DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársam! A helyzet egyébként valóban változik hónapról hónapra, majd a végén mondanék erre egy példát.
De mindenesetre legelõször szeretném azt leszögezni, hogy a közbiztonság és a bûnügyi helyzet nem egy és ugyanaz, közel sem ugyanaz a kategória. A közbiztonság és ebbõl kifolyólag, ahogy ön említette, az állampolgárok biztonságérzetének egyik tényezõje, egyik befolyásolója a bûnözési helyzet, de azonkívül a munkanélküliség éppúgy hat rá, mint általában a közmorál, amit természetesen nem szabad emiatt figyelmen kívül hagyni.
A másik az, hogy egy ilyen 9 hónapos idõintervallum - és valóban tény, ha az össz-számokat nézzük, enyhe emelkedést mutat, hiszen több mint 10 százalékot meghaladó az ismertté vált bûncselekmények száma - valóban alkalmatlan arra, hogy komoly következtetést vonjunk le. Bûnügyi szakértõk szerint arra legalább ötéves idõintervallumot kell figyelembe venni. Ha ezt nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy Magyarországon attól függetlenül valóban van egy enyhe növekedés az öt év alatt is, de ez a növekedés kiállja a nemzetközi összehasonlítást, nagyon fejlett, nagyon jó rendõrségekkel rendelkezõ országokban ez az emelkedés jóval nagyobb. De természetesen az, hogy hány bûncselekményt követnek el, nem rendõrségi ügy; az rendõrségi ügy, hogy hogyan tudnak nyomozni.
Hogy milyen eredménnyel nyomoznak? Szeretném elmondani, hogy az elsõ 9 hónapban több mint 300 ezer nyomozást fejezett be a rendõrség, amibõl, azt hiszem, azt a következtetést lehet levonni, hogy jól dolgoznak.
Még egy számot mondanék: tehát ha ezt az ötéves idõintervallumot veszem alapul, ez 450 és 500 ezer közötti szám. Azt az egy példát pedig majd elmondom még az egy percben. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)