Tulok András Tartalom Elõzõ Következõ

TULOK ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Császármetszéssel hozzuk világra a fogyasztóvédelmi törvényt, miután már kissé túlhordta a terhességet. (Enyhe derültség.) Szülõanyja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az apák - mert többrõl van szó - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, természetes monopóliumok szakmai felügyeletei, a kamarák és más érdekképviseletek, társminisztériumok, valamint a parlamenti frakciók.

A sok apa közül leginkább felelõsséggel a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség vállalta az apaságot az egyeztetés és kodifikáció szakaszában, a szakaszt megelõzõ koncepció kidolgozásában. A szocialista frakció a '94-es választások óta fontosnak tartja, hogy ebben a parlamenti ciklusban vagy ebben az évben elfogadjuk a fogyasztóvédelmi törvényt. Nemcsak azért, mert az Agenda-2000 külön fejezetet szán a fogyasztóvédelemnek, hanem azért is, mert a piacgazdaság kialakulásával szükségessé vált a fogyasztói alapjogok törvényi szintû szabályozása. Nemcsak arról van szó, hogy az unió elvárja a törvény létét, hanem ez felismerése a piacgazdaság létezõ anomáliái elleni védelem szükségességének.

Ez ideig Magyarországon nem volt egységes fogyasztóvédelmi törvény, a fogyasztóvédelmi szabályozást az egyes szektorok szabályozása alkotta. Többen e helyzet megváltoztatását sürgettük. Ezért szóltunk '95 márciusában a fogyasztók világnapja alkalmából napirendben, hogy a kormány figyelmét az egységes fogyasztóvédelmi törvény megalkotására tereljük, és kívánatosnak tartottuk, hogy a parlament gazdasági bizottságából alakuljon egy fogyasztóvédelmi albizottság, amely figyelemmel kísérné a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését. Igaz, az albizottságból nem lett semmi, nem jött létre, de néhány képviselõtársammal együtt odafigyeltünk a törvényjavaslatra az egyeztetés, a kodifikációs szakaszában.

A feketegazdaság elleni fellépés szükségességérõl, módjáról tartott politikai vitanapon '96-ban a szocialista frakció nevében tisztelettel ajánlottuk, hogy a kormány tegyen eleget elhatározásának, és a meglévõ szabályozás deregulálásával együtt sürgõsen nyújtsa be az elsõ fogyasztóvédelmi törvényt, mert a fogyasztói alapjogokat, a fogyasztók védelmét mintegy 150 különbözõ jogszabály biztosítja, miközben van mitõl óvni a magyar fogyasztót. A liberalizált kereskedelemmel lépést nem tartó morál, a tájékoztatás, az információ hiánya, a szabálytalankodás alacsony kockázata miatt az országot elárasztotta az ellenõrizetlen bóvli, a házalókereskedelemben félrevezetett fogyasztók százezrei bánják pénzüket. A nemzetgazdaság érdekeit súlyosan sértõ külföldi fogyasztók megkárosítása a Dreher Halászcsárdában és több vendéglátóhelyen, felgyorsította a törvényjavaslat megalkotását. Pontosan ezért mondjuk, hogy nemcsak az országtanulmány fogyasztóvédelmi fejezetének uniós elvárásai, hanem a hazai kereskedelmi, szolgáltatási helyzet valósága döbbentette meg a társadalmat, a jogalkotókat egyaránt.

Mit is mond az Agenda-2000? Magyarországon nincs átfogó fogyasztóvédelmi törvény. A felelõsség különbözõ hatóságok és minisztériumok között oszlik meg, ami megnehezíti a koordinációt. Jelenleg alacsony szinten van az EU-jog átvétele. A meglévõ jogszabályok módosítása szükséges olyan területeken, mint az árak feltüntetése, a megtévesztõ reklám, a tisztességtelen szerzõdési feltételek, a fogyasztói hitel, az általános termékbiztonság stb. Ilyen környezetben és uniós ajánlás mellett született meg végre a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat, és nagyon remélem, hogy a vitában nem pártpolitikai célokat szolgál, hanem a fogyasztók érdekeit. A pártok abban versenyezzenek, hogy milyen mértékben járultak és járulnak hozzá a törvényjavaslat jobbításához!

Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg, hogy rövid áttekintést tegyek a fogyasztóvédelmi kérdéskör fejlõdésérõl, amely egy 15 éves szakasz tapasztalatai nyomán került az Európai Közösség figyelmének középpontjába. '62-ben az Egyesült Államokban - jóval korábban, mint Európában - John Kennedy elnök meghirdette a fogyasztói alapjogokat, úgymint a fogyasztók információhoz, biztonsághoz, választáshoz és meghallgatáshoz való jogát.

