DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Minden év legfontosabb törvényjavaslatát tárgyalja a parlament úgy gondolom, a költségvetés minden évben a legfontosabb törvényjavaslat.
Újszerû egy kicsit a jövõ évi javaslat kidolgozása abból a szempontból, hogy hároméves hatásait is vizsgálja, és újszerû olyan szempontból is, hogy kiemelt területeket határoz meg. Túlvagyunk egy sikeres gazdasági stabilizáción. Ez talán nemzetközileg jobban elismert, mint az országban - különösen az ellenzéki pártok emlegetnek kifogásokat -, bár õszintén meg kell mondani, hogy a polgárok ezt még kevésbé érzik. Feltehetõen a jövõ évben már õk is közvetlenebbül fogják ezt érezni. A sikeres gazdasági stabilizáció lehetõvé tette a fenntartható gazdasági növekedést, amely a mostani 3 százalékról az ezredfordulóra 4-5 százalékra növekedhet.
Mi is az a három kiemelt terület, amit már az elõbb említettem? Elsõsorban a közbiztonság javítása, hiszen ezt érzékelik leginkább az állampolgárok. Éppen a közelmúltban hallottam, hogy a bûnfelderítésben Magyarország a 10. helyen van. Nem olyan rossz tehát ez a helyezésünk, mint ahogyan általában bizonyos komolyabb bûncselekményeknél érezzük, de mindenképpen szükséges többet fordítani különösen a bûnmegelõzésre. Fogadóóráimon szokták mondani az állampolgárok, hogy igen, szükség van a komoly technikára is a bûnüldözésben, de több figyelmet kell fordítani a bûnmegelõzésre, és ehhez éppen a gyalogos rendõr is elég lenne, vagy ha ne adj' isten, az kerékpárral közlekedne.
Szintén kiemelt terület a családok és a nyugdíjasok támogatása is.
A harmadik terület pedig a mezõgazdaság támogatása. Több alkalommal elmondtam már, hogy önmagában a mezõgazdasággal nem lehet az ország gazdasági helyzetét stabilizálni, de enélkül sem. Ez egy nagyon fontos terület, annál is inkább, mert fõfoglalkozásban még több mint 200 ezer dolgozó van - hozzáteszem természetesen az élelmiszer-feldolgozást is, ami a családokra vetítve még jelentõsebb -, közvetve több mint 1 millió családot érint kihatásaiban. Nagyon fontos a mezõgazdaság az export tekintetében is, hiszen az összexport 20-22 százalékát teszik ki a mezõgazdasági termékek. Nagyon fontos ezentúl a vidék a népességmegtartó képesség szempontjából, hisz' nagyon sok helyen nincs más munkalehetõség, és a mezõgazdaságban még mindig könnyebb, olcsóbb egy munkahelyet megtartani, mint valahol máshol egy új munkahelyet teremteni.
A mezõgazdasági támogatások irányelvei a párhuzamosan tárgyalt agrártörvény tézisein alapulnak, amelyek hosszas vita után, a Nemzeti Kerekasztal vitái után a nemzeti agrárprogramban is megfogalmazódtak, és ezek az agrártörvényben már tükrözõdnek is. Ennek sokat vitatott része volt az, hogy mennyi is legyen évente a mezõgazdaság támogatása: a GDP-ben meghatározott arány szerint, tehát 2,5 százalék legyen-e vagy a GDP növekedésének megfelelõ arány. Úgy gondoljuk, az utóbbi helyesebb, hiszen szükség lehet bizonyos idõszakban, és ha a lehetõség megvan rá, esetleg több mint 2 százalékot fordítani, amennyiben nem szükséges, akkor kevesebb is elegendõ lehet. Nagyon fontos kitétele szintén az, hogy évente a miniszter be fog számolni ezeknek a támogatási pénzeknek a felhasználásáról, tehát a következõ évi költségvetés tárgyalása elõtt be kell számolni a korábbi adóforintok elköltésérõl. Ezt nagyon fontos, sarkalatos pontnak tartjuk. Fontos kitétel az is, hogy meg kell õrizni a mezõgazdasági támogatások reálértékét. Úgy gondolom, ez a jövõ évben mindenképpen megvalósul, hisz hasonlítva az ez évi 101 milliárdhoz, a jövõ évben 117,8 milliárd forint van közvetlen agrártámogatásokra elõirányozva. Ez 17,4 százalékos abszolút növekedést jelent, reálértéken pedig 3,5 százalékos növekedést.
