DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! A tisztelt Ház napirendjében, mint ön is említette, éppen tegnap kezdõdött meg az Országos Tudományos Kutatási Alap-programokkal kapcsolatos törvény vitája. Hogy erre este fél 9-kor került sor, ez igazán nem a kormány hibája és felelõssége.
Én azt gondolom, hogy azok a finanszírozási csatornák, amelyeken a kutatás-fejlesztést Magyarországon finanszírozzák, igen sokrétûek, és tulajdonképpen megfelelõen ki is épültek: az Országos Tudományos Kutatási Alap-programokon kívül a felsõoktatási kutatás-fejlesztési pályázatok, az ugyancsak a felsõoktatásban megalkotott programfinanszírozási rendszer, a Széchenyi-ösztöndíj rendszere, amely ez évtõl kezdve már a felsõoktatásba bevonja a nem felsõoktatásban, kutatóintézetekben, más kutatóhelyeken dolgozó tudósokat is.
(8.50)
Említhetném a fejlesztési pénzek között az Ipari Minisztériumnál az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság által kezelt összeget. De magának az egész felsõoktatásnak, amelyet költségvetésbõl finanszírozunk, egy nem meghatározható része szintén kutatás- fejlesztésre fordítandó. Amikor én még az egyetemi oktatók boldog életét éltem, akkor a fizetési lapomon nemigen volt elkülönítve, hogy a fizetésemnek ezt a részét azért kaptam, mert órákat tartottam, ezt pedig azért, mert tudományos kutatást folytattam. Ugyanígy a Magyar Tudományos Akadémia önálló fejezetében szereplõ teljes összegnek egy nem meghatározható, de elég tekintélyes része szintén a tudományos kutatás-fejlesztés céljait szolgálja. Tehát igen sokrétû az a finanszírozási rendszer, amellyel Magyarországon a kutatás-fejlesztést finanszírozzák.
Hogy ez kevés, mondja a képviselõ asszony - ebben egyetérthetünk. Ez csakugyan kevés. Nem a csatornák kevesek, hanem az ezekre oda folyó összeg a kevés. Ha a kormány jelentésében a 61 oldalból nem fél oldal foglalkozna ezzel, hanem egy sor sem, viszont háromszor ekkora összeg kerülne ide, akkor én azzal nagyon elégedett volnék.
Miért kevés ez az összeg? Az a drasztikus csökkenés, amelyrõl képviselõ asszony beszélt, és amely tény, sokadszor szeretném hangsúlyozni, nem elsõsorban a kormány által támogatott tudományos kutatásokra fordított összeg csökkenésébõl származik. Ha reálértékben számolunk, valóban ez is csökkent. Erre nézve csak azt lehet mondani, hogy nyilvánvalóan kétféle megoldás létezik: vagy egy meglévõ adott összegbõl kell erre nagyobb pénzt fordítani, tehát vegyünk el valahonnan, költsünk többet erre a területre, vagy - s azt hiszem, ez lenne a célszerûbb - fejleszteni kéne azt az összeget, amibõl adott mennyiség áll rendelkezésre, és akkor ebbõl több támogatást lehetne a tudományos kutatásnak folyósítani.
Ettõl függetlenül egyetértünk abban, hogy a tudományos kutatásra fordított összeg is kevés, de a drasztikus csökkenést elsõsorban nem ez okozza, hanem az a fejlesztéscsökkenés, amely 1990 elõtt - persze akkor elég nehéz volt elválasztani, hogy mi az, ami állami költségvetésbõl és mi az, ami nem állami költségvetésbõl történt, de mindenesetre amely - gazdálkodó szervezetek megrendelésére készült. A piaci válsággal kapcsolatos megrendeléscsökkenés az, ami a fejlesztési pénzek csökkenését maga után vonta. S nincs olyan költségvetés és nincs olyan állam, amelyik ezt a fejlesztésiösszeg-csökkenést önmagában pótolni tudná. Az ország pillanatnyilag kilábolófélben van a gazdasági válságból, a termelési szerkezet megújulása értelemszerûen maga után kell hogy vonja a fejlesztési megrendelések növekedését, és ettõl remélhetjük azt, hogy több pénz fog a fejlesztésbe áramolni.
Ez megítélésem szerint segíteni fog az ön által is említett problémán, természetesen nem egyik napról a másikra, de az semmiképpen sem lehet megoldás, hogy ha egyszer gazdasági válság van, ha egyszer a fejlesztési megrendelések a piac szereplõi részérõl nem elegendõek, akkor jön az állam, mint deus ex machina, belép a gazdálkodó szervezetek helyett, és megrendeli azokat a fejlesztéseket, amelyekre ki tudja, hogy kinek és miért van szüksége.
Még egyszer csak azt tudom mondani, ami a dolog tudományos kutatás részét illeti, abban a költségvetés nagyobb lehetõségeivel párhuzamosan vélhetõen nagyobb erõforrásokat lehet ide csoportosítani; ami pedig a fejlesztési pénzeket illeti, ebben a gazdasági válságból való kilábolás lehet az orvosság.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)