(11.10)

A párizsi csúcstalálkozón, '72-ben fogalmazódott meg az Európai Közösség népei életfeltételei javításának feladata, mely a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmét szolgálta. Európában ekkor felgyorsultak az események, és '75-ben kiadták a Fogyasztói Jogok Közös Piaci Chartáját, mely a Közösség fogyasztóvédelmi alapdokumentuma és a fogyasztók öt alapjogát rögzítette: az egészség és biztonság védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a kárigény érvényesítéséhez való jog, információhoz és oktatáshoz való jog, a fogyasztók képviselethez való joga. A párizsi döntést követte a római szerzõdés, amely nyilvánvalóvá tette a fogyasztók bizalmának növelését az egységes európai piac iránt. Majd a maastrichti '92-es egyezmény önálló és teljes jogkörû fogyasztóvédelmi politikát deklarált, ezzel a fogyasztóvédelem - mint harmadikgenerációs jog - polgári értékké vált, akár a környezetvédelem.

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közti '91-es társulási szerzõdés, valamint a '94-es európai megállapodás meghatározza a magyar jogszabályok, köztük a fogyasztóvédelmi jog közösséghez való közelítését, illetve tíz évet kapott a közösségi fogyasztói jog színvonalának eléréséhez. A '95-ös khani Európa Tanács-ülésre elkészítették az úgynevezett Fehérkönyvet, amely a fogyasztóvédelmi szabályozás területén szükséges jogközelítési feladatokat is tartalmazza.

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joganyagát az jellemzi, hogy közösségi szinten nincs egységes jogszabály, hanem csak áru- és szolgáltatásspecifikus irányelvek és ajánlások. Következésképpen az Európai Unió tagállamai a szabályozás körét illetõen eltérõ megoldásokat alkalmaznak: az osztrák fogyasztóvédelmi törvény sajátos polgárjogi szabályokat, a belga viszont átfogó. Az egyik legátfogóbb törvényt a görög törvényhozás alkotta. Érzékelhetõ, hogy ahány ország, annyiféle szabályozási mód, lényeg az, hogy megfeleljen az Unió szabályozási elveinek. Ezért nem indokolt másolni egy európai uniós tagország fogyasztóvédelmi törvényét sem, hanem az irányelveknek megfelelõ, a Magyar Köztársaság mai viszonyaira telepíthetõ törvényt kell megalkotni, amely nem lóg a levegõben, nem szakad el a társadalmi valóságtól, de mégiscsak tisztább helyzetet teremt a fogyasztói jogokban való eligazodásban, a jogok alkalmazhatóságában.

Azon természetesen lehet vitatkozni, miért nem alkottunk kódex típusú jogszabályt, ahol az összes normát egyetlenegy fogyasztóvédelmi törvény foglalja magába, vagy miért nem alkottunk kerettörvényt, ahol a keretszabályok kitöltését alacsonyabb szintû jogszabályokra, vagy ágazati törvényre bízzuk. A kormány által benyújtott törvényjavaslat e két módszer sajátos ötvözete, amelyben keretjellegûen meghagy alapvetõ jogi rendelkezéseket és kódexszerûen beemeli az eddig szabályozatlan, fontosnak tartott elemeket: például a biztonságos áru fogalma vagy a békéltetõ testület. A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség '95. októberi fogyasztóvédelmi koncepciója, az ezt megtárgyaló gazdasági bizottság állásfoglalása, a kormány '96 és '97 szeptemberi határozata, valamint az eddig felsorolt nemzetközi joganyag alapján elkészült a törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyûlés! Tekintsük át, eleget tesz-e a törvény az úgynevezett Fehérkönyv alapkövetelményeinek. Elsõ alapkövetelmény, hogy a törvény biztosítsa a fogyasztói alapjogokat: a fogyasztó egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, jogorvoslathoz való jog, fogyasztók joga a tájékoztatáshoz, fogyasztók joga az érdekképviselethez. Megállapíthatjuk: a törvényjavaslat az ágazati törvényekkel és az alacsonyabb szintû jogszabályokkal együtt tesz eleget a követelménynek.

A második alapkövetelmény a fogyasztóvédelemért felelõs megfelelõ intézményi, szervezeti struktúra kialakítása. Megállapíthatjuk: a törvény rendezi a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdekvédelmi intézményrendszerének struktúráját és hatáskörét. A hatásköri kapcsolatok módosító indítványokkal jobbá tehetõk.

A harmadik alapkövetelmény a tanácsadó, konzultatív testületek felállítása, amelyet egy '96. évi IKM-rendelet szabályoz. Lehet vitatkozni, hogy elegendõ-e az IKM-rendelet vagy ezt törvénynek kellene szabályozni.

