DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A polgári törvénykönyv átfogóbb, novellisztikus módosítására kétszer került sor a rendszerváltás óta. A jelenlegi törvényjavaslat - folytatva a szakaszos módosítások sorát - alapvetõen az általános szerzõdési feltételek szabályozásának a korszerûsítésére irányul. E törvényjavaslat kidolgozása abba a folyamatba illeszkedik, amely a polgári jogi és egyéb jogszabályok fogyasztóvédelmi szempontú felülvizsgálatát célozza, figyelemmel egyúttal jogharmonizációs kötelezettségeinkre, valamint a külföldi jogfejlesztési eredményekre is. A Ptk. módosításáról szóló törvényjavaslat így összefüggésben áll a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényjavaslattal, mindazonáltal e két javaslat szabályozása egymástól függetlenül is érvényesül.
A javaslat ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelmi célokat szolgál, hanem a gazdálkodó szervezetek viszonyában is újraszabályozza az általános szerzõdési feltételeket. A jelenlegi szabályozás korszerûsítése, a fogyasztók hatékonyabb védelme és e tárgykörben jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése: ezek azok a fõ célok, amelyek teljesülése érdekében a törvényjavaslat született.
(10.40)
Tisztelt Ház! Az általános szerzõdési feltételek szerint megkötött szerzõdések aránya a magyar gazdaság szerzõdési rendszerében is meghatározó. Az úgynevezett szabványszerzõdések kötése egyaránt gyakori a gazdálkodó szervezetek egymás közötti és a fogyasztókkal való viszonyában. A sztenderdizált szerzõdések megjelenése és gyakori alkalmazása több szempontból is megrendítette a szerzõdési jog hagyományos elveit, problémákat okozott az elméletben és a gyakorlatban egyaránt.
A szabványszerzõdés a gépesített tömegtermelésre alapuló gazdasági viszonyokban tipikus szerzõdéskötési forma. Elterjedése mögött két, egymásba kapcsolódó folyamat húzódik meg: egyfelõl a szerzõdés feltételeinek sztenderdizálása, másfelõl a vagyoni forgalom alanyai közötti klasszikus erõegyensúly megszûnése.
Ezek a folyamatok a jogi szabályozást kettõs feladattal szembesítik. Egyrészt az alku mechanizmusát, a kölcsönös szerzõdési tárgyalásokat kifejezõ, a konszenzusra alapított hagyományos szerzõdéskötési szabályokat kell felülvizsgálni. Másrészt a szerzõdõ felek erõegyensúlyát tükrözõ diszpozitív szabályozás mellett, illetve helyett olyan modellt kell kialakítani, amely eleve számol a szerzõdõ felek között a piaci helyzetben és a szakismeretben fennálló jelentõs különbségekkel, a pozíciók egyenlõtlenségével, és alkalmas a tisztességtelen általános szerzõdési tételek kiküszöbölésére.
A szerzõdések hagyományos, a szerzõdési szabadságra és a felek egyenlõségére épített szabályozása nem alkalmas a szabványszerzõdések sajátosságainak kifejezésére, ezért a szerzõdés sztenderdizált modelljét mindenekelõtt ezen szerzõdések létrejötte és értelmezése, továbbá tartalmi felülvizsgálata tárgykörében új szemlélettel kell szabályozni. A kartell és a gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalmát kimondó versenyjogi szabályozás mellett szükséges - a fogyasztóvédelmi szemléletû jogalkotással is összefüggésben - a polgári jog modernizálása is, a gyengébb fél védelme érdekében.
Általános szerzõdési feltételeknek avagy szabványszerzõdéseknek, sztenderdizált szerzõdési feltételeknek nevezik azokat a feltételeket, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általánosan és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden lehetséges szerzõdõ partnerével szemben alkalmazza, anélkül, hogy módot adna a feltételek megvitatására, módosítására. Ilyen feltételeket használnak a vállalkozások egymás között és a fogyasztókkal szemben. Az általános szerzõdési feltételek alkalmazása a másik félre hátrányos szerzõdést különösen akkor eredményezhet, ha a felek gazdaságilag nem egyenrangúak. Többnyire ez utóbbi esetben beszélnek úgynevezett adhéziós szerzõdésrõl.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar jogban az 1977. évi IV. törvénnyel végrehajtott módosítás eredményeként a Ptk. 209. §-a rendelkezik az általános szerzõdési feltételekrõl, illetve azok megtámadásáról. Az általános szerzõdési feltételek szerzõdés részévé válásával, értelmezésével és az úgynevezett blanketták csatájával kapcsolatban a GK 37. számú állásfoglalása tartalmaz még alapvetõ szempontokat. A versenyjog körében pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény foglal magában egyes, az egyenlõtlen helyzet visszaélésszerû, tisztességtelen kihasználása elleni szabályokat.
