékozódni, de azt a kockázatot fel kell vállalni, hogy amennyiben valamit nem szabályozunk, az a gyakorlatban problémát okozhat.
Ez a törvényjavaslat, ahogy mondtam, szerintem talán túl keveset próbál megfogalmazni, amikor csak a közhasznú szervezetek szervezeti eljárási rendjével foglalkozik. Természetesen a gyakorlat fogja majd minõsíteni ezt a felfogást, azonban úgy látom a civil szervezetek reagálásából, hogy az elõkészítés szakaszában felmerült valamelyik bõvebb változat felé kellett volna elmenni, az talán kevesebb problémát okozna.
A második kérdéskör a célok és a tartalom összhangja. A törvényjavaslat preambuluma öt célcsoportot fogalmaz meg, amelynek érdekében ez a törvényjavaslat megfogalmazódna. Megítélésem szerint ezek a célcsoportok a törvényjavaslat további tartalmi rendelkezéseiben nem jönnek vissza maradéktalanul. Mirõl van szó?
Azt mondják a bevezetõ rendelkezések, hogy a nem kormányzati és nem haszonérdekelt, öntevékeny szervezetek érdekében fogalmazódik meg a törvény - szerintem nem ennek érdekében fogalmazódik meg, mert hiszen mintegy 50 ezer ilyen szervezet van, de ezek közül egy kisebb csoportot, az úgynevezett közhasznú szervezeteket próbálja megfogalmazni. Arról van szó - és ezt, azt hiszem, kellõképpen meg kell tudni magyarázni -, hogy a ma létezõ vagy a jövõben létezõ, nyilvántartásba kerülõ társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok s a többi, közül csak azok minõsülnek majd közhasznú szervezeteknek, amelyek megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy a bevezetõ, preambulum rész teljesen felesleges, hiszen a törvény célját az 1. § kiválóan elmondja, leírja.
A harmadik kérdéskör a fogalmak, kategóriák és a közhasznú tevékenység problematikája. A törvényjavaslat a közhasznú szervezeteket úgy próbálja szabályozni, hogy általában - mondja -
vannak a közhasznú szervezetek, ezen belül két kategória létezik, az egyiknek ismét csak az a neve, hogy közhasznú szervezet, a másik fokozat pedig a kiemelkedõen közhasznú szervezet. Szerintem ez a gyakorlatban több problémát fog okozni, mert ez a két fogalom - tehát ami a közhasznú szervezeteken belül van - nem eléggé karakteres, nem eléggé tiszta. Nem ártott volna azon a korábbi vonalon végighaladni, hogy, mondjuk, lett volna az alapvetõen vagy általánosan közhasznú szervezet, és ehhez képest lenne egy kiemelten vagy kiemelkedõen közhasznú szervezet.
(23.10)
Az is elképzelhetõ természetesen - ahogy Puha képviselõtársam mondta -, hogy három fokozatot jelöltünk volna meg a törvényben. Korábban felmerült öt, akkor az volt a baj, hogy sok. Végül maradtunk a háromnál, majd a kettõnél, de szerintem lehet, hogy ha így haladtunk volna, akkor az egy is elég lett volna. Mindenesetre a kettõ között a különbség a javaslat szerint csupán az, hogy a kiemelkedõen közhasznú szervezet a normál közhasznúhoz képest még elláthat olyan közfeladatot, amelyet eddig állam vagy helyi önkormányzat látott el, illetõleg a fontosabb tevékenységi adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Ezek természetesen fontos kitételek, de azt gondolom, igazán fontos majd talán az elsõ lesz, tehát a közfeladat ellátása, amennyiben jól meg tudjuk határozni, fogalmazni, talán még pontosítani a törvényjavaslatban. Arra gondolok - ami eddig nem igazán mûködött -, hogy nem is annyira állami, de inkább önkormányzati feladatok, közfeladatok ellátását talán majd fokozottan átvállalják civil szervezetek, és ha nem is profitábilisan, nem is nagyobb hatékonysággal, de talán legalább olyan hatékonysággal el tudják látni, mint az önkormányzatok, és ezzel bizonyos önkormányzati kapacitásokat is ki tudnak váltani. Erre nagy szükség lenne.
