AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvényt módosító javaslat a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeivel kapcsolatos számviteli szabályokat, a kötelezõ könyvvizsgálat alá tartozók körének szûkítését, a törvény néhány elõírásának pontosítását tartalmazza. A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseletérõl szóló, a Ház elõtt lévõ törvényjavaslat tartalmazza a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei létesítésének, mûködtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait. Ez a törvényjavaslat a fióktelepek könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó elõírásokat a számviteli törvény szabályozási körébe utalja.
A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének számviteli szempontból sajátos a helyzete, hiszen jogi személyiséggel nem rendelkezik, gazdálkodási önállósággal azonban felruházott szervezeti egység, melynek nemcsak a külsõ szervezetekkel van kapcsolata, de intenzív lehet ez a kapcsolat a külföldi székhelyû vállalkozás és a fióktelep között is. A fióktelep sajátos helyzete indokolja, hogy a fióktelepre is kiterjedjen a számviteli törvény hatálya, a fióktelep kettõs könyvvitellel, könyvizsgálattal alátámasztott éves beszámolót készítsen és tegyen közzé, a külföldi székhelyû vállalkozás és a fióktelep egymás közötti kapcsolatának számviteli elszámolási szabálya olyan legyen, mintha az egy külsõ szervezettel valósulna meg, ezért például a központ és a fióktelep közötti áruszállítást, szolgáltatásnyújtást számlázni kell és árbevételként, illetve beszerzésként kell elszámolni. Így sajátosan érvényesül a fióktelepnél a beszerzés, az értékesítés, a követelés és a kötelezettség fogalma és elszámolása.
A hatályos számviteli törvényi elõírás az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak megfelelõen szabályozza a beszámoló közzétételét, de nem mentesíti a kisebb vállalkozásokat a kötelezõ könyvvizsgálat alól, bár ezt az Európai Unió irányelvei lehetõvé teszik. Ez azt jelenti, hogy minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásnál már az 1997. évi beszámolót kötelezõ auditálni, függetlenül a vállalkozások nagyságától.
A magyarországi vállalkozásokat a realizált árbevétel alapján sajátos vállalatnagyság jellemzi. Az 1996-os adatok alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalhoz több mint 104 ezer kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozás adott éves beszámolót. Ebbõl közel 44 ezer vállalkozásnál - 42 százalékuknál - az éves nettó árbevétel nem haladta meg az 5 millió forintot, további 35 ezer vállalkozásnál - ez 34 százalékot jelent - az éves nettó árbevétel 5 és 50 millió forint között volt. Tehát csak a vállalkozások egynegyed részénél volt magasabb az éves nettó árbevétel 50 millió forintnál. A kötelezõ auditálás a kisebb vállalkozások számára jövedelmükkel, illetve az auditálással elérhetõ eredménnyel, elõnyökkel arányban nem álló többletterhet jelent. Szakmailag is sokan vitatták, hogy a kisebb vállalkozásoknál könyvvizsgálói vagy könyvelõi feladat az, amit a vállalkozáson kívüli szakembernek el kell végeznie. Mindezeket mérlegelve a törvényjavaslat a következõket tartalmazza:
Valamennyi kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásnak közzé kell tennie éves beszámolóját. Nem kötelezõ a könyvvizsgálat azoknál a vállalkozásoknál, ahol az éves nettó árbevétel két év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot. Nem kötelezõ a könyvvizsgálat továbbá azoknál a vállalkozásoknál, ahol az éves nettó árbevétel - ugyancsak két év átlagában - meghaladja az 5 millió forintot, de kevesebb mint 50 millió forint. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõ vezesse, és õ készítse el éves beszámolóját is.
A törvényjavaslat értékhatártól függetlenül bizonyos körben - alapvetõen azoknál, ahol eddig is kötelezõ volt - kötelezõ könyvvizsgálatot ír elõ. Ott, ahol nem kötelezõ a könyvvizsgálat, a beszámoló minden példányán fel kell tüntetni azt a záradékot, hogy a közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte. Az adóhatóság pedig mulasztási bírságot szabhat ki, ha az ilyen beszámolók nem felelnek meg a törvényi elõírásoknak.
A javasolt módosítás a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások mintegy 75 százalékát érinti. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozások darabszámban széles köre a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások összes nettó árbevételének csak mintegy 6-7 százalékát adta az elmúlt években. A vállalkozások széles köre indokolja, hogy ezzel a lehetõséggel a vállalkozások már az 1997. évi beszámolók auditálása során élhessenek.
(18.50)
A számviteli törvényt pontosító javaslatokat egyrészt az egyértelmû végrehajtás igénye - különösen az egyszeres könyvvitelt vezetõknél -, másrészt a társaságiadó-törvénnyel, az általános forgalmiadó- törvénnyel való összhang - különösen az ellenõrzés megállapításainál - indokolja.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevõszék a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításának ellenjegyzését megadta. Ezt is figyelembe véve kérem a benyújtott törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)