A Ptk. 1977. évi reformját megelõzõen a szabványszerzõdésekkel kapcsolatos jogi problémákat a bírói gyakorlat, elsõsorban az értelmezés, a hagyományos érvénytelenség eszközével, vagy némely esetben az általános jogelvek segítségével oldotta meg. Ezek az úgynevezett rejtett technikák azonban nem formálódtak önálló rendszerré, alkalmazásuk meglehetõsen esetleges volt.
A Ptk. hatályos 209. §-a volt az elsõ lépés az általános szerzõdési feltételek jogi szabályozásában. A Ptk. 1977. évi módosítása új jogintézményt vezetett be: az indokolatlan egyoldalú elõnyt biztosító általános szerzõdési feltétel, illetve az ilyen kikötést tartalmazó szerzõdés megtámadásának a lehetõségét. A szabályozás kétségtelen érdeme volt az általános szerzõdési feltételek egyedi jogvitától független, absztrakt kontrolljának bevezetése. Ugyanakkor a 209. § az általános szerzõdési feltételekkel kapcsolatosan kizárólag a tartalmi kontroll kérdéskörét szabályozta az új, érvénytelenségi jogalap bevezetésével. A 209. § további hiányossága, egyebek mellett, hogy ahhoz kapcsolódóan nem került sor az új fogalmak, vagyis az általános szerzõdési feltétel és az indokolatlan egyoldalú elõny fogalmának meghatározására.
Tanulsággal szolgál a Ptk. 209. §-ának szabályozási hatékonyságáról a bírósági gyakorlat vizsgálata. Tekintettel a fogyasztók perindítási hajlandóságának csekély mértékére, a hatályos szabályozás alapján többnyire gazdálkodó szervezetek egymás közötti perei fordultak elõ. Kirívóan csekély per indult közérdekû keresetre a magyar bíróságok elõtt, ami felveti többek között azt a kérdést, hogy vajon megfelelõen sikerült-e meghatározni a közérdekû kereset alapján eljárás indítására jogosultak körét. Ezen személyi kör felülvizsgálata az 1977 óta történt szervezeti változásokra is figyelemmel szükséges. A jelenlegi szabályozás korszerûsítése során mindazonáltal figyelemmel voltunk a magyar jogi hagyományokra is.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja
el.)
Tisztelt Képviselõtársaim! A jelenlegi törvényjavaslat továbbfejleszti az általános szerzõdési feltételekkel kapcsolatos szabályozást. Az általános szerzõdési feltétellel való szerzõdéskötés, illetve a szerzõdés létrejötte kérdéskörében a javaslat elõírja annak lehetõvé tételét, hogy az általános szerzõdési feltétel tartalmát a másik fél ténylegesen megismerhesse, továbbá az ilyen feltétel kifejezett vagy ráutaló magatartással való elfogadását, tehát a felek közötti konszenzus tényleges létrejöttét.
A fogyasztók számára kedvezõ az az új értelmezési szabály, amely szerint, ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés tartalma az általános értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítható meg egyértelmûen, a fogyasztó számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni. Az "in dubio contra proferentem" elve tehát a gyengébb fél, a fogyasztó védelmét szolgálja a szerzõdések értelmezése során, a többértelmûség kockázatát a fogyasztóval szerzõdõ félnek kell viselnie. Ez a szabály nemcsak az általános szerzõdési feltételekkel kötött szerzõdés értelmezésére vonatkozik, hanem minden fogyasztói szerzõdésre, ha annak tartalma kétséges.
A törvényjavaslat korszerûsíti a szerzõdés tartalmának bírósági ellenõrzésére és felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást. Az általános szerzõdési feltétel egyedi kontrollja biztosított mindenki számára, így ha az általános szerzõdési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedõ fél megtámadhatja. A javaslat továbbra is biztosítja a sérelmes kikötések absztrakt kontrollját; közérdekû keresettel külön meghatározott szervezetek jogosultak a sérelmes kikötés bíróság elõtti megtámadására.