A törvényjavaslat egyik gyenge pontja lesz megítélésem szerint a közhasznú tevékenységek meghatározása, 26. §. Szerintem sok a 18 pont, vannak benne olyan pontok, amelyeket talán nem kellene beletenni. Hiszen nem arról van itt szó, hogy nem közhasznú tevékenység vagy köztevékenység, vagy társadalmilag hasznos tevékenység mondjuk az árvíz- és belvízvédelem, de azt hiszem, hogy talán mégsem kellene a közhasznú civil szervezetek preferált körébe tenni mondjuk például ezt a tevékenységi kört. Vagy például olyan általánosan megfogalmazni, hogy sport. Tudjuk, hogy a sporttevékenységben is többféle van a versenysporttól egészen a diáksportig. Azt hiszem, nem ártana ezek között differenciálni, mert hiszen ha ennyire sok tevékenységi kört fogalmazunk meg a közhasznú tevékenységeknél, akkor lényegében a ma létezõ összes civil szervezet közhasznú szervezet lesz, amennyiben persze vállalja az egyéb szervezeti feltételeket.
A negyedik kérdéskör a pénzügyi feltételek, kondíciók ügye. A javaslat végül is a mellett a megoldás mellett döntött, hogy nem tartalmazza a különféle adókedvezményeket, mentességeket és így tovább, hanem csak utal azokra a törvényekre, amelyekben ezekrõl szó lesz. Ez is egy megoldás természetesen. De attól tartok, hogy itt nem túl sokára a jelenleg egyébként is módosítás alatt lévõ adótörvényekben további módosításokat kell elvégezni. El kell végezni azt a harmonizációt, amely szükséges ahhoz, hogy a közhasznú szervezetek megfelelõképpen legyenek kezelve ezekben az adótörvényekben.
Végképp nem jó megoldás lenne viszont az, amire talán már most is van törekvés az elõttünk lévõ szja-törvény módosításánál, hogy például még külön is megnevezve preferáljuk, hogy közhasznú alapítvány vagy kiemelkedõen közhasznú egyesület. Ilyen szörnyfogalmakat kár volna bevezetni az adótörvényekbe, mert ilyen egyszerûen nincs, hanem van alapítvány, amely közhasznú szervezetként mûködik adott esetben, és nem kiemelkedõen közhasznú alapítvány.
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy a fogalmi tisztázást és a harmonizációt fontos elvégezni, nem is túl sokára. Illetõleg attól tartok, hogy a különféle kedvezmények, mentességek a különbözõ adótörvényekben szétszórva - és mondom még egyszer, ez is lehet egy megoldás - ki lesznek téve annak az "önkénynek", amelyet az éves adótörvény-módosításoknál a költségvetés szûkössége jelenthet ilyen vonatkozásban, gondolok most az adóalap-kedvezmények kulcsaira.
Az ötödik kérdéskör a nyilvántartásba vétel ügye. Én azt a megoldást, amely a törvényjavaslatban végül is megfogalmazódott - tehát, hogy a bíróság vegye nyilvántartásba, kvázi minõsítse a szervezetet közhasznúnak -, jónak tartom, elfogadom. Az más kérdés, hogy hogyan fog mûködni, különös tekintettel a kellõ általánossággal megfogalmazott tevékenységi köri besorolásokra. Tudniillik a bírónak adott esetben bizony nagyobb lesz a mérlegelési joga avagy kötelezettsége, mint ami szerintem egyébként kellene.
