DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy felmutassam a televíziót nézõ esetleges ritkasággyûjtõknek a Magyar Közlönynek két, 80. számot viselõ elsõ oldalának olyan facsimiléjét, amelyben nem azonos a tartalom.
Az egyikben, amelyet szeptember 19-én nyomtattak ki, szerepel egy 156/1997. szám alatti kormányrendelet, amely úgy szól, hogy az 1991. évi ismert törvény 6/B §-a alapján a magyar kormány jogosult a Magyarság Hírnevéért-díjról dönteni. Egyetlenegy probléma volt ebben az idõpontban, tudniillik az, hogy szeptember 19-én nem volt 6/B §-a ennek a törvénynek, mert szeptember 19-én meg sem kezdte a parlament tárgyalni azt a törvényjavaslatot, amelyet késõbb, valamikor októberben fogadtunk el. És most már a 90. számban végre - ennek is megmutatom a facsimile lapját - valamelyik nap közzé tudták tenni azt a korábban 156. számozású kormányrendeletet, amelyet önök, ha jól értettem ezt a kétféle mutációját a Magyar Közlönynek, úgy kívántak megjelentetni - nyilván nem kis költséggel, de erre a válaszában minden bizonnyal kitér majd -, hogy még nincs törvény. De hát úgy gondolta a kormány, olyan nagy többsége van, hogy még az önök igenlõ szavazatát is fölösleges megvárni, tisztelt kormánypárti képviselõtársaim, hiszen még ezt a B §-t, a tervezetben szerepelt technikai megoldást is vélelmezte, hogy majd hetekkel késõbb meg fogják szavazni, nyilván annyira biztosak voltak benne, hogy változtatás nélkül elfogadja majd a szavazógépezet.
Tulajdonképpen egy ilyen elgondolás alapján azt is mondhatnánk, hogy ki lehet iktatni ezt a költséges parlamentet, mert teljesen fölösleges, hiszen a kormány elképzeléseit változtatás nélkül megszavazza; mennyi idõt, fáradságot és fõleg mennyi pénzt takaríthatna meg a Magyar Országgyûlés munkájának a felfüggesztésével a kormány, hiszen akkor egy hónappal korábban megjelenhetne az a rendelet, amelynek ugyan nem volt törvényi felhatalmazása, de azért ez az apróság majd utólag pótolható.
Ez a kis tévedés, államtitkár úr, én azt hiszem, hogy túl az önök közjogi felfogásának újabb bizonyítékán, amely most már hetek óta egy másik - elismerem, hogy fontosabb - kérdésben nap mint nap napirenden van, de ez a tévedés azért valami pénzecskébe is belekerült, ezért kíváncsian várom válaszát, hogy ennek az egyébként gyûjtõk számára nagy ritkaságértékkel rendelkezõ - lehet, hogy majd késõbb megpróbálják így értékesíteni -, majd késõbb visszavont 80. számú téves Magyar Közlönynek a kinyomtatása, terjesztése, visszavonása, bezúzása, majd ismételt kiadása vajon mennyi pénzébe került az adófizetõknek, ki viseli a költségeket.
S még egy kérdésem van: a helyesbített közlönyt ugyanannyi pénzért árulták, mint a kormányrendeletet tartalmazó korábbi hibás számot, tehát az sem zavarta önöket, hogy eggyel kevesebb kormányrendelet volt benne. Ennek a költségét akkor mégiscsak az elõfizetõkre terhelték?
Ezekre szeretnék választ kapni, államtitkár úr. (Taps a jobb oldalon.)