VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Elnök Úr! Képviselõtársaim! Az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága 1997. október 29- i ülésén vitatta meg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. számú törvény módosításáról szóló T/4935. számú és az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló T/4938. számú törvény módosító javaslatát. Így a kettõrõl együtt szólnék én is.
A gazdasági kamarákról szóló törvénymódosítási javaslat bizottsági vitájában szinte minden olyan kérdésrõl szó volt, amelyeket érint a tervezett módosítás. Régóta húzódó probléma megoldására is sor kerülhet most azzal, hogy a kamarák csak törvényi felhatalmazás alapján láthatnak el közigazgatási feladatokat, ugyanakkor a törvényjavaslat lehetõséget biztosít arra is, hogy a kamarák egyetértése esetén kormányrendelettel is át lehet majd adni közigazgatási feladatot a kamarák részére.
A másik, általunk és különösen a vidéki képviselõk szerint lényegesnek ítélt kérdés, hogy az igazságos teherviselés érdekében szükséges az is, hogy ne csak a székhely szerint fizessenek a nagy hálózattal rendelkezõ kamarai tagok tagdíjat, hanem a fióktelepek alapján is; hogy a kamara alapszabálya úgy rendelkezhessen, hogy a fióktelepek szerint is megilletik a jogok és terhelik a kötelezettségek a kamarákat, illetve a tagjaikat.
Egyidejûleg egy fék is beépül a tagdíjfizetés mértékébe: a javaslat szerint a tagdíj a helyi iparûzési adónak a 25 százaléka, maximális mértéke - mint ahogy ezt hallottuk már - 10 millió forint lenne. További, általunk lényegesnek ítélhetõ módosítók a közigazgatási feladatok hatékonyabb ellátását segítik. Ilyennek minõsíthetõ a szervezeti keretek megváltoztatására, a kamarai titkárok szakképesítésére vonatkozó elõírások várható változása, és mint munkaügyi bizottság különösen kiemeljük a mesterképzés és a mestervizsgáztatás rögzítésének és a pénzalapok szabályozásának kérdését is.
Felmerül továbbá a szabad kamaraválasztásból származó esetleges késõbbi problémák orvoslásának módja; a tagdíjak adózás szempontjából történõ megítélésének helyzete; a fix összegû tagdíjak késõbbi esetleges inflációkövetése; az Érdekegyeztetõ Tanács tapasztalatai alapján esetleg egyfajta konzultációs fórum késõbbi bevezetésének lehetõsége.
(16.50)
Ugyancsak felmerült a különbözõ pályázatok beadásához szükséges kamarai támogatással kapcsolatos ellentmondások feloldásának a szükségessége.
Összegzésként: a bizottság véleménye az volt, hogy a törvényjavaslat jó példája a körültekintõ elõkészítésnek, így a bizottság tagjai a gazdasági kamarákról szóló T/4935. számú törvénymódosítást ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélték.
Az egyéni vállalkozásról szóló T/4938. számú törvényjavaslatot a bizottság nemcsak az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának várhatóan kedvezõ irányú megváltoztatása miatt fogadta kedvezõen, hanem azért is, mert a helyénvalóság elvének érvényesítésével esély van arra, hogy a tisztességes vállalkozások érdekében kiszûrhetõk lesznek a fiktív vállalkozások, várhatóan növelhetõ lesz a feketegazdaság elleni küzdelem eredményessége is.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság egyhangú szavazattal a T/4938. számú törvényjavaslatot is általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)