A negyedik alapkövetelmény a fogyasztók tájékoztatásának, nevelésének elõsegítésérõl szóló program, hogy a fogyasztó megfontolt, tudatos döntést tudjon hozni. Megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat megfelelõ fejezetében az alapkövetelmény szabályozott. Az áruról és szolgáltatásról szóló tájékoztatás - címkézés, árfeltüntetés, használati és kezelési útmutató kötelezettsége, megfelelõségtanúsítás, csomagolás, az oktatás szabályozása - eleget tesz a Fehérkönyv irányelveinek.

Az ötödik alapkövetelmény a hatékony jogérvényesítési rendszer biztosítása. Ennek érdekében újként felállítja a békéltetõ testület intézményét, az ügyfélszolgálati iroda kötelezettségét és a közérdekû keresetindítás lehetõségét. További jogorvoslati helyekrõl más jogszabályok gondoskodnak.

A hatodik alapkövetelmény a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezõdések fejlõdésének támogatása, errõl szól a 45. §, és ezek finanszírozásáról szól a kormány szeptember 30-ai határozata. Ez kimondja, hogy a kormány köteles figyelemmel kísérni a fogyasztói érdekeket ellátó társadalmi szervezetek, szervezõdések fejlõdését, és köteles gondoskodni éves költségvetésben azok finanszírozásáról.

Ezzel elmondhatjuk, tisztelt Országgyûlés, hogy a benyújtott törvényjavaslat a fogyasztóvédelmet biztosító ágazati törvényekkel és alacsonyabb szintû jogszabályokkal együtt eleget tesz a khani Fehérkönyv elõírásainak. Hiba lenne azt állítanunk, hogy együttes munkánk eredményeként a legoptimálisabb javaslatot nyújtotta be a kormány, hisz nem tesz eleget a deregulációs elvárásoknak, az arányos törvényszerkesztés követelményének és minden bizonnyal még néhány másnak sem. De eleget tesz az alapkövetelményeknek, a fogyasztói alapjogok érvényesülésének. Beemelt egy olyan intézményt, mint a békéltetõ testület, amely olcsón, gyorsan, paritásos alapon felgyorsítja a fogyasztói jogérvényesítést, elõtérbe helyezi a békéltetést és bizonyos esetekben dönt. Tisztázza a fogyasztó fogalmát, amikor csak azt a természetes személyt érti alatta, aki gazdasági körén kívül vásárol terméket vagy szolgáltatást. A törvény hatályát kiterjeszti a szolgáltatásokra, ez mindenképpen a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség és az igen tisztelt fogyasztók diadala.

A törvényjavaslat mellett szíves figyelmükbe ajánljuk a kormány '97. szeptember 30-ai határozatát, amely a kizárólagos jogosítvány alapján szolgáltatást végzõ, úgynevezett természetes monopóliumok szolgáltatási kötelezettségét tartalmazza. Ezen monopóliumokkal szemben a fogyasztók érdekeit ma is kötelesek vizsgálni a szakmai felügyeletek: az energiahivatal, az Állami Biztosításfelügyelet, hírközlési felügyelet, bankfelügyelet. A törvénybõl szerzett jogánál fogva ezentúl a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség is végezhet vizsgálatot, és kiszabhat bírságot a törvény adta kereteken belül, mert a törvény általános, de nem kizárólagos hatáskörrel ruházta fel. Teljesen új módon meghatározza a biztonságos áru és szolgáltatás fogalmát és elemeit.

Tisztelt Országgyûlés! A szocialista frakció gazdasági munkacsoportja alkotó módon járult hozzá a törvényjavaslat elõkészítõ szakaszához és a törvény lehetséges sikeréhez. Elmondtuk véleményünket a hétpárti konzultáción, amely végül is négypártira sikeredett, a Független Kisgazdapárt, az MDF és a Fidesz képviselõi nem vettek részt ezen. Ott mód volt beleszólni a törvényalkotás koncepcionális kérdéseibe, ezen túl hasznos megbeszéléseket folytattunk az érdekképviseleti szervekkel, szakmai felügyeletekkel, az elõterjesztõ IKIM munkatársaival. Együttes munka eredményeként gondolhatjuk, hogy az elsõ fogyasztóvédelmi törvény kézzelfoghatóan javít a magyar fogyasztó helyzetén, kedvezõen hat a vásárlók és vállalkozók piaci megítélésére. Tudomásul kell venni, hogy ez a törvény a fogyasztók védelmérõl szól, nem a kereskedõk, nem a gyártók védelmérõl, mert ebben a hármas össznépi játékban a fogyasztó a leginkább kiszolgáltatott.

Tisztelt Képviselõtársak! Az MSZP frakció nevében ennyiben kívántam összefoglalni a törvényjavaslat lényegét, majd a részletekrõl képviselõtársaim szólnak. Nem állítjuk, hogy a javaslat hibátlan, de állítjuk, hogy mûködõképes, és állítjuk, hogy módosító indítványokkal tovább javítható. Ehhez kérem alkotó hozzáállásukat. Végezetül megköszönném megtisztelõ figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap