DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg nekem, hogy rendhagyó módon kezdjem felszólalásomat, hiszen Kósa Lajos képviselõ úr felvetett itt sorozatban szakmai és egyéb hibákat a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatosan, amelyekrõl nem kívánok szólni, hiszen a Ptk.-módosítás kapcsán mondok majd el néhány gondolatot. Azonban a képviselõtársam által felvetett problémasor engem egyfajta gondolkodásra késztetett, mégpedig arra, hogy mennyivel célszerûbb, jobb és konstruktívabb ellenzéki magatartás lett volna az, ha mindezeket az elõkészítés szakaszában mondják el a Fidesz képviselõi, hozzájárulva azzal a törvénytervezet jobbításához. Mert azt hiszem, egy téveszmét kell eloszlatnunk: ez pedig az, hogy nem a kormánynak készül a törvénytervezet, még csak nem is az Országgyûlésnek, hanem a magyar társadalomnak. Márpedig ebbõl az aspektusból vizsgálva az a szerény véleményem, hogy a patkó mindkét oldalán ülõ képviselõcsoportoknak elemi kötelességük ennek az elõmozdítása, és nemcsak most, a parlamenti tárgyalás szakaszában, hanem a bizottsági elõkészítések során is.
Ezek után, tisztelt Országgyûlés, engedjék meg, hogy néhány gondolatot a polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatosan elmondjak. Nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását egyidõben és egymással szoros összefüggésben kezdte meg az Országgyûlés, hiszen mindkét törvényjavaslat rendelkezései szorosan összefüggnek egymással. Céljaik is azonosak, méghozzá az európai jogharmonizációs kötelezettségeink tiszteletben tartásával és azok végrehajtásával kívánják szolgálni a fogyasztói érdekeket, így többek között a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelõ tájékoztatáshoz és oktatáshoz, az érdekképviselethez és a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
A fogyasztóvédelem mint követelmény, nemcsak kizárólag a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben kapja meg a szükséges jogi szabályozást, hanem több jogforrás, így a polgári törvénykönyv is foglalkozik e témakörrel. Míg a fogyasztóvédelmi jogalkotás központi eleme, a fogyasztóvédelmi törvény, elsõsorban az intézményrendszerrel kapcsolatos kérdéseket rendezi átfogóan és egységesen, a polgári törvénykönyv pedig garanciális intézményein keresztül a védelem anyagi jogi alapjait teremti meg.
Célszerû lenne áttekintést adnom a szerzõdéses rendszer fejlõdésérõl, azonban az idõ rövidsége miatt mindössze arra szorítkozhatom, hogy vázoljam a történeti fejlõdést.
(11.40)
A múlt századvég változásai azonban felbontották ezt a piaci egyensúlyt, mert a tömegtermelésbõl és a monopóliumok megjelenésébõl adódóan az egész erõegyensúly felbillent. A szerzõdõ felek egyikének alkupozíciója jelentõs mértékben romlott, és a választás lehetõsége szinte kizárólag arra korlátozódott, hogy a szükséges árura vagy szolgáltatásra irányuló szerzõdést a másik fél által diktált feltételekkel egyáltalán megkösse-e avagy sem. Megjelentek a blankettaszerzõdések, amelyek - bár különbözõ elnevezésekkel - mindmáig a kereskedelmi és a gazdasági élet fontos intézményei.
A magyar polgári jog már a polgári törvénykönyv 1977. évi módosítása eredményeként rendelkezik az általános szerzõdési feltételekrõl, illetve azok megtámadásáról. Az ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket értelmezi, illetve értelmezte és egészítette ki a Legfelsõbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 37. számú állásfoglalása, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.
Az európai jogfejlõdés azonban, figyelemmel az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának 93/13. EGK-irányelveiben foglaltakra, a tagországok figyelmébe ajánlotta az egységes belsõ piac megteremtésére és a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében a tagállamok határain is átnyúló szabályozás szükségességét.
Az irányelv a kereskedõknek a fogyasztókkal kötött szerzõdéseire és e szerzõdések tisztességtelen feltételeire terjed ki, tartalmazza a tisztességtelen szerzõdési feltétel fogalmát. Mindezekre tekintettel a tagállamok részérõl olyan szabályozás kialakítását követeli meg, amely a fogyasztót nem köti a tisztességtelen szerzõdési feltételek betartására. Ezek az egyoldalúan megállapított feltételek a szerzõdések részbeni érvénytelenségének megállapítása kapcsán érvénytelenné válnak, ugyanakkor a szerzõdés egyéb feltételei hatályban maradnak. Ezeket a feltételeket messzemenõen figyelembe véve, a magyar jogfejlõdéssel is összhangban, a törvényjavaslat tartalmazza a polgári törvénykönyv, a Ptk.É és a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejû rendelet módosítását, valamint szükségképpen rendelkezik a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kis terjedelmû módosításával is.
Mindezek tartalmának bõvebb ismertetése az általános vita további szakaszában kerülhet majd sorra, mert az általános szerzõdési feltételek tartalmának jelentõs változásai és a jogorvoslati lehetõséget biztosító bírói úttal kapcsolatos rendelkezések e felszólalás kereteit messze meghaladó idõtartamban igényelnék.
Végezetül azt szeretném megjegyezni, hogy megítélésünk szerint a törvénytervezet színvonala a magyar polgári jogalkotás legjobb hagyományaira emlékeztetõ, és figyelemmel jogharmonizációs kötelezettségeinkre is, jelentõs állomás a magyar jog korszerûsítésének nagy vonulatában.
Mindezekre figyelemmel képviselõcsoportunk nevében a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását javaslom. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)