Mire is lesz elég ez a támogatás a jövõ évben? Úgy gondoljuk, hogy arra a mezõgazdasági szakaszra, amit talán most kilábalásként jellemezhetjük, ennek mindenképpen bekövetkezhet a stabilizálása, és a nemzetközi kötelezettségeknek, a nemzetközi szerzõdéseknek, a vétójog- megállapodásnak megfelelõen tudjuk ezeket a támogatási kereteket felhasználni. Mindenképpen elõtérbe kell helyezni a minõséget, hisz az EU-csatlakozás közeledtével csak ez lehet a legdöntõbb szempont.
Ugyanakkor a nem közvetlen agrártámogatásokra, úgynevezett komplex vidékfejlesztésre hasonló nagyságrendû összeg van biztosítva a költségvetésben. Egyetlen problémája, hogy 10 fejezetben és 35 jogcímben van ez meghatározva, valamint további 3 decentralizált alap 5 jogcímében. A pályázatok készítésére tehát nagyon kell figyelni, hogy milyen lehetõségek vannak ezekben a költségvetési fejezetekben. Összességében mintegy 5 minisztérium területén találhatók ezek a fejezetek.
Az agrártámogatások néhány jellegzetességérõl szeretném elmondani, hogy ezek szektorsemlegesek, és mindenképpen csak a jó minõségû termék támogatását helyezik elõtérbe. Hozzá kell tennem, hogy szigorúbb ellenõrzést is kell megvalósítanunk a támogatások felhasználásában. Erre van lehetõség.
Három fõbb területet szeretnék említeni a mezõgazdasági támogatások közül: a beruházási támogatást, a piacra jutási támogatást és a termelési támogatást. A beruházási támogatásokban megmarad jövõre is az új gépek beszerzésének 25 százalékos mértékû támogatása, valamint kamattámogatás is igénybe vehetõ, melynek nagysága 40 százalékos. A részletvásárlási lehetõségre is van lehetõség. Az építési beruházások támogatásánál szeretném azt kiemelni, hogy különösen a rekonstrukciók kerülnek támogatásra, tehát a meglévõ, használaton kívül lévõ épületek, valamint ezek technológiai felújítása, és különösen a baromfi ágazatnál. Az élelmiszeripar területén különösen a minõség javítása, a higiéniai feltételek biztosítása kap támogatást. De ugyanide tartozik az ültetvénytelepítés támogatása is. Éppen a közelmúltban tárgyaltuk a szõlõtermesztésrõl, borgazdálkodásról szóló törvényt. Itt a történelmi borvidékek kiemelt támogatást kapnak, és a termõre fordulásig több kedvezmény is van. Ugyanakkor, mint ahogy már ez évben is volt, a jövõ évben is támogatásra kerül a birtoknövelés, egy ésszerû birtokkoncentráció kialakítása is, valamint a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása is.
A piacra jutási támogatások között szeretném kiemelni azt, hogy a jövõ évben már nem az exporttámogatás lesz elsõrendû, tehát nem az exportõrök, hanem maguk a termelõk kaphatják meg ezeket a támogatásokat. Itt is az exporthitelek támogatása, illetve a kamat támogatása kerül elõtérbe. Nagyon fontos területe az agrármarketing támogatása, hiszen bármilyen jó egy áru, azt mindenképpen szükséges eladni. Itt van a legnagyobb növekedés a termelési költségek csökkentésében. Ezek támogatása mintegy 51 százalékkal növekedett a korábbi évhez képest. Hangsúlyozom ismét, hogy olyan lehetõségek, amelyek nem ütköznek nemzetközi szerzõdésbe, ezek a területek kapnak támogatást, az úgynevezett zöldboxos csomagban levõk.