Ez utóbbi esetben azonban csak a gazdálkodó szervezet által használt tisztességtelen általános szerzõdési feltétel támadható meg közérdekû keresettel. Ennek oka, hogy tipikusan a gazdálkodó szervezetek egymás közötti, illetve a fogyasztókkal való tömeges és többnyire erõegyensúly-hiányt tükrözõ szerzõdéses viszonyában lehet valódi szerepe a sérelmes kikötés absztrakt kontolljának.
A Ptk. hatályos szabályai szerint indokolatlan egyoldalú elõny számít érvénytelenségi oknak. A törvényjavaslat e kategória helyett a tisztességtelenség kategóriájában határozza meg a megtámadási jogalapot, összhangban a vonatkozó európai közösségi irányelvvel. A szerzõdési feltétel tisztességtelen jellegének megítélésére csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor általános szerzõdési feltételrõl van szó, illetve olyan feltételrõl, amely a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdésben szerepel, még ha az nem is minõsül általános szerzõdési feltételnek.
(10.50)
A feltétel tisztességtelen jellegét kettõs mérce alapján kell megítélni. A felek jóhiszemûségét és ezzel összefüggésben a szerzõdésbõl eredõ jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát kell vizsgálni. A javaslat generál clausulával szabályoz, általános értékelési szempontokat ad annak érdekében, hogy adott esetben eldönthetõ legyen a tisztességtelenség, illetve az érvénytelenség kérdése.
A fogyasztók hatékonyabb védelme az általános szerzõdési feltételek elõzetes kontrolljának és a bíróságok egységes joggyakorlatának elõmozdítása érdekében célszerû azoknak a szerzõdési feltételeknek jogszabályban történõ meghatározása, melyek a fogyasztóval kötött szerzõdésben feltétlenül tisztességtelennek minõsülnek vagy amelyeket az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. Ez a szabályozási megoldás várhatóan hozzájárul majd a tisztességtelen szerzõdési feltételek alkalmazásának megelõzéséhez. Az említett listák segítségével tehát a szabályozás a prevenciót erõsítené az utólagos, a már létrejött szerzõdésekre vonatkozó korrekcióval szemben. A törvényjavaslat a kormány részére ad felhatalmazást a tisztességtelen feltételeket tartalmazó listák rendeletben való megalkotására.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a Ptk.-t módosító szabályain kívül figyelmet érdemel az a része, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejû rendeletet egészíti ki. E rendelkezések célja az, hogy a szerzõdõ felek jogválasztása ne vezethessen a magyar szerzõdési jog fogyasztóvédelmi szabályainak mellõzéséhez azokban az esetekben, amikor a jogviszony egyik oldalán belföldi fogyasztó áll, és a szerzõdés további lényeges elemek révén Magyarországhoz kapcsolódik.
A külföldi fogyasztóvédelmi törvényhozásban is megnyilvánuló tendencia, hogy a gyengébb szerzõdési pozíciójú fogyasztót a jogválasztás szabadságának egyfajta korlátozásával is védik. A szabályozás kulcskérdése annak meghatározása, hogy mely tényezõkön keresztül kapcsolódik a fogyasztói szerzõdés olyan szorosan egy adott jogrendszerhez, amelyek megalapozhatják e jogrendszer fogyasztóvédelmi szabályai megkerülhetetlenségének kimondását. A javaslat mind elveiben, mind pedig részletszabályaiban a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, az EK tagállamai számára irányadó 1980. évi római egyezmény megoldásait követi.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll a tanács 1993/13/EGK irányelvével, amely a fogyasztóval kötött szerzõdések tisztességtelen szerzõdési feltételeirõl rendelkezik. Az irányelv minimum szabályozási követelményeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók védelme érdekében lehetõség van az irányelvben foglaltaknál szigorúbb szabályok kialakítására, illetve fenntartására. Erre is tekintettel a törvényjavaslat nemcsak a gazdálkodó szervezetek és a fogyasztók közötti jogviszonyban engedi meg az általános szerzõdési feltételek tisztességtelensége esetén a sérelmes kikötés megtámadását, hanem a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerzõdéses viszonyában is, illetve nemcsak az általános szerzõdési feltételek szerint kötött szerzõdés megtámadását biztosítja abban az esetben, ha gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerzõdésrõl van szó.
Tisztelt Országgyûlés! A javasolt szabályozástól azt várjuk, hogy az általános szerzõdési feltételekre vonatkozó, a jogharmonizációs követelmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján megújuló rendelkezések hatékonyabban szolgálják a kiegyensúlyozott szerzõdési kapcsolatokat, illetve a fogyasztók védelmét.
Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítsék elõ a jogalkotói cél megvalósulását.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)