DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A költségvetés általános vitájában korábban viszonylag kevés szó esett a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekrõl, és az ágazat is szerény módon szerepelt, ha az elosztás arányait nézzük. A környezetvédelmi törvény, majd a kapcsolódó törvények és országgyûlési határozatok azonban lényeges változásokat hoztak a környezetvédelemre fordítható eszközök mennyiségét és összetételét illetõen. A nemzeti környezetvédelmi program pedig már kijelölt olyan irányokat, amelyek alapján hosszabb távon prognosztizálhatók a fejlesztés szükségletei, és átgondoltabb együttmûködés feltételeit teremti meg a tárcák között.
Segít a környezetvédelem ügyének az Európai Unió országtanulmánya is, amely határozottan megjelöli azokat a feladatokat, amelyek elvégzése nélkül nehezen érjük el azt a színvonalat, amely elengedhetetlen a csatlakozáshoz. Az euro-atlanti csatlakozási tárgyalások 1998 elején elkezdõdnek, és várhatóan két-három évig tartanak, a környezet- és természetvédelem területén is rohamosan bõvülõ új feladatrendszert jelentve.
Az EU-csatlakozás elõkészítésében kiemelten fontos részt jelent a jogharmonizáció. Ezen a területen a parlament az elõbb említett törvények megalkotásával az alapokat megteremtette, de a konkrét intézkedések, amelyek a környezet- és természetvédelem területén szükségesek, még nem érik el azt a hatást, ami szükséges hazánk környezeti állapotának a tagországok színvonalának megközelítéséhez.
A környezetvédelmi bizottsági vita során már elhangzott, hogy a szükséges fejlesztések megvalósításának biztosítására a költségvetési eszközök növelésére van szükség, különösen a nemzeti környezetvédelmi programban szereplõ szükségletek megteremtésével. Úgy tûnik, hogy az 1998-as költségvetésben elmozdulás történt, mert az ágazat elég kiegyensúlyozott költségvetési eszközökkel gazdálkodhat. A költségvetési javaslat elõirányzatai és az ezeket kiegészítõ számítások a környezetvédelem fejlesztési célú pénzügyi elõirányzatainak folyamatos és volumenében is jelentõs növekedését jelzik. Az 1997. évi költségvetési törvény elõirányzataival összehasonlítva közel 30 százalékos folyóáras növekedés tapasztalható. Az 1995. évben a GDP 1 százalékát, '98-ban 1,2 százalékát fordítják környezetvédelmi fejlesztésekre az azonos szerkezetben mért makroszámítások szerint. A növekvõ összes hazai termék jelzett növekedési üteme mellett az aránynövekedés már jelentõs volumenbõvülést is jelez.
A környezetvédelem fejlesztésének forrásai a központi és önkormányzati költségvetésbõl, a vállalkozói szféra fejlesztési pénzeibõl, az elkülönített állami pénzalapokból, lakossági forrásokból, valamint hitelekbõl tevõdnek össze. Az elõzõ évi adatokkal összehasonlítva látható, hogy a központi és helyi költségvetések részaránya csökkent, mivel az elkülönített alapokból származó források növekednek, ez látványos változást nem okoz. A bizonytalanságot a vállalkozói szféra részesedése okozza.
A kormány rendelkezésére álló információk hiányosak, és kritikus a gazdaság szereplõinek környezeti érzékenysége.
Tisztelt Képviselõtársaim! A fontosabb környezetvédelmi célok fõ arányait megvizsgálva kitûnik, hogy változatlanul a vízgazdálkodással kapcsolatos tételek szerepelnek közel 50 százalékos részesedéssel a források felhasználásánál. Növekszik a tájrendezésre fordítható összeg, a kármentesítésre felhasználható, valamint a fejezeti részben környezetvédelemre és természetvédelmi fejlesztésre fordítható forrás. Csökkennek viszont az önkormányzatok település-egészségügyi fejlesztései.
A célprogramoknál megnyugtató, hogy az uniós ajánlásokkal összhangban, prioritásként szerepel a vízgazdálkodás és a levegõtisztaság-védelem. Ennek ellenére a jelen költségvetésben még csak a kezdetei találhatók meg azoknak a tendenciáknak, amelyek hosszabb távon elõsegítik a környezetvédelmi tevékenység harmonizációját az unió ajánlásaival. A vízgazdálkodás, a levegõtisztaság-védelem és a hulladékkezelés és -gazdálkodás lényegesen nagyobb ráfordításokat érdemelne.
A törvénytervezet, valamint a nemzeti környezetvédelmi programban szereplõ 1998. évi szükségletek közti különbség mintegy 10 százalékos a program hátrányára. Az Állami Számvevõszék is megállapítja, hogy az ismert szükségletek mellett a megvalósításhoz elengedhetetlen források egyetlen területen sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. A különbségek kezelésére a minisztériumi egyeztetések tudomásom szerint megkezdõdtek, és a következõ tervezésnél már hasonló problémák nem merülnek fel.