(8.10)
Ilyenek a minõségbiztosítási, a hatósági vizsgálatok, a növény- egészségügyi vizsgálatok, a hulladékmentesítés stb.
Egyetlen területtel szeretnék még egy kicsit bõvebben foglalkozni, itt az állat-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatosan a törvény tervezetében mintegy 20 százalékos bevételnövekedés van elõírva az állat-egészségügyi intézmények részére. Tulajdonképpen az az egyetlen probléma, hogy nem hiszem, hogy egy lecsökkent állatlétszámnál teljesíthetõk ezek a bevételek, esetleg csak akkor, ha jelentõs díjtételek kerülnek megállapításra, díjtételemelések márpedig a jelenlegi szerény jövedelmezõségi viszonyok mellett ez elég nehéz, hiszen a termelõknek egyébként is rengeteg költsége merül fel éppen egy vizsgálati anyag szállításánál: a fuvarköltség, idõ és egyebek is. Ennek a javítására szeretnénk majd módosító javaslatot is benyújtani. Ez azért is fontos, mert az ország megítélése az EU-kérdõívek elbírálásánál megfelelõ volt, tehát a magyar allat-egészségügyi szolgálat felépítését megfelelõnek tartják a szakemberek, jó a szakemberképzésünk is. Erre a fontos területre tehát figyelnünk kell, hiszen olyan veszélyek leselkedhetnek ránk, ami ronthatja az exportlehetõségeinket, másrészt bizonyos diagnosztikai vizsgálatok elmaradásával nemcsak állat-egészségügyi veszélyek, hanem bizonyos közegészségügyi veszélyek is elõtérbe kerülhetnek.
Ugyanakkor nagyon fontos még a hazai piacok stabilizálása is, hiszen éppen az intervencióra ez évben is több alkalommal szükség volt, a garantált árak és az irányárak alkalmazása mellett várható, hogy ilyen piaci zavarok esetleg a jövõ évben is elõfordulhatnak.
A termelési támogatásokról nagyon röviden szeretném megemlíteni, hogy az agrárfinanszírozás területén már ez évben is volt jelentõs elõrelépés, úgynevezett éven belüli és többéves hitelek is. Közismert, hogy az 50 milliárdos csomag már felhasználásra került, az újabb 50 milliárdos tétel is rendelkezésre áll és eddig mintegy 56 milliárd került felhasználásra. Azok a korábbi kifogások, amelyek felmerültek, hogy a kistermelõk nehezen jutnak hozzá ehhez, a jövõben már orvoslásra kerülnek: a következõ csomagból mintegy 10 milliárd forint kimondottan a kistermelõk részére lesz fenntartva, tehát nem fognak lemaradni, nem fognak kimaradni, mert a korábbi 56 milliárdból mintegy 4 milliárd jutott csak el közvetlenül a kistermelõkhöz. Arra is lesz lehetõség, hogy nem lesz 50 milliós felsõ határ, valamint a 25 százalékos alsó árbevételi határ sem lesz olyan szigorú, mint ahogy eddig volt. Nagyon fontos még az is, hogy közvetlenül a termelõkhöz, az integráltakhoz jusson el ez a hitellehetõség még akkor is, ha ezt esetleg az integrátori szervezetek közvetítik közvetlenül a termelõkhöz.
Az egyik fontos terület itt még a hatékonyság javítása, ez már az ez évi támogatások során is nagyon sikeres volt: minõségi szaporítóanyagok, tenyészállatok beállítása - ezek mindenképpen a minõség javítását szolgálják, valamint a gyenge termõhelyi adottságú területek támogatása is kiemelt szerepet kap.
Bízva abban, hogy néhány olyan módosító javaslat is elfogadásra kerül, amit be fogunk nyújtani, javaslom a tisztelt parlamentnek a költségvetési törvény mielõbbi elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)