DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A modern piacgazdaság megteremtése szükségessé teszi, hogy Magyarország mind jobban bekapcsolódjon az európai integrációba. Ez teremti meg annak lehetõségét, hogy az ország mindinkább élvezze a közösség nyújtotta elõnyöket, hogy a magyar vállalatok és magánszemélyek a nagy európai piac egyenjogú szereplõiként vegyenek részt a nemzetközi munkamegosztásban. Ez az egyénnek szabad munkavállalást, a vállalkozóknak pedig a tõkeszerzés és befektetés, a beszerzés és értékesítés szabadságát jelenti majd az Európai Unió tagországai területén. Az Európai Közösséghez való tartozás azonban a külföldi tõke és áru szabad versenyét is jelenti a magyar piacon, ami néha feszültségeket is okoz.
Már az 1994. évi XXIV., úgynevezett befektetési törvény is lehetõséget biztosított a mûködõ tõke beáramlására, a megkülönböztetéstõl mentes vállalkozás alapítására.
(19.10)
Azóta számos országgal kötöttünk kétoldalú beruházásvédelmi szerzõdést. 1991-ben Brüsszelben megállapodást írtunk alá a társulás létesítésérõl az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival.
Az Európai Unióba való felvételünkhöz több lépcsõn keresztül vezet az út. Ennek az útnak egyik lépcsõje volt az is, amikor teljes jogú tagként csatlakoztunk a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezethez. Akkor kötelezettséget vállaltunk arra is, hogy legkésõbb 1997. december 31-ig lehetõvé tesszük a részes államokban székhellyel rendelkezõ vállalkozások számára a fiókok alapítását, beleértve a pénzügyi szektort is. Ezért fontos, hogy megszülethessen és '98. január 1-jén életbe léphessen a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseletérõl szóló, most tárgyalt törvényjavaslat.
Mi jellemzi ezt a törvényjavaslatot? Elõször az, hogy kerettörvény jellegû, mert a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei alapítására, mûködésére és megszüntetésére vonatkozó alapvetõ szabályokat tartalmazza, de nem szól a javaslat a pénzügyi, anyagi és eljárásjogi szabályokról, mint például az adózás vagy a számvitel, és nem tartalmazza a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendõ fióktelepekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket sem, mert ezek törvénymódosításként a különbözõ más szaktörvényekben nyernek majd szabályozást.
Másodszor jellemzi, hogy liberális jellegû jogi szabályozás, mert diszkriminációmentes szabályozást teremt, hisz fõszabályként a belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmaznia a külföldinek a magyarországi fióktelepe mûködtetése és piaci magatartása során. Viszont a belföldi társaságokkal azonos elbánásban is részesül, nem élvez versenyelõnyt sem. A javaslat lehetõséget ad arra is, hogy a külföldi vállalkozás Magyarországon több fióktelepet is létesíthessen, és abban sincs korlátozás, hogy egy fióktelep az ország több településén is mûködtethessen telephelyeket.
Harmadszor: pozitív eleme a javaslatnak annak kimondása, hogy a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A belföldi hitelezõket pedig védi az a szabály, hogy a külföldi vállalkozás valamennyi, belföldön található vagyonára végrehajtás vezethetõ, amennyiben a tartozás a fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett.
Az adókikerülés lehetõségét csökkenti az a 14. §-ban megfogalmazott és a számvitelrõl szóló törvény módosításában is leírt elõírás, mely szerint a fióktelep és a cégközpont, továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti elszámolások során az említettek gazdaságilag független vállalkozásnak tekinthetõk.
E törvényjavaslatból végül még egy pozitív elemet szeretnék kiemelni. Azt, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelepe mûködéséhez szükséges ingatlan tulajdonát csak akkor szerezheti meg, ha az nem termõföld vagy nem védett természeti terület. A fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszûnésekor megszûnik az a jogcím is, ami a tulajdonszerzést lehetõvé tette. Ezért ilyenkor a külföldi vállalkozásnak az ingatlant el kell idegenítenie, és erre egy év áll rendelkezésére. Ez alól felmentést csak megfelelõ indokok alapján, a megyei közigazgatási hivatal adhat.
A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló T/4963. számú törvényjavaslat is szorosan kapcsolódik az elõzõekhez, hisz a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett, külföldi székhelyû vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ, de gazdasági tevékenységet végzõ belföldi szervezeti egységére is ki kell hogy terjedjen a számviteli törvény hatálya. A fióktelep könyvvezetésére, a beszámoló készítésére és annak nyilvánosságra hozatalára a belföldi vállalkozásokra vonatkozó szabályok érvényesek. A fióktelep sajátos helyzetébõl adódóan ezért néhány speciális elemet is tartalmaz a javaslat, mint például a számlázásra és az árbevétel elszámolására vonatkozó speciális szabályt, illetve a pénzügyileg nem rendezendõ követelések és kötelezettségek év végi összevezetését.
A számviteli törvény módosításának másik indoka, hogy a hatályos törvény szerint '98. január 1-jétõl minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásnak közzé kell tennie a könyvvizsgálóval felülvizsgáltatott beszámolóját. Mivel a kisebb vállalkozásoknál, különösen a két év átlagában 5 millió forint éves nettó árbevételt el nem érõknél, azaz a vállalkozói kör 40 százalékánál a könyvvizsgálati díjjal nincsenek arányban az információk megbízhatóságának javulásával elért elõnyök, ezért a javaslat mentesíti e vállalkozásokat a kötelezõ könyvvizsgálat alól. Szintén mentesíti a javaslat a könyvvizsgálati kötelezettség alól az 50 millió forint éves nettó árbevételt el nem érõ kisebb cégeket, a vállalkozói kör mintegy 35 százalékát, ha könyvviteli nyilvántartásait mérlegképes könyvelõ vezeti, és éves beszámolóját is az készíti el.
Harmadsorban a számviteli törvény módosítása néhány szükséges pontosítást, illetõleg az adótörvényekkel való jobb összhang megteremtését szolgálja, elõsegítve az ellenõrzés hatékonyságának növelését és az adómorál javítását.
Az elmondottak alapján a Szabad Demokraták Szövetsége mindkét törvényjavaslatot támogatja és elfogadásra ajánlja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)