A környezetvédelmi fejlesztéseknek fontos forrása a központi Környezetvédelmi Alap. A termékdíjak nagymértékben növelték az alap bevételeit, amelyek meghatározó eszközöket biztosíthatnak a környezetvédelmi célok megvalósításához. Bizottságunk már az elõzõkben is kifogásolta, hogy az alap fel nem használható pénzmaradványát, melynek összege 1997. január 1-jén 18,5 milliárd forint volt, szükségesnek tartaná, ha már a mostani költségvetés elkészítése során a kiemelt fejlesztések megvalósításához tervezték volna, és nem egy külön, 1999-tõl induló program alapján kezdõdne meg a felhasználás.
A központi Környezetvédelmi Alap kiadásai 45 százalékkal bõvülnek, amit elsõsorban a bevételek 72 százalékos változása tesz lehetõvé. A bevételi oldal növekményében a bevezetni tervezett új termékdíjak, kenõolajok és nem szabályos üzemanyagok játszanak elsõsorban szerepet, mintegy 5 milliárd forinttal, de fontos többletet jelent a termékdíjak általános valorizációja, és kiemelten az üzemanyag-termékdíjak díjtételeinek mintegy 11 százalékos emelése.
A környezetvédelmi bizottság a költségvetési vita során áttekintette a kompetenciájába tartozó területeket és az ágazati költségvetéseket.
(21.40)
Munkájához komoly segítséget nyújtottak a Pénzügyminisztérium munkatársai, akik külön kigyûjtötték a célokat és a pénzügyi forrásokat.
Célszerûnek tartanánk, hogy - más bizottságokhoz hasonlóan - a környezetvédelemmel és területfejlesztéssel foglalkozó bizottság tagjait is bevonnák már a költségvetés tervezési fázisában az elõkészítésbe, érdemibbé téve a vitát, és minimálisra csökkentve az Országgyûlés formai jóváhagyó szerepét.
Az 1998-as költségvetés a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben viszonylag kiegyensúlyozott helyzetet biztosít mind a minisztérium, mind a területi intézményrendszer számára. A természetvédelmi területi szerveknél az elõzõ évhez viszonyítva a növekmény a személyi juttatásoknál 31 százalék, a dologi kiadásoknál 14, a felhalmozási kiadásoknál pedig 28 százalék. Némileg módosított százalékokkal, de lényegében hasonló a környezetvédelmi területi szervek és a Környezetgazdálkodási Intézet finanszírozása is.
Fontos része a fejezeti elõirányzatnak a védett természeti területek visszavásárlására fordítható költségvetési keret. Ez közel duplájára emelkedik - 1 milliárd forintra -, amely lehetõvé teszi a program felgyorsítását. A földárak esetleges hirtelen emelkedése azonban elégtelenné teheti ezt a forrást. Megjelenik továbbá egy új elõirányzat, a védett természeti értékek megóvása 150 millió forint összeggel, amely a természetvédelmi törvényben megfogalmazott, a védett területek gazdálkodására vonatkozó korlátozások miatt fizetendõ kártalanításokhoz teremt alapot.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy befejezésül a balatoni ad hoc bizottság vezetõjeként az általános költségvetési gondokon túl a Balatonról is szóljak.
Már az elkülönített állami pénzalapok tárgyalása során sikerült elérnünk, hogy nevesített összeg szolgáljon a vízminõség megóvására. A költségvetésben több helyen elõfordulnak tételek, amelyek a Balatonnal foglalkozó kormányhatározatokban szereplõ feladatok megvalósítását szolgálják. Szeretném felhívni azonban az önök figyelmét arra, hogy az eddigi beavatkozások sikerét nagy mértékben támogatta az idõjárás is. Változatlan odafigyelést igényel a tó és vízgyûjtõjének helyzete. Jó lenne, ha a régió fejlesztésére szánt összegek a költségvetésben is egy helyen, áttekinthetõ formában jelennének meg. Mondom ezt azért is, mert a területfejlesztési törvény a két nevesített regionális fejlesztési tanács közül a balatonit jelöli meg az egyikként.
Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a parlament által nagy egyöntetûséggel támogatott nemzeti környezetvédelmi program tartalmazza a fenntartható fejlõdésnek azt az alapelemét, amely környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenység, illetve gondolkodás társadalomba és gazdaságba történõ integrálódását jelenti. A jövõ költségvetéseinek mindenképpen ebbe az irányba kell erõteljesebben elmozdulniuk, mert ez a gondolkozás vezet az európai integrációba.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)