VEÉR MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Államtitkár Urak! Egy megjegyzéssel kezdem, igazán rövid kívánok lenni. Most már szinte megszoktuk, hogy a munkaügyi törvénykezés vitája a késõ esti órákban, sõt az éjszakai órákban zajlik.
(0.20)
Mégis elmondható, hogy a munkaüggyel kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadása általában 90 százalékos arányban történik.
A most elõttünk lévõ törvényjavaslatban a foglalkoztatási törvény módosításával együtt került sor a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. számú törvény módosítására is. Én most - a tûzvonalban dolgozó munkaügyi szakemberek véleményét is meghallgatva - csupán a bérgarancia-törvény módosításával kapcsolatban szándékozom felvetni néhány gondolatot.
A foglalkoztatási törvénytõl eltérõen ez a törvény nem tartozik a gyakran módosított jogszabályok közé. A jelenlegi módosításra azért is hívom fel tisztelt képviselõtársaim figyelmét, mivel a módosító rendelkezések többsége várhatóan érdemi változásokat is fog eredményezni. Ezeket a változásokat a törvény elfogadása óta eltelt néhány év tapasztalatai, a törvény gyakorlati alkalmazása során jelentkezõ igények mindenképpen indokolttá teszik, és a módosítások támogatásra érdemesek.
Mint ismeretes, a Bérgarancia Alap 1996-tól a Munkaerõpiaci Alap egyik alaprészeként mûködik. Az alaprész célja lényegében nem változik. Ebbõl a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló - készpénz hiányában kiegyenlítetlen - bértartozása elõlegezhetõ meg a törvényben elõírt feltételek és eljárás alapján. A törvénymódosítást követõen lehetõség lesz majd a kifejezetten bért helyettesítõ, betegszabadság idejére járó térítés kifizetésére is. A jelenleg hatályos törvény alapján nincs mód arra, hogy a felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezeteknél felmondási tilalom alatt álló munkavállalók - gyesen lévõk, sorkatonák - felszámolást követõen jelentkezõ bérigényének kielégítésére ezzel a támogatással kerüljön sor. A munkahelyre történõ visszakerülésüket követõen ugyanis a korábban igényelt és még vissza nem fizetett tartozás miatt újabb támogatás jelenleg nem adható. A módosítás lehetõséget biztosít arra, hogy a támogatás a jövõben akkor is nyújtható lesz, ha a gazdálkodó szervezet a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.
A törvényjavaslat szerint megszûnik a támogatás iránti kérelmek idõbeni rangsorolása is. Pozitívan értékelhetõ továbbá az az új eljárási szabály is, amely a Bérgarancia Alap-részbõl igényelhetõ támogatásokkal kapcsolatos hatáskört a központi szervektõl a megyei, fõvárosi munkaügyi központokhoz telepíti, érvényt szerezve annak az általános igénynek, hogy az ügyintézés ott történjen, ahol az eljárás alapját képezõ ügy keletkezett.
Tudom, hogy a Bérgarancia Alapról szóló törvényben talán nagyobb horderejû, a jelenleginél magasabb összegû bértartozások kiegyenlítésére irányuló módosításokra is szükség lenne, de most a pénzügyi feltételek hiánya miatt nincs erre lehetõség. A törvénymódosítás elfogadása várhatóan több munkavállalót fog kedvezõen érinteni, hisz bõvülhet azoknak a köre, akik számára az alaprészbõl nyújtható támogatás biztosítható.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem, hogy az elõttünk lévõ törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Megköszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)