IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Magyarország a szõlõtermesztés északi határán helyezkedik el. Elsõsorban ennek tudható be a termésmennyiségek évenkénti erõs ingadozása. Mondhatjuk, ez egy adottság, jelenleg versenyhátrány. Mint a jelenlegi felvásárlási helyzetkép is tükrözi, a szõlõtermelõk jelentõs része kiszolgáltatott a felvásárló kénye-kedvének.
Gazdasági helyzetük megszilárdítása érdekében milyen intézkedéseket tervez rövid, közép- és hosszú távon a mezõgazdasági kormányzat? Véleményem szerint az 1909-tõl mûködõ közpincék komoly szerepet töltöttek be a magyar szõlõtermelés és borkultúra megalapozásában, a piacra jutásban. Miért vonakodik a mezõgazdasági kormányzat ezen közpincerendszer felállításától? Hiszen a jelenlegi körülmények ezt lehetõvé teszik, és a helyzet szinte kiköveteli. Több millió liter tárolótér állt kihasználatlanul, a szõlõtermelõk pedig ráfizetéssel tudnak megszabadulni a terméstõl. Nemhogy ültetvénypótlást nem fognak végezni, hanem kivágják azt az ültetvényt is, ami jelenleg még megvan. A kérdést nem lehet egyszerûen a közraktározás témakörébe utalni, hiszen mindannyian tisztában vagyunk ennek specialitásával.
Tisztelt Miniszter Úr! Lát-e lehetõséget arra, hogy a borgazdaság ne csak a jogi kereteket kapja meg, hanem a tartós felemelkedés gazdasági lehetõségét is? Tudja-e támogatni a közpincék ezen célok érdekében való alkalmazását? Várom válaszát. (Taps.)