A törvényjavaslat megoldja magát a nyilvántartásba vételt, de nem oldja meg a törlés ügyét teljeskörûen. Arról van szó, hogy nem tartalmazza a törvényjavaslat azt, hogy amennyiben egy közhasznú szervezet a mûködésében nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a törvényjavaslat 5-6. és talán 8. §-ai is tartalmaznak, akkor ezt neki saját bejelentése alapján is, észrevételeznie kell, azaz kérnie kell a nyilvántartásból való törlést - és nemcsak akkor, amikor majd az ügyészség egyszer valamikor észreveszi. Azt hiszem, a törvényjavaslatba ezt a rendelkezést pótlólag be kell tenni, még egyszer mondom, annak érdekében, hogy az a gyanakvás, ami most is van a civil szektoron belül sokszor egymással szemben is, enyhüljön. Tehát magyarul mondva: olyan szervezetek ne legyenek közhasznúak tartósan, sokáig, amelyek ténylegesen már nem végeznek olyan közhasznú tevékenységet, nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz.
A hatodik kérdéskör a hatályba léptetõ rendelkezések témája. Ehhez csak annyit szeretnék most itt az általános vitában megjegyezni - a módosító javaslatot majd megteszem -, az a megoldás nem rossz persze, hogy a közhasznúsági feltételeknek jelenleg is megfelelõ szervezetek még két évig a hatálybalépést követõen mûködhetnek úgy is közhasznú szervezetként, hogy nem vetetik külön nyilvántartásba magukat, mert errõl van szó a 27. § (1) bekezdésében. Tehát ezzel kíméljük egy kicsit magukat a szervezeteket, de a bíróságokat is. De azt hiszem, azt pontosítanunk kell mindenképp, hogy amennyiben viszont kiemelkedõen közhasznú szervezetként akar mûködni egy társadalmi szervezet vagy alapítvány, akkor ezt viszont kelljen neki külön kérnie a hatálybalépést követõen. Ez a hatályba léptetõ rendelkezések közül hiányzik.
A másik az, hogy jobb lett volna talán, ha a kormány beterjesztette volna ide tájékoztatásul mintegy a felhatalmazása alá tartozó két rendeletet, amely a közhasznú szervezet nyilvántartásáról szól, illetõleg a közbeszerzési ügyeikrõl. Ezek nagyon fontos kapcsolódó jogszabályok lesznek egyébként, és talán itt-ott még nem is annyira rendeleti, hanem törvényalkotási formát is igényeltek volna.
Végezetül szólni szeretnék még egy kérdésrõl, amely felvetõdött eddig a civil szervezetekkel folytatott beszélgetéseken is, de magam is úgy látom, hogy a jelen törvény hatálybalépését követõen feltétlenül szükséges lesz egyfajta civil szervezeti önszervezõdésre. Tehát gondolok arra, ami korábban is felmerült, hogy ha nem is egy civil szervezeti kamarát, de mindenképpen valamiféle országos szövetség megalakítását meg kell célozni a szervezeteknek egyfajta talán érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység színteréül, illetõleg valamiféle önszabályozás miatt is. Ez itt fel is vetõdött a vitában. Hiszen maguknak a civil szervezeteknek is belülrõl kell magukat szabályozni és ezen belül a közhasznú szervezeteknek. Tehát nemcsak az államnak kell arra ügyelni, hogy arra méltó szervezetek folyamodhassanak és kapjanak különféle támogatásokat, hanem maguknak a civil szervezeteknek is.
Végezetül annyit szeretnék még mondani, hogy én most itt a törvényjavaslatnak talán az árnyoldalairól szóltam leginkább, hiszen többen méltatták már elõttem. De azt hiszem, hogy ezeket a hiányosságokat mindenképpen, legalábbis részben a módosító javaslatokkal pótolnunk, illetve korrigálni kell, és az sem lenne szörnyûséges dolog, ha mondjuk egy vagy kettõ év múlva a tapasztalatok fényében egy átfogó módosítását kell majd talán ennek a törvénynek is végiggondolni. Mert ahogy kezdtem is, talán egy picikét karcsúbbra sikeredett, talán egy picikét kevesebb olyan tartalmi szabályt tartalmaz, amelyet talán már most bele kellett volna tenni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
(23.20)