DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ország lakossága egyre nagyobb aggodalommal figyeli a kormány tevékenységét, ezen belül a belügyi vezetés tehetetlenségét, melynek következtében az ágazat teljes válságba került. Nem ezt ígérték!
Az MSZP azt ígérte, hogy megteremti a közbiztonságot. A belügyi tárca az SZDSZ kezében van, amelynek választási jelszava: "Tudjuk, merjük, tesszük". Ebbõl csak az utóbbi kettõ valósult meg. Az SZDSZ határozott, profi rendõrséget ígért. A közbiztonság megteremtése, ugyanúgy, mint a többi választási ígéretük, írott malaszt maradt. Ez annál is szomorúbb, mivel a demokrácia ismérvei között a legfontosabbak - a személy, az állampolgár biztonsága, a személyes szabadság garantálása, a tulajdon biztonsága, a bûn üldözése és megbüntetése, a bûnmegelõzés mûködõképes intézménye - nem vagy nem kellõ mértékben érvényesülnek. Azon alkotmányos rendelkezés, hogy a rendõrség alapvetõ feladata a közbiztonság és a belsõ rend védelme, a valóságban csekély mértékben érvényesül.
(15.50)
Mind a bûnmegelõzés, mind a bûnüldözés helyzete katasztrofális. 500 ezer ismertté vált bûncselekmény közül 200 ezer ismeretlen marad. A kormány és a tárca nem tudja garantálni sem az állampolgárok biztonságát, sem személyes szabadságát, sem tulajdonának biztonságát. A bûn üldözése és megbüntetése alig érvényesül, például a mai napig nincs meg Prisztás gyilkosa vagy a robbantások tettesei.
A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala által készített kriminálstatisztikai értesítõbõl megtudhatjuk, hogy ez év elsõ hét hónapjában országosan 277 ezer bûncselekmény vált ismertté, ami 14 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos idõszakában volt. Az adatok szerint július végéig öt megyében 25 százaléknál nagyobb mértékû növekedés volt tapasztalható, és csak egy megyében következett be csökkenés. Budapesten hét hónap alatt 76 654 bûncselekményre derült fény, ami 3 százalékos növekedést jelez. Az elmúlt év azonos idõszakához képest a közrend elleni bûncselekmények száma 63 százalékkal, a gazdasági bûncselekményeké 17 százalékkal, a személy elleni bûncselekményeké 16, míg a vagyon ellenieké 9 százalékkal növekedett. A súlyosabb megítélésû bûntettek száma 20 százalékkal, míg a vétségek száma 8 százalékkal nõt.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a bûnmegelõzés intézménye nem mûködik, gyakorlatilag az ország a bûnözõk szabad prédájává vált.
Kérdezem államtitkár úrtól: véleménye szerint a belügyi ágazat irányítási válsága okozta a közbiztonság teljes csõdjét? Mit kíván tenni a kormány a prevenció, bûnmegelõzés hatékonyabb mûködése érdekében? Érdeklõdéssel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)