FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Az elhangzott expozé és az azóta elhangzott hozzászólások is bizonyítják, hogy egy rendkívül fontos kérdést tárgyal ma a helyi önkormányzatok társulásával összefüggésben a parlament; egy olyan fontos kérdést, amely talán a kialakult többpárti demokrácián és a plurális társadalmi berendezkedésen belül egy olyan önálló hatalmi ág sorsáról szól, amely tényleg azzá vált az elmúlt hét évben.
Ma az önkormányzatok lefedik az ország egészét, mint hallottuk, több mint 3200 önkormányzatban folyik ma a munka. Egy pici kis szkeptikusságomat vagy ezzel kapcsolatos véleményemet szeretném elmondani egy gondolat erejéig a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan, egyetértve az expozéval is és minden eddig felszólaló szocialista képviselõtársammal, ugyanakkor megértve az ellenzéki képviselõtársaink véleményét is.
Nagyon fontos és bonyolult érdekviszonyokat érintõ kérdésrõl van szó ezzel kapcsolatosan. Elõször is nekem az a tapasztalatom, hogy elsõsorban a finanszírozás kérdéskörénél és a feladatok bõvülésénél jelentett - elsõsorban a kistelepülések vonatkozásában - gondot. Tapasztalom, hogy valamit ezzel az üggyel kezdeni kell, és nyilván ezért terjesztette be a kormány ezt a törvényjavaslatot, hiszen tényleg nem tartható fönn egy ekkora méretû országban 3200 önálló önkormányzat olyan értelemben, hogy minden feladatát önmaga el tudja végezni. A világon talán összesen nincs annyi pénz, ha ebbe valamiféle racionalitást nem viszünk.
(12.20)
Ugyanakkor arra gondolnunk kell - és ezért vagyok egy kicsit szkeptikus -, hogy ennek a végrehajtása nem lesz olyan gördülékeny, ez csak egy folyamatot indíthat el, hiszen gondoljunk arra, hogy ellenérdekelt felek vannak a törvény szándékai szerinti célzott rétegben. Ellenérdekeltek kistelepülési polgármesterek, jegyzõk, a helyi testületek, és ezt egy picit - hadd mondjam ezt - táplálja a lakosság lokálpatriotizmusa is. Hiszen valóban óriási örömöt és felszabadultságot jelentett 1990-ben, amikor létrejött az önkormányzati rendszer, magukénak vallják a legkisebb települések, a néhány száz fõs települések is a saját képviselõ-testületüket, vezetõjüket, és bizony többek között egzisztenciális okokból is ragaszkodnak ehhez a helyzethez. Ez véleménynyilvánításaikban és a mindenkori kormánnyal, parlamenttel szemben is olyan véleményalkotásra Tsztönzi õket, amikor is érdekes módon újra az állami gondoskodás felvetése kerül elõtérbe, holott az önkormányzati rendszer, illetve a többpárti parlamentarizmus, a nyugati példák nyilván abba az irányba hatnak - kellene, hogy az ország fejlõdését vigyék -, hogy az állam kivonul bizonyos ügyekbõl. Ugyanakkor azt be kell látnunk, hogy az elmúlt idõszakban a helyi önkormányzatok kevesebb forrást kaptak, illetve bõvülõ feladataiknak nem volt meg a fedezete, és ez rendkívül sok feszültséget jelent.
Összességében tehát, azt gondolom, azzal együtt, hogy szükséges ez a két törvényjavaslat, ez egy folyamatot fog remélhetõleg elindítani. Én ennek a folyamatnak a hosszúságát, illetve bonyolult érdekviszonyait illetõen azt mondom, hogy ez csak egy út kezdete lehet, mert, mondom, nagyon sok helyi érdeket sért ez a dolog, és bizony komoly ellenállás lesz ezzel kapcsolatosan.
Köszönöm szépen.